A dísznövénytermesztés jelentős részét faiskolai növények tették ki 2024-ben

A dísznövényágazat nettó árbevétele 2024-ben összesen 20,1 milliárd forintot tett ki. Ennek legnagyobb részét, 11,4 milliárd forintot a faiskolai növények értékesítése adta.

Magyarországon összesen 1598 hektáron termesztettek dísznövényt 2024-ben. Ebből 1513 hektár szabadföldi terület volt, míg fedett termesztésre összesen 85 hektárt használtak. A fedett területek közül 70 hektár fűthető, míg 15 hektár fűtetlen volt – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb, július 8-án megjelent „Dísznövénytermesztés 2024. év” című kiadványa. – A termesztésre használt területek túlnyomó többségén, vagyis 93 százalékán faiskolai tevékenység zajlott. A fennmaradó rész vágott virág és vágott zöld termesztésére (2,5 százalék), valamint cserepes, balkonra szánt és hagymás növények előállítására (4,4 százalék) szolgált.

Több támogatási lehetőség is elérhető volt

Amint a szerző, Kiss Gabriella kifejti, a dísznövénytermesztés főbb ágazatai közé tartozik a faiskolai és rózsatőtermesztés, a növényházi cserepes dísznövény- és vágottvirág-termesztés, valamint a szabadföldi évelőnövény-, szárazvirág- és virágmagtermesztés. A publikált adatok értelmezésekor fontos figyelembe venni az időjárási viszonyokat, ám az elmúlt éveket nemcsak az időjárás, hanem a termelés során fellépő növénybetegségek, valamint a piaci anomáliák is jelentősen befolyásolták – hangsúlyozta Kiss Gabriella. – A termesztők hozzászoktak ahhoz, hogy a termékeik iránti kereslet évről évre az időjárás alakulásától függően változik. Ugyanakkor nehezen tudtak előre tervezni azzal kapcsolatban, hogy a magas energiaárak és az infláció milyen hatást gyakorolnak az adott termelési évre.

A szerző kiemelte, hogy az ágazatot nem kizárólag negatív hatások érték – a 2024-es időszakban több támogatási lehetőség is elérhető volt, amelyek elősegíthetik a szektor fejlődését: a „KAP-RD09b-1-24 – Díszkertészeti kisvállalkozások támogatása” pályázat a szektor korszerűsítését, a termelés és szolgáltatások színvonalának emelését, valamint a vidéki gazdaság megerősítését célozza. A „Dísznövénykertészeti vállalkozások fejlesztése” konstrukció akár 100 000 euró összegű támogatást biztosít 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. A program keretében támogathatók beruházások, gép-, licenc- és ingatlanvásárlás, valamint tanácsadási szolgáltatások is.

A faiskolai növényeket szinte teljes mértékben szabadföldön termesztették

A dísznövény-termékcsoportok közül 2024-ben a faiskolai növények termesztésére használták a legnagyobb területet, összesen 1355 hektárt, ami a teljes használt terület 93,1 százalékát jelentette. A faiskolai növényeket szinte teljes mértékben szabadföldön termesztették, mivel a termelés 99,3 százaléka ezen a módon történt. A fedett termesztési terület aránya mindössze 0,1 százalék volt, hasonlóan az előző évekhez.

A dísznövénytermesztésre használt összes terület 2,5 százalékán vágott virág, vágott zöld, míg 4,4 százalékán cserepes és hagymás dísznövénytermesztés történt. A vágott virágok termesztésére szolgáló területek megoszlása a következőképpen alakult: 45,4 százaléka szabadföldi, 42,8 százaléka fedett, fűthető, 11,8 százaléka fedett, fűtetlen terület volt. A cserepes és hagymás növények esetében a termesztés túlnyomó része, 88,0 százalék fedett és fűthető helyen történt, 5,2 százalék fedett, fűtetlen, míg 6,8 százalék szabadföldi területen zajlott a 2024- es adatszolgáltatói jelentések alapján.

A faiskolai növénytermesztés továbbra is a dísznövénytermesztés legnagyobb területigényű szegmense. Ugyanakkor a dísznövénytermesztés egészében jól megfigyelhető egy egyértelmű elmozdulás a fedett, intenzív termesztési módok irányába, különösen a cserepes növények esetében. Ez a fejlődés a termesztők számára nagyobb függetlenséget jelent a szezonalitástól és az időjárási kockázatoktól, ugyanakkor magasabb beruházási költségekkel is jár.

Az adatfelvétel 2024-es eredményei alapján a hazai díszkertészetek tevékenységi szerkezete a következőképpen alakult: a válaszadó kertészetek 16,7 százaléka kizárólag vágott virág termesztésével, míg 17,5 százalékuk cserepes, kiültetésre szánt balkon- vagy hagymás növények előállításával foglalkozott. A jelentést megküldő dísznövénytermesztő gazdaságok több mint fele (51,3 százaléka) elsődlegesen faiskolai termesztést folytatott, emellett a termelők 5,8 százaléka több dísznövény-kategória együttes termesztésével foglalkozott, ami a tevékenységek sokoldalúságát tükrözi. Az adatok alapján jól látható, hogy a faiskolai termelés kiemelkedő szerepet tölt be a hazai díszkertészeti ágazatban, ugyanakkor a specializált és vegyes profilú gazdaságok is jelentős részt képviselnek a termelési struktúrában.

A dísznövénytermesztés nettó árbevétele 20,1 milliárd forintot ért el

A dísznövényágazat termékeit egyszeri felhasználásra a virágkereskedelmen keresztül, továbbá a lakosság részére értékesítik, vagy a szolgáltatás (kertépítés) hasznosítja. A dísznövényágazatban a termesztés és az értékesítés szorosan összhangban áll a szezonális kereslettel. Az időzített termesztés (termin kultúra) alkalmazása lehetővé teszi, hogy a növények a legnagyobb kereslet idején – jellemzően november és május-június között – kerüljenek piacra. Ezekben az időszakokban az árak magasabbak, és az éves árbevétel akár 60–70 százaléka is ekkor realizálódik. A nyári hónapokra a kereslet jelentősen visszaesik, gyakran értékesítési szünet is előfordul, ezért a vállalkozásoknak kiemelten fontos a megfelelő pénzügyi tervezés és likviditásmenedzsment. Az értékesítés több csatornán keresztül történik, továbbra is fontos a hagyományos virágkereskedelem, azonban emellett növekszik a közvetlen lakossági és szolgáltatói értékesítés is. Ugyanakkor egyre nagyobb jelentőségű az online jelenlét, a közösségi média használata és az internetes értékesítési lehetőségek kiaknázása.

A dísznövénytermesztés nettó árbevétele a 2024-es adatgyűjtés alapján összesen 20,1 milliárd forintot ért el. Ezen belül a faiskolai növénytermesztés árbevétele 11,4 milliárd forintot tett ki, ami az összbevétel 57 százaléka. A vágott virágok és vágott zöld termékek árbevétele 2,1 milliárd forintot, azaz 10,2 százalékot képviselt, míg a cserepes, kiültetésre szánt balkon-, hagymás és rizómás növények árbevétele 6,6 milliárd forintot, vagyis 32,8 százalékot tett ki.

A hazai dísznövényexport elsősorban az Európai Unió tagállamaiba irányul

A hazai dísznövényexportban továbbra is a faiskolai termékek részesedése a legnagyobb, emellett jelentős exportot bonyolítanak a friss vagy kezelt, vágott virágok esetében is. Az elmúlt évek során a friss vágott virágok importértéke jóval meghaladta az exportot, ami miatt a külkereskedelmi mérleg ezen a területen 2024-ben 22,3 százalékkal romlott az előző évhez képest.

A hazai dísznövényexport elsősorban az Európai Unió tagállamaiba irányul. Meghatározó partnerországaink között rendszerint Szlovákia, Románia és Németország szerepel, ezek sorrendje ugyan változhat, de jelenlétük állandó. A megfigyelt 2024-es évben Románia volt a dísznövényexportunk legfontosabb célországa mind érték, mind mennyiség tekintetében.

Import szempontjából mind értékben, mind mennyiségben három ország tartozik a legnagyobb beszállítóink közé: Hollandia, Szlovénia és Németország. Magyarországra 2024-ben Hollandiából érkezett a legnagyobb mennyiségben dísznövény, melynek volumene 2251 tonnát tett ki, összesen 4400 millió forint értékben. Ez azt jelenti, hogy az importált dísznövények értéke 25 százalékkal, mennyisége pedig 15 százalékkal növekedett az előző évhez képest.

A dísznövénytermékek külkereskedelmi forgalmának értéke 2024-ben 3,4 milliárd forinttal emelkedett az előző évhez képest, ami jelentős növekedésnek tekinthető.

Termelési érték tekintetében Hollandia vezet

A dísznövényágazatban az európai országok közül évről évre Hollandia tölti be a vezető szerepet a termelési érték tekintetében. 2023-ban részesedése 34,6 százalék, míg 2024-ben már 36 százalék volt a vizsgált országok között. Ez azt jelenti, hogy Hollandia vezető szerepe egy év alatt 5,2 százalékkal nőtt. Spanyolország és Franciaország részesedése változatlan maradt, míg Olaszország termelési értéke 3 százalékkal emelkedett. Németország esetében viszont 9 százalékos csökkenés volt tapasztalható, ami Hollandia arányának növekedéséhez is hozzájárult. Termelési érték alapján 2024-ben az öt legjelentősebb ország közé tartozott Németország, amely 10 százalékos részesedéssel bírt, szemben az előző évi 11 százalékkal. Spanyolország 16 százalékos, Olaszország 13 százalékos, Franciaország pedig 7 százalékos arányban járult hozzá a termelési értékhez. Magyarország 2024-ben 0,7 százalékos részesedéssel szerepelt ebben a rangsorban. Az adatokból látható, hogy a termelési érték koncentráltan néhány országban összpontosul, miközben a többi ország hozzájárulása marginálisabb. Vagyis a magyar dísznövényágazat továbbra is kis szereplő az európai szintéren, és a termelési érték nagy része néhány nagyobb gazdaságban koncentrálódik – áll az AKI-kiadványban.