TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 75.445,20 Ft (tonna)

Napraforgómag: 204.611,48 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 75.395,09 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 66.053,07 Ft (tonna)

Repcemag: 184.308,19 Ft (tonna)

Full-fat szója: 195.782,48 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 589 Ft

Benzin ára: 586 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 391,11

USD: 332,69

CHF: 417,85

GBP: 447,33

Hirdetés

Új fejezet kezdődik a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek védelmében

Hírek - 2025.05.15

Nagyszabású, európai uniós támogatással induló fejlesztési program veszi kezdetét a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek megőrzése és helyreállítása érdekében 415 millió forint értékben. A kezdeményezés nem csupán a meglévő tavak és lápok ökológiai állapotának javítására összpontosít, hanem új, mesterséges vízfelületek létrehozását, valamint a kétéltűek biztonságát szolgáló terelőrendszerek kiépítését is magába foglalja – emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára a Bánapátin tartott sajtóeseményen.

A KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc jelentős projektet indít el, összesen 3,3 milliárd forint összegben. A támogatás legnagyobb részét a leromlott állapotú természetes élőhelyek rehabilitációja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló célzott beavatkozások teszik ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések nemcsak a természeti értékek, hanem a helyben élők és a jövő generációk számára is meghatározóak.

A fejlesztés a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén valósul meg, közvetlenül érintve országos jelentőségű védett és Natura 2000-es területeket is. Az elmúlt években a klímaváltozás és a vízháztartás átalakulása miatt számos értékes élőhely szűnt meg vagy száradt ki idő előtt a régióban, ami komoly veszélyt jelent többek között kétéltűekre, hüllőkre, szitakötőkre és madárfajokra.

A három legnagyobb tó – a Bodó-, a Kéri- és a Verőlápai-tó – hosszú távú fennmaradását mederkotrással és zsiliprendszerek korszerűsítésével biztosítják, lassítva ezzel a feltöltődésüket. Emellett a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben tizennégy, a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben négy helyszínen alakítanak ki 100–300 négyzetméteres tavacskákat, amelyeket további 183 ponton kisebb, 2–50 négyzetméteres vízfelületek egészítenek ki. A Szentgyörgyi-patak felső szakaszán tereprendezéssel, a Mocsolyás-patakon rönkgátas szivárgók építésével segítik elő az árvízi vízvisszatartást, a holtmedrek és mélyedések vízellátását.

A fejlesztések közvetlenül támogatják a dunai tarajosgőte, a gyepi béka, a vöröshasú unka, valamint számos madár- és denevérfaj fennmaradását és szaporodását. A projekt egyik fő célja, hogy a kisebb vizes élőhelyek klímaváltozás és hidrológiai anomáliák okozta állapotromlását kezelje, hozzájárulva a változatos életközösségek hosszú távú megőrzéséhez – emelte ki az államtitkár. Külön figyelmet fordítanak a kétéltűek természetvédelmi helyzetének javítására, szaporodási lehetőségeik bővítésére, továbbá a betegségek és emberi zavaró tényezők hatásainak mérséklésére.

A Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek fejlesztése példát mutat arra, hogyan teremthető meg a természet és az ember közös, fenntartható jövője. A mostani beruházások hosszú távon hozzájárulnak a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentéséhez és a helyi közösségek életminőségének javításához – zárta sorait Rácz András.

Forrás: AM Sajtóiroda, Fotó: Vermes Tibor

Címkék: vizes élőhelyek

Népszerű hírek