TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 72.956,80 Ft (tonna)
Napraforgómag: 206.089,58 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 74.316,81 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 64.991,67 Ft (tonna)
Repcemag: 180.916,51 Ft (tonna)
Full-fat szója: 193.933,15 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 578 Ft
Benzin ára: 574 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 388,45
USD: 333,23
CHF: 419,95
GBP: 443,8
Hirdetés
A Zöld Városok Konferenciája közleményt, alapelveket és kritériumokat fogadott el a zöldebb jövő városai számára

A Zöld Városok Konferenciája közleményt, alapelveket és kritériumokat fogadott el a zöldebb jövő városai számára

Hírek - 2025.10.27

Az Első Nemzetközi Zöld Városok Konferencia, amelyet október derekán a 2025-ös Világélelmezési Fórum keretében tartottak Rómában, két jelentős eredményt hozott: egy közleményt valamint a Zöld Város alapelveit és kritériumait. Ezek iránymutatásul szolgálnak a városok zöldebbé, ellenállóbbá és befogadóbbá tételére irányuló globális erőfeszítések következő lépéseihez – a konferenciáról honlapján adott hírt az FAO.

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az UN-Habitat által közösen szervezett konferencia polgármestereket, városi szakembereket, nemzeti hatóságokat, civil társadalmi és magánszektorbeli szereplőket egyesített, hogy megvizsgálják a fenntartható városfejlesztés gyakorlati stratégiáit.

Cselekvésre szólít fel minden partnert

A közlemény cselekvésre szólít fel minden partnert, hogy csatlakozzanak a közös jövő alakítására irányuló ígérethez, ahol a városok, a természet és az emberek együtt virágoznak a következő generációkon át. Öt kulcsfontosságú témát vázol fel, amelyek támogatják az országokat és városokat a zöldebbé válás útján: 1) Integrált és kölcsönösen támogató városi, városkörnyéki és vidéki rendszerek kiépítése; 2) Egészséges és befogadó városi környezetek; 3) Innováció és tudás az átalakuláshoz; 4) Finanszírozás a zöld, ellenálló városokért; és 5) Partnerségek a hatás érdekében.

A konferencia elindította az FAO Zöld Város Alapelveit és Kritériumait is, amelyek keretet biztosítanak az FAO Zöld Városok Kezdeményezésének integrált városi fellépéseinek meghatározásához, aktiválásához és elismeréséhez.

A keretrendszer segít a városoknak felmérni a felkészültségüket, nyomon követni a haladást, mozgósítani a finanszírozást és bevonni a polgárokat az inkluzív és fenntartható városi környezet alakításába. Az FAO Zöld Városok Kezdeményezésére és annak három pillérére – városi és városkörnyéki erdőgazdálkodás, városi és városkörnyéki mezőgazdaság, valamint fenntartható biogazdaság – építve a polgármesterek és a helyi önkormányzatok számára egyaránt referenciát és cselekvési utat kínál a FAO Zöld Városként való elismerés felé vezető úton.

„A városok megmutatják, hogy a változás lehetséges”

A magas szintű rendezvényen tartott megnyitó beszédében Qu Dongyu, az FAO főigazgatója hangsúlyozta, hogy a konferencia kulcsfontosságú mérföldkő az öt évvel ezelőtt az ENSZ Közgyűlésén elindított víziójának előmozdításában, amelynek célja a városok átalakítása azáltal, hogy az embereket, a városi agrár-élelmiszeripari rendszereket és a bolygót helyezik a városfejlesztés középpontjába.

„Egy 2020-as ambiciózus ötletből a Zöld Városok Kezdeményezése (GCI) egy több mint 300 városból álló élénk és cselekvésorientált globális hálózattá nőtte ki magát. De ez csak a kezdet, végső célunk 1000 város támogatása” – jegyezte meg. A főigazgató szorgalmazta, hogy az esemény ne csupán az eddigi munka és vezetés ünneplése legyen, hanem a cselekvés iránti elkötelezettség jele is.

„Közvetlenül azoktól a városoktól fogunk hallani, amelyek magukévá tették a Zöld Városok modelljét” – mondta. „Az ázsiai vertikális farmoktól az afrikai zöldövezetekig; a délkelet-ázsiai vagy kelet-ázsiai közösségi kertektől az európai városi erdőkig. A városok megmutatják, hogy a változás lehetséges” – példázta Qu.

Basma bint Ali jordániai hercegnő, az FAO közel-keleti és észak-afrikai jóakaratú nagykövete nyitóbeszédében kiemelte, hogy a biofil építészet felhasználásával intelligens városokat építhetünk.

Zöld Városok Kezdeményezés

A városi területek gyorsan terjeszkednek, és a becslések szerint 2050-re a világ népességének kétharmada városokban fog élni. Ez a gyors növekedés jelentős kihívásokat jelent az élelmezésbiztonság, az erőforrás-gazdálkodás és a környezeti fenntarthatóság szempontjából. E kihívások leküzdéséhez és a városokban, mint a gazdasági növekedés motorjaiban rejlő lehetőségek kiaknázásához elengedhetetlen a várostervezés és -tervezés integrált megközelítése, amely mind az emberi jólétet, mind a környezet egészségét és fenntarthatóságát előtérbe helyezi.

A városok támogatása érdekében az FAO 2020-ban elindította a Zöld Városok Kezdeményezést. Célja, hogy 2030-ra kézzelfogható javulást érjen el az emberek és környezetük egészségében és jólétében világszerte 1000 városban a városi és városkörnyéki mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a zöld infrastruktúra és a biogazdasági gyakorlatok stratégiai integrálásával a városi szövetekbe.

Az FAO Zöld Városok Hálózata, amely elősegíti a GCI partnervárosai közötti cseréket, globális központtá bővül, amely a tudásmegosztást, a városok közötti együttműködést, a horizontális partnerségeket és a fenntartható városi átalakulásban betöltött vezető szerepet tölti be.

 




Forrás: fao.org, fotó:  ©FAO/Giuseppe Carotenuto

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Savanyú, de biztonságos – A Nébih élelmiszerbiztonsági ...

A fermentálás, vagyis erjesztés igazi reneszánszát éli: egyre többen készítenek otthon savanyú káposztát, kimchit ...