TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 90.392,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 232.606,85 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 77.013,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 84.028,83 Ft (tonna)
Repcemag: 205.679,25 Ft (tonna)
Full-fat szója: 208.389,76 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 639 Ft
Benzin ára: 631 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 403,54000
USD: 391,10000
CHF: 428,93000
GBP: 483,60000
Hirdetés
Átfogó FAO-jelentés a fenntartható nitrogéngazdálkodásról az agrár-élelmiszeripari rendszerekben

Átfogó FAO-jelentés a fenntartható nitrogéngazdálkodásról az agrár-élelmiszeripari rendszerekben

Hírek - 2025.01.24

A nitrogén-műtrágyák elmúlt évszázadban bekövetkezett növekedése jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági termelés fokozásához, valamint a növekvő globális népesség élelmezésbiztonságának és táplálkozásának megerősítéséhez. Mindazonáltal a nitrogén nem megfelelő felhasználása súlyosan károsíthatja a levegő, a víz és a talaj minőségét, a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet, és súlyosbíthatja az éghajlatváltozást – hívja fel a figyelmet a témára a friss FAO-jelentés.

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új jelentése, amelyet január 23-án, a római székhelyén tartott rendezvényen mutattak be, átfogó áttekintést ad a nitrogén-felhasználásról és az abból fakadó kihívásokról az agrár-élelmiszeripari rendszerekben. Hangsúlyozza a fenntartható használat biztosításának fontosságát, és ajánlásokat fogalmaz meg e cél eléréséhez.

Az állatállomány a nitrogén-kibocsátás fő okozója

A nitrogén az élelmiszer-összetevők, különösen a növények, állatok és emberek növekedéséhez szükséges aminosavak és fehérjék nélkülözhetetlen összetevője. A Haber–Bosch-eljárás 20. század eleji feltalálásának köszönhetően az emberek képesek voltak a légkörben bővelkedő nem reakcióképes nitrogént (ugyanazt a nitrogént, amely kékké teszi az eget) hasznos anyagokká, például ammóniává alakítani, amely ma már általános műtrágyaként használatos.

Az emberek jelenleg körülbelül 150 teragramm (Tg) reaktív nitrogént adnak a Föld földfelszínéhez a mezőgazdaság és az ipar révén. Ez az összeg több mint kétszerese az iparosodás előtti aránynak. Egyes szakértők szerint az éghajlatváltozás hozzájárulhat ahhoz, hogy ez az arány 2100-ra körülbelül évi 600 Tg-ra emelkedjen, ami növelheti a környezetbe történő nitrogénveszteséget. 

Az állatállomány a nitrogén-kibocsátás fő okozója, és az emberi tevékenység által termelt teljes nitrogén-kibocsátás körülbelül egyharmadáért felelős. A szintetikus műtrágyák, a földhasználat megváltozása és a trágyakibocsátás a nitrogénszennyezés fő okai ezen a területen.

Átfogó FAO-jelentés a fenntartható nitrogéngazdálkodásról az agrár-élelmiszeripari rendszerekben

Hirdetés

Minden eddiginél sürgetőbb a fenntartható nitrogéngazdálkodás

A nitrogénszennyezés Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és bizonyos ázsiai országokban a legsúlyosabb, ahol a műtrágyákat évtizedek óta széles körben és helytelenül használják fel. Egyes alacsony és közepes jövedelmű országokban a műtrágyákhoz való korlátozott hozzáférés a nitrogén kimerüléséhez vezet, ami csökkenti a talaj tápanyagtartalmát és a talaj degradációjához vezet.

A nitrogén megfontolt felhasználása a mezőgazdaságban ezért segít megelőzni a talaj degradációját és a tápanyag kimerülését, miközben növeli a terméshozamot. Ezzel szemben a túlzott használat fokozza a globális felmelegedést, rontja a levegő és a víz minőségét, és lebontja a sztratoszférikus ózonréteget. A nitrogénszennyezés kockázatot jelent az emberi egészségre, mivel növeli a légúti és szívbetegségek előfordulását. Ezért minden eddiginél sürgetőbb a fenntartható nitrogéngazdálkodás, amely a külső bemenetek és veszteségek minimalizálására, valamint az újrahasznosítás maximalizálására összpontosít.

„A nitrogénhasználat hatékonysága (NUE) javulást mutatott az elmúlt években, ami biztató. Azonban még jelentős munka vár ránk. Ez a jelentés részletes ajánlásokat tartalmaz a NUE további javítására, segítve a szennyezés csökkentését, miközben előmozdítja a környezet és az emberi egészséget." – mondta Thanawat Tiensin, a FAO főigazgató-helyettese és az állattenyésztési és egészségügyi részleg igazgatója.

Kulcsintézkedések és szakpolitikai javaslatok

A jelentés számos esettanulmányt mutat be, amelyek szemléltetik a NUE javítására irányuló folyamatos erőfeszítéseket szerte a világon, és egy sor ajánlást kínál.

Ezek a következők:

  • A műtrágyaiparnak sürgősen lépéseket kell tennie az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az ásványi nitrogénműtrágyák előállítása során, és ösztönöznie kell a tárolás, szállítás és talajkijuttatás során fellépő pazarló veszteségek minimalizálását.
  • A nemzeti kormányoknak ösztönözniük kell a biológiai nitrogénmegkötés (olyan folyamat, amelyben a légkörből származó nitrogéngáz szimbiotikusan kötődik bizonyos növények szöveteibe) széles körű alkalmazását a helyileg megfelelő vetésforgóban hüvelyes növények, például szójabab vagy lucerna felhasználásával.
  • A nemzeti kormányoknak iránymutatásokat kell kidolgozniuk, amelyek segítik az állattenyésztőket a legjobb trágyakezelési gyakorlatok elfogadásában, a környezetbe történő pazarló nitrogénveszteségek minimalizálására és a termelő mezőgazdaságban való hatékony felhasználásának fokozására összpontosítva.
  • Az agrár-élelmiszeripari rendszerpolitikáknak ösztönözniük kell a szerves nitrogénműtrágyák használatát a fenntarthatóság fokozása érdekében. Elő kell segíteniük a területrendezést az állatállomány újraelosztásával, az állatállomány számának csökkentésével a nagy földrajzi koncentrációjú területeken, valamint a körkörös biogazdasági megközelítések előmozdításával.
  • A nemzeti kormányoknak elő kell mozdítaniuk a fenntartható nitrogéngazdálkodás integrálását a nemzeti szinten megfelelő mérséklő intézkedésekbe és nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokba, ideértve az agrár-élelmiszeripari rendszerek nitrogén-oxid-kibocsátásának csökkentését célzó célkitűzéseket, hogy a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os célját szem előtt tartsák.
  • A nemzeti kormányoknak nemzeti kötelezettségvállalásokat kell tenniük a nitrogénszennyezés csökkentésére, beleértve az ammóniát és a nitrátokat, hogy elérjék a globális biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseket.
  • A nemzeti kormányoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentése érdekében az agrár-élelmiszeripari rendszer minden szakaszában, valamint elő kell mozdítaniuk az emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerek állati takarmányként való újrahasznosítását és kezelését.
  • A nemzeti kormányoknak, a magánszektornak, a nemzetközi pénzügyi intézményeknek és a helyi mezőgazdasági bankoknak integrálniuk kell a fenntartható nitrogéngazdálkodást az agrár-élelmiszeripari rendszerek fejlesztési projektjeibe és programjaiba. Elő kell segíteniük a nagy hatékonyságú, alacsony kibocsátású ásványi műtrágyákba és a szerves maradványok újrahasznosításába történő beruházást is a rendszer hatékonyságának javítása, az erőforrás-pazarlás minimalizálása és a környezetszennyezés csökkentése érdekében.

„A fenntartható nitrogéngazdálkodás kulcsfontosságú a fenntartható fejlődési célok 2030-ra történő eléréséhez, különösen az éhezéssel, az egészséggel, a tiszta vízzel, a fenntartható termeléssel és fogyasztással, az éghajlati fellépéssel, valamint a szárazföldi és víz alatti élet megőrzésével kapcsolatosak tekintetében" – mondják a jelentés szerzői. – „A nitrogén-felhasználás hatékonyságának javítása az agrár-élelmiszerláncban és a nitrogénveszteség csökkentése segíthet növelni az élelmiszertermelést az alacsony és közepes jövedelmű országokban azáltal, hogy több nitrogénforrást ér el a tervezett cél, javítja az egészséget a káros kibocsátások csökkentésével, és védi a víztesteket a szennyezéstől."
 




Forrás:  fao.org, Fotó: Pixabay

Címkék: fao, nitrogéngazdálkodás, nitrogénmenedzsment, nitrogén, műtrágya
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Három évtizede velünk az Optigép

Aki jó ár-érték arányú, minimális veszteséggel dolgozó, megbízható és hosszú élettartalmú, karbantartásbarát és ...