Fordulat a permetezőgépek felülvizsgálatának ügyében? – Beszámoló a Horváth Géza-emlékülésről

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete évente megrendezi a már hagyományosnak mondható szakmai rendezvényét.

A növényvédelem jeles képviselőjének, a filoxéra elleni harc úttörőjének, Horváth Gézának emléket állító rendezvényt évekkel ezelőtt a megyei kamara lelkes csapata hívta életre Bón István akkori elnök vezetésével. Azóta a szakmai és egyben baráti összejövetel lehetőséget teremt a nagy előd előtti tisztelgésre, új szakmai ismeretek gyűjtésére és a növényvédő szakemberek kötetlen eszmecseréjére.

koszoruzas

A Hajdú-Bihar megyei delegációtól Major Mihály és Sápi Levente, Rakaczki Zoltán Forró polgármestere, Hirkó Zsuzsanna elnök és Bélteki Mihály titkár az MNMNK BAZ Megyei Területi Szervezetétől helyezték el a koszorúkat Horváth Géza emléktábláján

Az emlékülés hagyományaihoz híven a 2016 októberében tartott összejövetel is számos, a gyakorló növényvédő szakemberek érdeklődésére is számot tartó előadásnak adott helyet. Kiemelt téma volt a méhészet és a növényvédelem kapcsolata, melyben Sípos József: Okszerű növényvédelemmel a hazai méhészetért, Tóth Péter: A méhészet és a növényvédelem ütközési pontjai és Vámos Alex: A hazai és külföldi méhviaszok növényvédő szer terheltsége címmel hallhattak előadásokat.

Jelen írásunkban viszont egy olyat emelünk ki, amely a növényorvosszakmát és valamennyi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodót közvetlenül érint.

Minőségi munkához minőségi gép kell

tarcaliTarcali Gábor

 

A növényorvosi kamarát érintő aktuális tudnivalókat, híreket összegezte dr. Tarcali Gábor elnök. Előadásában a legnagyobb teret a permetezőgépek kötelező felülvizsgálata körül kibontakozó bonyodalom kapta. Ennek okairól, lehetséges következményeiről is beszámolt a szakember, illetve a kamara terveit is megosztotta kollégáival arra az esetre, ha valóban érdemi változás állna be a felülvizsgálati rendszer előírásaiban.

A permetezőgépek kötelező felülvizsgálatának megvalósítását, illetve az ehhez szükséges országos hálózat kiépítését a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara kapta feladatul. Ennek eleget téve 2016 őszére felállította a mérőállomás-hálózatát, az ehhez szükséges műszaki és személyi háttérrel. A mérőállomások teljes egészében megfelelnek az uniós előírásoknak, amelyeket egyébként már több éve a magyar jogrendbe is beültettek, és a 43/2010 FVM-rendelet írja le a részletes szabályozását.

Az észszerű szakmai szempontok alapján felépített rendszer már meg is kezdte működését – folytatta az elnök úr. Ugyanakkor körülbelül fél évvel ezelőtt szakmainak semmiképp nem nevezhető, ugyanakkor egyre erősödő vélemények is lábra kaptak, elsősorban a NAK és a Magosz keretein belül. A bírálatok elsősorban arra irányultak, hogy a műszaki felülvizsgálat újabb terhet tesz a gazdálkodók nyakába, illetve olyan hírek is szárnyra kaptak, amelyek a valóságnak nem felelnek meg, ugyanakkor ellenérzést keltenek a permetezőgépek üzemeltetőiben a felülvizsgálat rendszerével kapcsolatban. Az elnök úr arról számolt be, hogy a témában fellángoló viták a Földművelésügyi Minisztériumhoz is elértek, így a 43/2010 FVM-rendelet a permetezőgép-felülvizsgálatot érintő részeinek sértetlensége is bizonytalanná vált, másfél hónappal az uniós határidő előtt...

A műszaki felülvizsgálat szükségszerűségével kapcsolatban dr. Tarcali Gábor hangsúlyozta:

• A permetezőgépek felülvizsgálata az EU minden országában kötelezővé válik ez év december 14-től (korábban november 26. volt a határidő). A felülvizsgálaton a jogszabályban részletesen leírt műszaki paramétereknek kell megfelelniük a gépeknek.
• Többről van azonban szó, mint egy újabb uniós előírás. A permetezőgépek megfelelő műszaki állapota egyaránt érdeke az azzal dolgozó gazdálkodónak, a mezőgazdasági termékek fogyasztóinak és a műszaki problémákból adódó felesleges környezetterhelés elkerülése érdekében valamennyi uniós polgárnak.
• A megfelelő műszaki állapotú géppel végezhető precízebb és hatékonyabb növényvédelmi munka közvetlenül is megtérül a gazdálkodónak.

A felülvizsgálat költsége szintén viták tárgyává vált. Ezzel kapcsolatban az elnök úr elsőként azt emelte ki, hogy erre a költségvetés semmilyen forrást nem biztosít, így a rendszer kiépítését és működtetését a vizsgálati díjakból kell fedezni. Ezzel együtt – a gép típusától, a szórókeret nagyságától függően – 20–60 ezer forintos díjjal dolgoznak a mérőállomások, amihez 6000 Ft tanúsítási díj és 110 Ft/km kiszállási díj adódik. (A kiszállási díj megoszlik az egy helyen, egy napon bevizsgált gépek között.) Mivel a vizsgálatot háromévente kell elvégezni, az egy évre számítható költség a fenti számok egyharmada lesz. A sávos díjazás pedig éppen azt a célt szolgálja, hogy a kisebb gépeket kisebb költség terhelje.
A kiépített műszaki felülvizsgálati rendszer kritikusai „egyszerűsített” módszer alkalmazását javasolták, amelynek konkrét kidolgozása azonban még nem történt meg (másfél hónappal a december 14-i határidő előtt).

A bizonytalan helyzetre tekintettel dr. Tarcali Gábor bejelentette, hogy a kamara a műszaki felülvizsgálati rendszert továbbra is fenntartja, és ha valóban változás áll be a hazai felülvizsgálati követelményekben, akkor azt önkéntes alapon választhatják a növényvédő gépek üzemeltetői. A kiépített állomáshálózat és a műszaki felülvizsgálat jelenlegi rendszerének fenntartását az is indokolja – hangsúlyozta az elnök úr –, hogy az uniós jogszabályban megkövetelt előírásoknak ez felel meg. Majd hozzátette: ha nem az uniós előírásoknak megfelelő felülvizsgálatot végzik el a gépeken, akkor annak hazánkat és a gazdálkodókat sújtó szankciók is a következményei lehetnek. Így a gazdálkodók érdekében készen kell állnia a már működő hálózatnak, ha a jelenlegi rendszer felborításában érdekelt felek majd jobb belátásra térnek. Annak érdekében, hogy az érintett felek mihamarabb a valóság talaján állva hozzák meg döntésüket, a növényorvosi kamara szakmai érveivel továbbra is folytatja a harcot.

Kérdésre válaszolva dr. Tarcali Gábor elmondta: a permetezőgép-felülvizsgálatot részletesen szabályozó rendeletben egyelőre nem történt változás, így jelenleg a műszaki felülvizsgálatok is a megszokott rend szerint és a jogszabálynak megfelelően zajlanak.

 

gusztibá

Dziobek Gusztáv
növényvédő szakmérnök
családi gazdálkodó
Debrecen

„Tudomásom szerint amikor két éve a szakmai szervezetek és a minisztérium között létrejött a megegyezés a növényvédő gépek felülvizsgálatának rendszeréről, az a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jóváhagyásával és támogatásával történt. Így a NAK most a saját maga által is elfogadott megállapodással megy szembe. Nem örülök neki, ha a politika rátelepszik a szakmára – a politikának inkább támogatnia kellene a szakmai szempontok érvényre jutását.”

 

Kosztekné Hirkó Zsuzsanna
az MNMNK Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnöke

„2015. október 30-tól vagyok a megyei kamara elnöke. Ezt a munkát nem főállásban végzem: növényvédelmi szakirányító vagyok egy nagyüzemben, emellett családi gazdaságunkban dolgozom. Megyénkben viszonylag nagy a mezőgazdaságilag hasznosított terület, a hasznosítás pedig igen sokszínű: a szántóföldi kultúrák mellett meghatározó a gyümölcs- és szőlőtermesztés is. Ennek következtében jelentős a szakemberigény a növényvédő szakmában, feladataik pedig igen széles körűek. Örömömre szolgál, hogy az utóbbi években ismét több fiatal növényorvost üdvözölhetünk a kamara tagjai között. Az elmúlt egy-két évtizedben egyre súlyosabb problémává vált a szakmában a megfelelő utánpótlás hiánya. Szerencsés lenne, ha ezek a fiatal kollégák – a tapasztalt szakemberek segítsége mellett – a nagyüzemi termelésbe is bekapcsolódnának.
A megyei szervezet jelenleg 167 tagot számlál. Számukra rendszeresen szervezünk továbbképzéseket. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a gazdák képzésére is: fontos, hogy a növényvédő szerekkel közvetlenül dolgozók is tisztában legyenek a szakszerű és biztonságos vegyszerhasználat alapelveivel. A 43/2010-es rendelet módosítása kapcsán a termelői kör fegyelmezettebbé és jogkövetőbbé vált, így fokozottabb az érdeklődés az új képzések iránt.”

 

valyiVályi Nagy Bertalan
Növényvédő szakmérnök, szaktanácsadó
családi gazdálkodó, és neje

„Mezőkeresztesen, 42 hektáron gazdálkodunk, szántóföldi növényeket termelünk. Területeinket magunk műveljük. Igyekszünk a gépparkunkat fiatalítani: rendszeresen beruházunk gépekre, hiszen jó minőségű munka jó gépekkel végezhető. Hajlunk a biogazdálkodás felé, ennek érdekében már gyomfésűt is beszereztünk, illetve új növényeket is igyekszünk meghonosítani a területünkön, például a szóját.”

 

Sápi Levente
Növényvédő szakmérnök
Debrecen

„A Hajdú-Bihar megyei kamara képviseletében többen is rendszeresen részt veszünk a Horváth Géza-emléküléseken: megkoszorúzzuk a jeles szakember, kutató emléktábláját, majd tanulunk a szakmai előadásokból. Minden évben színvonalas, a gyakorló szakemberek számára is hasznos, előremutató szakmai programmal várnak itt minket. A két megyei szervezet igen jó kapcsolatot ápol, látogatjuk egymás rendezvényeit: a szakmai és emberi kapcsolatokat egyaránt ápoljuk.”



Kapcsolódó cikkek

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom