TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 71.404,91 Ft (tonna)

Napraforgómag: 204.419,51 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 72.063,08 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 64.767,32 Ft (tonna)

Repcemag: 188.736,46 Ft (tonna)

Full-fat szója: 194.618,32 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 578 Ft

Benzin ára: 566 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 383,88000

USD: 327,18000

CHF: 411,60000

GBP: 437,86000

Hirdetés

40 éve védi a Balatont a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer

Hírek - 2025.09.17

Hazánk idén ünnepli a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer 40. évfordulóját, melyet 1985-ben hoztak létre a Balaton megmentése érdekében – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára kedden, a Zalaszabáron rendezett ünnepi konferencián.

A Kis-Balaton név hallatán a legtöbb magyar embernek Fekete István ikonikus ifjúsági regénye, a Tüskevár jut eszébe a tengernyi nádassal, a vízi madarak sokaságával, Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal. A mintegy 146,6 km²-es vizes élőhely Európa egyik legjelentősebb madárparadicsoma, ahol több mint 240 védett madárfaj él, köztük Közép-Európa legnagyobb Nagy kócsag telepe. A természetvédelem bölcsője is ide köthető, ami 1921-re nyúlik vissza, Vönöczky Schenk Jakab, a Magyar Madártani Intézet ornitológusának erőfeszítései eredményeképpen a násztollai miatt vadászott és ezért kipusztulóban lévő Nagy kócsag védelmére alkalmazták Gulyás József vörsi halászmestert, aki így az első fizetett természetvédelmi őr volt – emelte ki Rácz András. Kifejtette, hogy az azóta eltelt több mint 100 év alatt a Kis-Balaton területe nagy változásokon ment keresztül. A Sió-zsilip megépítése következtében a terület egy része fokozatosan kiszáradásnak indult, az 1920-as évek második felétől pedig a lecsapolt területeket elsősorban mezőgazdaságilag hasznosították.

Az 1970-es években merült fel először egy átfogó vízvédelmi rendszer kialakítás a Balaton vízminőségének megóvása érdekében. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer két fő ütemben valósult meg, 1981-2014 között. Az első ütem célja az volt, hogy a Zala folyó vizét egy mesterséges tározórendszeren keresztül vezessék a Balatonba, és eközben a lebegőanyagat, a tápanyagokat, különösen a foszfort kiszűrhessék. A víz az I. ütemet a Zala-folyó medrében a 4T zsilipen keresztül hagyta el, és megérkezett a II. ütem, az ún. Fenéki-tó területére. A második ütem az ökológiai-, vízminőségi- és vízmennyiségi állapotokhoz igazítható, többirányú vízkormányzás kialakításával foglalkozott. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy a víz a mesterséges és természetes vizes élőhelyeken áthaladva megtisztuljon, mire eléri a Balatont.

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer üzemeltetését a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közösen végzi. A térségben uniós támogatások segítségével átfogó természetvédelmi fejlesztések valósultak meg, amelyek jelentősen javították az élőhelyek állapotát és a természetvédelmi feltételeket. A Zalavári belvízöblözetben korszerűsítették a vízgazdálkodási infrastruktúrát, új zsilipeket építettek, valamint nagy teljesítményű belvízszivattyúkat telepítettek a vízszintek szabályozására, ami segíti a vízjárás biztonságosabb kezelését és a természetes élőhelyek fenntartását. A zalavári területen mintegy száz magyar bivaly legeltetésével támogatják a hagyományos területkezelést, továbbá létrejött a Kis-Balaton Látogatóközpont interaktív kiállításokkal és tanösvényekkel, valamint megújult a Diás-szigeti Fekete István emlékhely, így komplex módon nőtt a terület természeti és kulturális értékeinek megőrzése és bemutatása.

Címkék: balaton, Kis-Balaton

Népszerű hírek