40 éve védi a Balatont a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer
Hírek - 2025.09.17
Hazánk idén ünnepli a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer 40. évfordulóját, melyet 1985-ben hoztak létre a Balaton megmentése érdekében – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára kedden, a Zalaszabáron rendezett ünnepi konferencián.
A Kis-Balaton név hallatán a legtöbb magyar embernek Fekete István ikonikus ifjúsági regénye, a Tüskevár jut eszébe a tengernyi nádassal, a vízi madarak sokaságával, Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal. A mintegy 146,6 km²-es vizes élőhely Európa egyik legjelentősebb madárparadicsoma, ahol több mint 240 védett madárfaj él, köztük Közép-Európa legnagyobb Nagy kócsag telepe. A természetvédelem bölcsője is ide köthető, ami 1921-re nyúlik vissza, Vönöczky Schenk Jakab, a Magyar Madártani Intézet ornitológusának erőfeszítései eredményeképpen a násztollai miatt vadászott és ezért kipusztulóban lévő Nagy kócsag védelmére alkalmazták Gulyás József vörsi halászmestert, aki így az első fizetett természetvédelmi őr volt – emelte ki Rácz András. Kifejtette, hogy az azóta eltelt több mint 100 év alatt a Kis-Balaton területe nagy változásokon ment keresztül. A Sió-zsilip megépítése következtében a terület egy része fokozatosan kiszáradásnak indult, az 1920-as évek második felétől pedig a lecsapolt területeket elsősorban mezőgazdaságilag hasznosították.
Az 1970-es években merült fel először egy átfogó vízvédelmi rendszer kialakítás a Balaton vízminőségének megóvása érdekében. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer két fő ütemben valósult meg, 1981-2014 között. Az első ütem célja az volt, hogy a Zala folyó vizét egy mesterséges tározórendszeren keresztül vezessék a Balatonba, és eközben a lebegőanyagat, a tápanyagokat, különösen a foszfort kiszűrhessék. A víz az I. ütemet a Zala-folyó medrében a 4T zsilipen keresztül hagyta el, és megérkezett a II. ütem, az ún. Fenéki-tó területére. A második ütem az ökológiai-, vízminőségi- és vízmennyiségi állapotokhoz igazítható, többirányú vízkormányzás kialakításával foglalkozott. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy a víz a mesterséges és természetes vizes élőhelyeken áthaladva megtisztuljon, mire eléri a Balatont.
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer üzemeltetését a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közösen végzi. A térségben uniós támogatások segítségével átfogó természetvédelmi fejlesztések valósultak meg, amelyek jelentősen javították az élőhelyek állapotát és a természetvédelmi feltételeket. A Zalavári belvízöblözetben korszerűsítették a vízgazdálkodási infrastruktúrát, új zsilipeket építettek, valamint nagy teljesítményű belvízszivattyúkat telepítettek a vízszintek szabályozására, ami segíti a vízjárás biztonságosabb kezelését és a természetes élőhelyek fenntartását. A zalavári területen mintegy száz magyar bivaly legeltetésével támogatják a hagyományos területkezelést, továbbá létrejött a Kis-Balaton Látogatóközpont interaktív kiállításokkal és tanösvényekkel, valamint megújult a Diás-szigeti Fekete István emlékhely, így komplex módon nőtt a terület természeti és kulturális értékeinek megőrzése és bemutatása.
Címkék: balaton, Kis-Balaton
Károsítók a szántóföldön – Március vége-április eleje
Rangos kitüntetést kapott Fórián Zoltán, az AgrárUnió állandó ...
A korai gyommentes kukorica kulcsa – a pre-poszt technológiában ...
Növeljük a folyamatos erdőborítással kezelt állami erdők ...
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Vadföldgazdálkodás és a fenntartható vadgazdálkodás ...
Kertészkedés szintet lépve – Miért az emelt ágyás a bőséges ...
Tiszta tábla, biztos alapok: kalászos gyomirtás a gyakorlatban
Az unióban és itthon is emelkedett a bárány ára
Újdonságok Szlovéniából. Egyszerűen a legjobb…
