Október elején rendezik a mezőhegyesi Magyar Lótenyésztési Napokat

Október 6. és 8. között rendezik meg a mezőhegyesi Magyar Lótenyésztési Napokat, a mintegy 35 millió forintos költségvetésű rendezvénysorozaton lehetőség lesz a lovak teljesítményének mérésére is.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az eseményt bemutató budapesti sajtótájékoztatón elmondta, az országban a törzskönyvezett kancák létszáma 7500-7600, a fedezőmének száma pedig 800-810 közötti. A törzskönyvezett állományból az őshonos kancalétszám mintegy 60 százalékot tesz ki.
Hozzátette: potenciális tenyészállat azonban minden kanca, amelyet tulajdonosa csak a tenyésztő szervezetek által elismert ménnel fedeztethet jogszerűen és az így született csikókra mondják, hogy köztenyésztésű állomány.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az ország lóállománya 61 000 egyed, ebből 31 000 kanca. A törzskönyvezetteken kívül mintegy 23 500 kanca is bevonható a tenyésztésbe, bár nem tartják nyilván egyik tenyésztő szervezetnél sem.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: a lótenyésztés általában veszteséges, nemcsak Magyarországon, hanem Európában, és azon kívül is. Hozzátette: bár a lovat Magyarországon haszonállatként kezelik a jogszabályok, ténylegesen társállat, és ezért nem a nyereségért tenyésztik. Megerősítette mindezt Mihók Sándor, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének elnöke is.
A tapasztalatok szerint csak néhány kivételes ménes tud nyereségesen tenyészteni, amelyek vagy kiváló sportlovaikról híresek, mint a Zangersheide-i ménes, vagy különleges fajtát tenyésztenek, mint például az arab telivér. Az arab országokban ugyanis nagy kultusza van tenyésztésüknek és tartásuknak a nagyon gazdag sejkek körében, akik minden pénzt megadnak a nekik tetsző lóért. Hasonló az angol telivér helyzete, mivel a lóversenyek futtatási és fogadási rendszerében nagy pénz van.
Feldman Zsolt elmondta: Magyarországon még a jó sportlovakat tenyésztő ménesek is csak egy-egy lovat tudnak nyereséggel eladni, és ez mondható el az arab fajtákról és az angol telivérről is. Közölte, jellemzően nem a lótenyésztésből élnek a tenyésztők, hanem valamilyen egyéb, eredményesen termelő vállalkozásuk nyereségét fordítják a lovakra. Egy kivétel van, a húsló előállítás, a ló élelmiszerként való felhasználása azonban történelmi okokból is távol van a magyar emberektől - mondta, bár kezd felnőni egy olyan generáció, amely ebből a szempontból másként néz már a lóra.
Hozzáfűzte: a magyar lótenyésztés bázisainak főként a nagy hagyományokkal rendelkező állami ménesek tekinthetők, Mezőhegyes, Bábolna, Szilvásvárad és Hortobágy neve az egész világon ismert a lótenyésztők előtt. Ezek a ménesek a mezőgazdasági tárca felügyelete alá tartoznak, az ittlévő génállomány mind az őshonos magyar fajták, mind a modern sportlófajták tekintetében erős bázisai a hazai lótenyésztésnek - fejtette ki.
Elmondta, a tárca szeretné elérni, hogy minden magyar hagyományos, őshonos fajtának legyen állami ménese. A nyolc őshonos fajtából - lipicai, nóniusz, gidrán, shagya arab, furioso-north star, magyar hidegvérű, hucul, kisbéri-félvér - a kisbéri-félvér és a magyar hidegvérű fajtának nincs még állami ménese.
Mihók Sándor elmondta: a rendezvénysorozatot a szaktárca 23,5 millió forinttal támogatja.

mezh

Forrás: MTI

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom