
Almaszüret Jonatán nélkül – Az édesszájú Európa nem kedveli a magyar kedvenceket
Hírek - 2016.10.14
Javában tart az almaszüret, mégis eltűnt a boltok polcairól a magyarok egyik kedvenc almafajtája, a Jonatán. Helyette azonban megjelentek olyan új klónok és hangzatos fajták, mint a Pink Lady vagy a Jonagold
A zamatos Jonatán alma minden magyar ember számára ismerős, hazánkban máig jó az imidzse. Pár évtizede mégis nyomtalanul eltűnt az áruházak kínálatából ugyanúgy, mint a híres Batul, a Starking vagy a Húsvéti Rozmaring. Helyüket három másik - európai piacon domináló - fajtakör foglalta el a gyümölcspultokon: a hazai termesztés 30%-át adó Golden, a Jonagold és a legkorábbi szüretelésű Gála.
A hagyományos magyar almafajták szerencsére nem tűntek el végleg az országból, és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Kft. (MKSZN) érdi faiskolájában máig megtalálhatók. A kertészeti cég a szabolcsi termőtájból származó jó ízű, ropogós Jonatán szaporítóanyagát ugyanúgy árusítja, mint a többi régi fajtáét, nem törődve az aktuális piaci trendekkel. Mint kiderült, az egykori magyar almatermesztést meghatározó fajta azért szorult ki a kereskedelemből, mert az nem teljesített jól az exportpiacon. Nyugat-Európa az édesebb ízű almákat részesíti előnyben, szemben a hazai – savanykásabb ízvilágot kedvelő - almafogyasztói szokással.
Ezen túl a Jonatán termesztési tulajdonságai sem túl kedvezőek, hiszen ez a fafajta nagyon érzékeny a gombabetegségekkel szemben, ezért intenzív növényvédelmet igényel. Az almafajta eltarthatósága sem előnyös, mert ma már piaci elvárás, hogy a termék akár 12 hónapon keresztül jó minőségű maradjon.
„Mi az új, divatos almafajták mellett fontosnak tartjuk a hagyományos fajták előállítását is, amelyet elsősorban a nem árupiacra termelő gazdaságok, hobbi kertészek számára ajánlunk. A magyar piacon korábban népszerű, jó ízű fajtákat kár lenne elfelejteni, ráadásul az újfehértói Smart Fresh tárolástechnológiával a gyümölcsök akár egy éven át frissen tarthatók.” – mondta el Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.
„Arról nem beszélve, hogy a tendencia szerint a felkapottabb fajtákról néhány év után sokszor kiderül, hogy nem jó adottságokkal bírnak, illetve a lakosság nem kedveli meg őket, így azok kikopnak a termelésből. A hagyományos almafajták azonban egyszer már beváltak, és most ritka különlegességnek számítanak, mert a többi faiskola a kisebb megtérülés miatt nem szívesen foglalkozik velük” – tette hozzá.
A nemzetközi igények mellett a hazai piac persze továbbra is keresi a savanykásabb ízvilágot, ezért itthon nagy területen és mennyiségben termesztjük az Idaredet. Ez a típus ízében közelít a Jonatánhoz, de a három fajtakörnél mégis savanykásabb, ezért itthon jól értékesíthető, ráadásul kedvezőek a tárolási tulajdonságai is. A szaporítóanyaggal foglalkozó intézet természetesen teljes palettával rendelkezik az új fajtákból is.
Címkék:
16 éveseket még nem kellene traktorkormány mögé ültetni – vita ...

Bőven terem a dinnye, jelenleg 115 forint kilója a földről eladva ...

Csemegekukorica és zöldborsó: ború jöhet, sőt égszakadás

Kötelesek letakarítani a felhordott sarat az útról a ...

Aggasztóan nő az aflatoxinos kukorica aránya a magyar piacon, ez ...

Kútügy: törvénytervezet a törvénymódosításra

Májusban tilos füvet nyírni – ha valaki komolyan veszi a ...

Milyen az igazi, hamisítatlan mádi bor?

A kalászfuzáriózis elleni védekezésről
