Ezermilliárd forint a tét! – Megszűnik az MVH és több FM-intézmény

A kora tavasszal felröppent cáfolatok dacára a június 13-án megjelent kormányhatározat szerint számos agrárkötődésű háttérintézménnyel együtt 2017 januárjától jogutódlással megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) is. A hír kapcsán jogosan kapták fel a fejüket a gazdák, hiszen csaknem ezermilliárd forintnyi uniós támogatási forrás kifizetése a tét, ha nem sikerül zökkenőmentesen az átalakítás.

Jogutódlással vagy anélkül

Jó néhány, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) irányítása alatt álló háttérintézmény és központi hivatal „esett áldozatul” az intézkedésnek, amelyet az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb és takarékos működése érdekében hajtott végre a kormány. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Intézet tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, illetve az érintett tárcák vezetőinek októberig kell intézkedési tervet kidolgozniuk az agrárkutatás jövőjéről. Megszűnik a tavaly júliusban létrehozott Herman Ottó Intézet is, amelynek feladatait a Környezetvédelmi Termék Nonprofit Kft. gazdasági társaság látja majd el. Erre a sorsra jut az elmúlt években nagyon hatékonyan dolgozó és ezzel több ágazat elismerését is kivívó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), amelynek hatósági feladataiban a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el jövő januártól. Megszűnik a Földet a gazdáknak program lezárultával a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is, ennek központi szerve az agrártárcába olvad be, a területi szerveket pedig megszüntetik. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) jogutódlással a Pest Megyei Kormányhivatalba, az OKTF szervezetében működő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság pedig az FM-be olvadva szűnik meg. A Földmérési és Távérzékelési Intézet jogutódlással Budapest Főváros Kormányhivatalába olvad be.

Hogyan tovább, MVH?

A gazdálkodók szempontjából a fenti intézmények és hivatalok mellett érthetően az MVH megszűnése generálja a legtöbb kérdést, a legintenzívebb érdeklődést, hiszen ez a Brüsszel által akkreditált független szervezet kezeli jelenleg az uniós agrár-vidékfejlesztési forrásokat. Az 1312/2016. (VI. 13.) kormányhatározat értelmében az MVH kifizetőügynökségi feladatait a Magyar Államkincstár veszi át, miközben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal kapcsolatos feladatok a Miniszterelnökséghez, azaz Lázár Jánoshoz, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alaphoz és a nemzeti agrártámogatásokhoz köthető teendők pedig Fazekas Sándor hivatalához kerülnek. Az MVH megyei kirendeltségeit a kormányhivatalokba olvasztják úgy, hogy a szakmai irányítás a Miniszterelnökséghez és az FM-hez tartozik majd. Az átszervezés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a hivatal vidékfejlesztéshez kapcsolódó feladatait a Miniszterelnökség látja majd el, míg az összes többi támogatásét, így a legnagyobb részarányt képviselő közvetlen kifizetésekét az FM. Ez számokban kifejezve úgy néz ki, hogy a Miniszterelnökség az 1300 milliárd forintos magyar vidékfejlesztési támogatás MVH-s feladatait venné át a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban, az FM pedig összesen 3700 milliárdnyi forrásét.
Az MVH nem kifizetőügynökségi feladatait az egyes alapokért felelős érintett tárcák veszik át, a végrehajtási feladatok megvalósításába pedig a kormányhivatalokat is bevonják majd. A kifizetőügynökségi feladatok átadása azonban már nem lesz ennyire egyszerű. Ahhoz ugyanis, hogy az MVH helyett az államkincstár fizethesse ki az agrár- és vidékfejlesztési forrásokat, a szervezetrendszer akkreditációs vizsgálatára is szükség van. A jogutódlás tehát egészében akkor történik majd meg, ha az illetékes uniós hatóság akkreditálta a Magyar Államkincstárt mint kifizetőügynökséget. Mivel ez minimum hat hónapig, de akár egy évig is eltarthat, a lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a kormány az MVH megszüntetésével veszélybe sodorhatja a közel ezermilliárd forintnyi uniós mezőgazdasági források gördülékeny kifizetését. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint viszont nincs ok az aggodalomra, hiszen már a kormánydöntés előtt felhívták az Európai Bizottság figyelmét, hogy Magyarország nagy volumenű intézményi átalakításra készül. Elmondta, bár az akkreditáció valóban hosszadalmas folyamat, a gazdálkodóknak ez idő alatt sem kell attól tartaniuk, hogy elapadnának az európai uniós pénzek. Amíg az új kifizetőügynökség nem nyeri el a jóváhagyást, az agrár- és vidékfejlesztési forrásokat az MVH-n keresztül kaphatják meg az arra jogosult mezőgazdasági termelők. „Az átszervezés célja, hogy az európai uniós források minél egyszerűbben és átláthatóbban jussanak el a kedvezményezettekhez. Ezért nem szeretnénk, ha olyan időszak lépne fel, amikor szünetelnek a kifizetések” – tette hozzá az államtitkár. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke szerint egy ilyen volumenű átszervezést csak akkor lehet végrehajtani, ha az nem veszélyezteti az uniós források kifizetését, ezért jelenleg azon dolgoznak, hogy a gazdák semmit se érezzenek meg a rendszer átalakításából.

Határidőre fizetett a hivatal

Az elnök szerint alapos előkészítő munkára van szükség, az MVH megszüntetése ugyanis számos kérdést vet fel. Ilyen például az egységes kérelem sorsa, hiszen ez a formula magában foglalja a garanciaalapból és a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott támogatásokat is. Vélhetően az informatikai rendszerben is komoly átalakításokra lesz szükség.
Gyuricza Csaba tájékoztatása szerint idén még nem kell számítaniuk változásra a gazdálkodóknak, a munka egyelőre folytatódik a hivatalban. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a tavalyi közvetlen agrártámogatások több mint 98 százalékát határidőre, június 30-ig kifizette az MVH, így október 16-tól lehetővé vált az idei támogatások előlegének kifizetése a gazdáknak. Az MVH közleménye szerint csak az összes támogatás kevesebb mint két százalékánál nem történt meg a támogatások kifizetése, kizárólag az hivatalon kívül álló okok (birtokjogi vita, peres ügyek, jogutódlási kérdések) miatt. A magyar hivatal igazán korrektül teljesített, hiszen bár az új támogatási rendszerben az Európai Bizottság lehetőséget teremtett arra, hogy 2016. június 30. helyett október 15-ig lehessen kifizetni a 2015. évi közvetlen agrártámogatásokat, az MVH a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva nem élt ezzel a lehetőséggel, és korábban kifizette a támogatásokat.

 

Szerző: Tóth Krisztina (Fotó: Pelsőczy Csaba)

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom