Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések
Hírek - 2016.08.22
A földhasználati szerződésről legtöbbünknek a haszonbérleti, esetleg a feles bérlet jut eszébe, és a bonyolultnak tűnő hatósági jóváhagyási eljárás.
Valójában minden olyan szerződés, amely a földhasználati jogosultság átengedéséről szól, földhasználati szerződésnek minősül, ezek közül azonban nem mindegyik kötött hatósági jóváhagyáshoz. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 38.§ (1) bekezdésében foglalt felsorolás támpontot adhat arra vonatkozóan, hogy melyek a haszonbérleten kívüli fő földhasználati szerződéstípusok. Nem elég ismerni a földforgalmi törvény rendelkezéseit, ha földhasználati szerződést kötünk. Érdemes utánanézni a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény, a 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény és nem utolsósorban a Ptk. mint háttérjogszabály rendelkezéseinek.
A haszonbérleten felül a fenti törvények által nevesített földhasználati szerződések a feles bérlet, részesművelés, alhaszonbérlet, szívességi földhasználat, valamint a rekreációs célú földhasználat. A földhasználati szerződések említett felsorolása nem tartalmazza a szolgalmi joggal, haszonélvezeti joggal és szomszédjogokkal kapcsolatos szerződéseket. Érthető módon, hiszen a szolgalmi jog, a haszonélvezeti jog és a szomszédjogok mind a föld használatával összefüggő jogosultságok – és a hangsúly itt az „összefüggő jogosultságok” kifejezésen van –, amelyek gyakorlására a jogalkotó szintén a Ptk. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény és a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló –2014. március 15-én hatályba lépett – 2013. évi CLXXIV. törvény rendelkezéseit is alkalmazza.
A hatósági jóváhagyáshoz nem kötött főbb földhasználati szerződésfajták közül a leggyakrabban használt típus az, amelyben a földhasználati jogosultságot szerző fél a föld használatát földművesnek minősülő közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban a tulajdonában vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, vagy társult erdőgazdálkodást folytat, vagy vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot más személy részére. Nagyon elterjedtek még a tulajdonostársak között a használat megosztásáról szóló földhasználati szerződés vagy a mezőgazdasági termelőszervezet mint földhasználó és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább három éve foglalkoztatott alkalmazottja mint használatba adó közötti földhasználati szerződések.
Nem kell hatósági jóváhagyás az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának átengedéséről szóló szerződésekhez; valamint azokhoz a szerződésekhez sem, amelyekben a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó (például szívességi földhasználat, haszonélvezeti jog alapítása); vagy a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával jön létre földhasználati szerződés.
Az erdőbirtokossági társulat tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát meghatározó szerződésekhez sem kell hatósági jóváhagyás. A teljesség kedvéért megemlítendők még ebben a körben a haszonbérlet címén az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használat szabályozó szerződések; a haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális vagy gazdasági tevékenység végzése céljából kötött földhasználati szerződések, valamint a tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséről szóló szerződések.
Természetesen a felek szerződési akarata, szándéka, körülményei sokféle, vegyes elemet ötvöző szerződést hozhat létre. Ebből adódóan gyakran komoly nehézséget okoz annak az eldöntése, vajon szükséges-e az adott szerződéshez hatósági jóváhagyás. Aki valóban körültekintően akar eljárni, annak érdemes az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervhez fordulnia, amely kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló adott szerződés hatályosságához kell-e a törvény előírásai alapján hatósági jóváhagyás.
Tegyünk egy rövid kitérőt a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződések közül még a vetőmag-előállítással kapcsolatos és az öntözési szolgalmi földhasználati szerződésekre. A vetőmag-előállítással kapcsolatos szerződések alapján a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítása során a vetőmag előállítója a vetés megkezdése előtt megállapodást köt a szomszédos földhasználóval a földhasználat módjáról, továbbá arról, hogy a szomszédos földhasználó milyen feltételekkel köteles a védőtávolságon belül a vetőmag-szaporítást veszélyeztető növényfajok és növényfajták termesztésétől tartózkodni. Az öntözési szolgalmi szerződés alapján pedig a földhasználót a más használatában levő ingatlanon öntözési szolgalom illeti meg, ha mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözés érdekében a víz odajuttatását, szétosztását, illetve annak elvezetését másként nem vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel lehetne biztosítani.
A hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződést is egységes okiratba kell foglalni. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a földhasználati szerződés a föld csak egy meghatározott részének használatára jött létre, a szerződés csak a térképi kimutatással együtt érvényes, az a szerződés elválaszthatatlan mellékletét kell, hogy képezze.
Mi a különbség a haszonbérlő és a haszonvétel- gyakorló között?
A szerződő felek eltérő rendelkezése hiányában a földhasználó a kisebb haszonvételek gyakorlását a földhasználó – különösen gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény, nád, sás gyűjtését, a réti halászatot, valamint az útpadka, az árokpart, a töltés menti fű kaszálását – a használatba adó (tulajdonos) engedélye nélkül harmadik személy részére átengedheti. Ez a személy lesz a haszonvétel-gyakorló. A használatba adó a földhasználó felé tett egyoldalú jognyilatkozattal a haszonvételi joggyakorló helyébe léphet. Ez elsősorban gomba, vadgyümölcs és gyógynövény gyűjtése esetén gyakori.
Haszonélvezeti jog alapítása földhasználati
szerződésnek minősül-e?
A földforgalmi törvény külön fejezetben foglakozik a haszonélvezet szabályozásával. Kimondja, hogy az ilyen szerződésekre fő szabályként a tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók (például földszerzési maximum) és általánosságban a haszonélvezeti jog alapításának semmisségét mondja ki. Egy kivételt enged a haszonélvezeti jog alapításának semmissége alól, amikor a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít ilyen jogot. Egyebekben a haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés érvényességéhez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.
Mi a különbség akkor a haszonélvezeti jog alapítása és a törvény által szintén nevesített szívességi földhasználati szerződés között?
A szívességi földhasználati szerződés alapján is a föld használatát, hasznosítását a földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója részére ingyenesen engedi át használatba adó hatósági jóváhagyás nélkül. Lényeges különbség azonban, hogy a szívességi földhasználat esetén a felek jogaira és kötelezettségeire – az ingyenességén és a közeli hozzátartozói viszony fennálltán kívül – a haszonbérleti szerződésben részes feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek az irányadók (bár a szívességi földhasználati szerződés megszűnésére vonatkozó szabályok egyszerűbbek, mint a haszonbérleti szerződés felmondására irányadó szabályok, kivéve a határozott időtartamú szívességi földhasználati szerződés azonnali hatályú felmondással való megszüntetésének esete, amikor – a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában – a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondására vonatkozó szabályok az irányadók). További különbség lehet még az, hogy míg a haszonélvezeti jogot legfeljebb húszéves időtartamra lehet alapítani, a szívességi földhasználati szerződés határozatlan időre is köthető.
Alhaszonbérlet
A földforgalmi törvény kimondja, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele fő szabály szerint, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati szerződésben vállalja – többek között –, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. A föld használata átengedésének tilalma alól egy kivételt enged a törvény, mégpedig abban az esetben, mikor a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka-ráfordítás alkalmazását igényli – ideértve a vetőmag-előállítást is. A haszonbérlő ilyen esetben a haszonbérbeadó hozzájárulásával alhaszonbérleti szerződés keretében megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy neki a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka-ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésének időtartamára, de legfeljebb a haszonbérleti szerződés lejártáig átengedi. Ezt az alhaszonbérleti szerződést önálló, egységes okiratba kell foglalni. Ilyen esetben elő-haszonbérleti jog nem áll fenn, és alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem. Egyébként minden más jellegű alhaszonbérbe adásra kötött szerződés semmis.
Szerző: Dr. Wesztergom-Sz. Viktória ügyvéd Tel:+36-30-222-33-33
Címkék:5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról
Így készülj fel a mezőgazdasági pályázatokra!
Kukoricarozsda (Puccinia sorghi) - A kukorica gombabetegségei ...
Készüljünk fel a tavaszi kártevők elleni védekezésre!
Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között
„A TALAJ ÉLETE – amit egy szelvény el tud mondani magáról” – ...
Ha nagyobb termést és jobb tápelem-hasznosulást szeretne
Érdemes-e manapság szamarat tartani?
Egy hihetetlenül tragikus év a mezőgazdaságban – Interjú Raskó ...
ÁTK-pályázati feltételek a szakember szemével