
Április-május: vigyázzunk a madárfiókákra!
Hírek - 2024.04.03
Ahogyan haladunk előre a tavaszban, a madarak fiókái is közelednek az önálló élethez, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai ilyenkor szinte naponta kapnak bejelentést megmentendő, vagy már „megmentett” madarakról. Mit kell tudni ezekről a fiókákról? – erről ad közre hasznos tudnivalókat a DDNP honlapján Gáborik Ákos.
Ezekről a fiókákról tudni kell, hogy többségük nem árvult el, így a legnagyobb segítség számukra, ha be sem fogjuk, vagy ha ezt már megtettük, akkor a megtalálás helyén mielőbb szabadon engedjük őket.
A felelős magatartás
Fontos megérteni, hogy a felelős magatartás nem a madarak bármi áron való megmentése, hiszen ezzel sokszor éppen a természet ellen dolgozunk – hangsúlyozza Gáborik Ákos, kifejtve, hogy a madárfiókák jelentős hányadának elhullása a ragadozók, betegségek vagy épp’ a tapasztalatlanságuk okán természetes folyamat. Amennyiben nem így lenne, az évi két vagy akár három-soktojásos-fészekaljat felnevelő énekesmadarak rövid idő alatt kimerítenék a táplálékforrásaikat, esetleg tömegesen betegednének meg a gyakori találkozások miatt, de az állományuk mindenképp’ összeomlana. Emellett érdemes végiggondolni a megmentett, fogságban felnevelt madár további sorsát is. A szülők viselkedésmintáit, az általuk biztosított változatos, a fióka igényeire szabott táplálást az emberi gondoskodás nem tudja pótolni, ami a fióka további túlélésére, egészséges fejlődésére jelentős hatással van. Így a fogságban nevelt fiókáknak még a természetesnél is nagyobb része pusztul el, mielőtt elérné a felnőttkort.
Csak ha valóban szükséges a segítség
Természetesen nem azt szeretnénk mondani, hogy ne segítsenek a madarakon, de csak akkor és úgy tegyük, amikor arra valóban szükség van, ügyelve, hogy ne éppen a jó szándékkal okozzunk a korábbinál nagyobb kárt a madaraknak! – int körültekintésre a szakember. Mint írja, ritka esemény, hogy egy fióka magától kiesik a fészekből. Szinte kizárólag nagyon erős, viharos szél hatására következhet be ilyesmi. Gyakoribb, hogy a fiókát maguk a szülők távolítják el (mondjuk az egyik szülő elhullása, táplálékhiány, mérgezett táplálék okozta legyengülés, betegség, születési rendellenesség miatt), esetleg ragadozó, vagy azonos fajba tartozó magányos hím támadása is állhat a háttérben.
Túlélési stratégia
A legtöbb röpképtelen, fészken kívül fellelt fióka azonban maga hagyja el a fészket. Ennek oka a túlélési stratégiájukban rejlik. A fészekben eleségért „kolduló” fiókák hangja könnyen magára vonja a ragadozók figyelmét, ezért a részben még röpképtelen, de már elég fejlett fiókák elhagyják a fészket és egymástól eltávolodva próbálnak túlélni. Így csökken az esélye, hogy egy ragadozó egyszerre a teljes fészekaljat elpusztítsa. A teljes röpképesség eléréséig szüleik tovább táplálják őket, a sűrű növényzetben hanggal tartják a kapcsolatot. Az ilyen fiókákat, ha vissza is helyezzük a fészekbe, ösztönüktől hajtva hamarosan újra kiugrálnak. Ezek a fiókák énekesmadarak esetén fejlett tollazattal rendelkeznek, a bagolyfiókák esetén azonban még pelyhesek lehetnek. Az ágakon jól kapaszkodnak, az énekesek jól szaladnak, élénken menekülnek, esetleg részben már röpkések. A ludak, illetve réce- és tyúkfélék fiókái kikelésüktől fogva önellátóak, a testvérek, szülők közelségére a ragadozók elleni védelem és a viselkedési minták megtanulása miatt van szükségük. Ezeknek a fiókáknak alapvetően nincs szükségük mentésre.
A fiókák mentésére többnyire a lassan szaporodó, fészeklakó (jellemzően nagy testű) és végveszélyben lévő madarak esetében van szükség, azonban az ő esetükben is sokkal nagyobb jelentőségű a megfelelő élőhelyek megóvása, helyreállítása. Ezek a madarak csak a teljes röpképesség elérésekor válnak önállóvá, így, ha ilyen madarat találnak, mindenképp’ segíteni kell neki visszajutni a fészekbe.
Értesíteni a legközelebbi nemzeti park igazgatóságot
Természetesen a fészekhagyó, vagy részlegesen fészekhagyó fiókák esetén is szükség lehet segítségre. Amennyiben a fióka csupasz, vagy teljesen pelyhes (kivétel a baglyok!), illetve egy tollas fióka láthatóan sérült, vérzik, bágyadt, átázott, szárnyát vagy lábát lógatja, szükség van a beavatkozásra. Ilyenkor értesíthetik a legközelebbi nemzeti park igazgatóságot, vagy eljuttathatják a madarat egy engedéllyel rendelkező természetvédelmi mentőhelyre.
A fűben rejtőzködve lapuló őzgidákat sem kell összeszedni. Ezek az állatok szinte soha nem árvák, pusztán a közeledő ember miatt megriadó, vagy éppen táplálkozó anyjuk egy időre magukra hagyta őket. Amennyiben nem háborgatjuk, hamarosan visszatér hozzájuk.
Címkék: madarak

Mi történik télen a repcetáblákon?

Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...

Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise

Pöttinger Plano VT 6060 – A teljes keresztmetszetű ...

Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását ...

Rekordszámú új traktorregisztráció volt a Fendt-nél 2024-ben

Vessen napraforgót, a klímaváltozás nyertesét!

Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban

A mezőgépek veteránjai – KÜHNE HUNGÁRIA DRILL vetőgép

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban