(H)ŐSTERMELŐK

Vedd a helyit, védd a hazait, kistermelői piac, a magyar legjobb. Amikor a legkorábban érő Meteor korai meggyemmel megjelentem a Vásárcsarnoknál, azonnal szembesültem a nagy, keserves magyar valósággal.

A nagyüzemben vagy a budapesti Nagykőrösi úti zöldség-gyümölcs nagypiacon beszerzett, bizonytalan eredetű gyümölcs simán megver bennünket, (h)őstermelőket. A nem magyar fajtakutatásból származó eredet, a csöpögtető öntözéssel folyamatosan végzett műtrágyázás és az intenzív növényvédelem garantálja a nagy hozamot, azaz a hasznot a kereskedőknek, a vevők pedig örvendezhetnek, ha olcsón beszerezhetik a gyümölcsben a rákkeltő nitrátot, a káros szermaradványt, a rossz ízt. Ne csodálkozzunk, ha az évszázadok óta viruló magyar falvak kertjeiben csak gyepet és díszbokrokat látunk, hétvégenként a metszőollók csattogását réges-rég felváltotta a mindenütt fáradhatatlanul dolgozó fűnyírók zaja. Mosolygó alma, csengő barack, szóló szőlő, ó, hova lettél?! Hova lett a Németh László írónk által megálmodott kert-Magyarország? Ki emlékszik még, mit mondott a walesi herceg, angol trónörökös, későbbi VIII. Edward 1935-ben, miután megkóstolta Kecskeméten a barackpálinkát?„Szódával jobb, mint a whisky! Teában jobb, mint a rum!”
„Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?” Talán a walesi herceg megmondja, ha megint kies honunkba látogat. Addig „fogyjon az út, társak, siessünk” – hogy munkánk eredményeként elmondhassuk, „térvén őseink porához: (…) ez jó mulatság, férfimunka volt!”


Győr, 2016. június 4-én.
György László
növényorvos

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom