Napjaink aktuális kérdése: meddig vethetünk még kukoricát?

Az elmúlt évek időjárási adatait elemezve egyre nyilvánvalóbb, hogy éghajlatunk melegedése pillanatnyilag megállíthatatlannak tűnik.

Amennyiben nem sikerül megfékeznünk ezt a folyamatot, annak komoly, esetenként visszafordíthatatlan következményei lesznek, beleértve a mindennapi létünk alapjának legfontosabb területét, az élelmiszer termelést és ellátást is.
A klímaváltozás értelemszerűen óriási terhet ró a növénynemesítőkre is, hogy olyan fajtákat, hibrideket állítsanak elő, amelyek képesek tolerálni a megváltozott feltételeket és a tenyészidőszak sokszor végletekig szélsőséges éghajlatát.

kukd1
Azonban a korrektség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az éghajlat melegedésének nemcsak negatív hatásai vannak. Éppen ennek köszönhetően új távlat nyílt meg a kukoricatermesztésben és termelésének folyamatosan feljebb tolódó északi határa miatt ma már olyan országok is képesek az önellátásra, amelyekben egy emberöltővel ezelőtt még tervezni sem mertük a kukorica vetését. Megváltozott a termeléstechnológia a hagyományos kukoricatermő területeken is, ahol mind népszerűbbek a másodvetések, méghozzá szemesként történő betakarításokkal.

kukd2
Az időjárási anomáliákra reagálva az elmúlt években egyre fontosabb termelői elvárás volt, hogy a kukoricát minél korábban lehessen vetni. A felmerült igényekre alapozva hatalmas sikernek könyveljük el, hogy együttműködve a szegedi és martonvásári nemesítő kollégákkal, a fajtakísérleti eredményeink alapján a NÉBIH új kategóriaként bevezette a szuperkorai éréscsoportot (FAO 180-240). Persze az új éréscsoport létrejöttét komoly szakmai viták előzték meg és többször felvetődött a kérdés: szükség van-e ezekre a speciális hibridekre? A támogatók részéről több komoly érv is szólt az éréscsoport mellett. Egyik ilyen a korai vethetőség, amely lehetővé teszi, hogy már augusztus utolsó napjaiban alacsony szemnedvességű kukoricát arathassunk, elfogadható hektáronkénti hozam (7-9 tonna/ha) mellett. Ennek előnyei, hogy a piacon elsőként megjelenő kukorica általában magasabb áron kel el és ekkor még nem kell tartanunk a fuzárium problémáktól sem. Az éréscsoport hibridjeinek értékét tovább növeli a szárítás nélküli betakarítás lehetősége, ami automatikusan maga után vonja a környezeti terhelés komoly csökkentését is, hiszen nem kell fosszilis energiát (gáz, olaj) használnunk a szemben lévő víz elpárologtatásához, a szárítók üzemeltetéséhez. A hibridek korai betakarítása lehetővé teszi a biztonságos őszi vetésváltást, utánuk akár repcét is vethetünk, illetve nagyon jó magágy készítésére lesz lehetőségünk az őszi kalászosok alá.
Miután ökonómiai szempontból meghatározó az egységnyi területről lehozható termés nagysága, egyre inkább fókuszba kerülnek a kései vagy másodvetések. Ezzel kapcsolatban kardinális kérdés, hogy milyen későn vethetünk még szuperkorai kukoricát.

kukd3

A kései vetési technológia kulcskérdései
A vetőmag bizalmi kérdés! Csak megbízható helyről szabad vetőmagot beszerezni és az eladótól mindig meg kell kérni a vetőmag összes olyan paraméterét, amely a vetés helyes végrehajtásához szükséges. Kizárólag a számla és a dokumentumok birtokában tudunk reklamálni, amennyiben bármilyen gond merülne fel!
A sikeres kései vetés legfontosabb alapfeltétele, hogy tudunk-e a vetés mélységében megfelelő nedvességű magágyat készíteni, illetve lesz-e elegendő víz a növények keléséhez, fejlődéséhez. Erre csak az öntözhető területek biztosítanak megfelelő garanciát.
Nem szabad megfeledkeznünk a talajlakó kártevők elleni védekezésről, vagyis a talajfertőtlenítésről, amelyet a vetőgépre szerelt mikrogranulátum szórókkal tudunk kivitelezni.
A legkritikusabb időszak az érés időszaka, amely szeptemberre esik, amikor a hőmérsékletek, főleg a – hajnali -, jelentősen csökkennek, lelassítva ezzel az asszimilációt.
A termesztési cél is fontos szempont. Eddigi vizsgálataink szerint szemes célra a június 10. napjáig vetett kukorica esetén van jó esélyünk, siló vagy biogáz célra június 20-ig.

kukd4

Nagyigmándi kísérleteink eredményét a mellékelt táblázatok tartalmazzák. Az eredmények alapján a június 1. napján vetett szuperkorai kukoricák október végére szemes célra biztosan 20% alatti szemnedvességnél voltak betakaríthatók. Terméseredményük is meggyőző, megfelelő agrotechnika mellett 7-8 tonna/ha terméssel számolhatunk. A Dorka MGT és a GS 180 kimondottan szemes célra ajánlott hibridek, míg a TK 195 és GS 210 hibridek kettős hasznosításúak, azonban késői vetésben jellemzően silóként tudjuk betakarítani. Túl vagyunk a nagyüzemi teszteken is, a Komárom Mezőgazdasági Zrt-nél 2015-ben a TK 195 hibrid vizsgázott kitűnő eredménnyel szemes célra. A Komáromi Solum Zrt-nél az igen későn (július első hete) vetett kukoricák csak silózásra voltak alkalmasak.
A vetésszerkezetbe a gyakorlatban már bizonyítottan könnyen beilleszthető szuperkorai kukoricák kései vetése jó lehetőséget biztosít, hogy évente két termést hozzunk le a területünkről.

kukd5

Nagyigmánd, 2016. május 30.

Goór Szilvia
Takács Géza

További információk: www.hungaroseed.hu

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom