TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 68.435,53 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.567,17 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 68.437,43 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.382,91 Ft (tonna)
Repcemag: 173.966,47 Ft (tonna)
Full-fat szója: 220.650,66 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 390,06000
USD: 358,25000
CHF: 403,53000
GBP: 463,15000
Hirdetés
Zöld utat kapott a zöldlobbi

Zöld utat kapott a zöldlobbi

Hírek - 2024.02.28

Mit hoz a mezőgazdasági termelők számára az új jogszabály?

Az európai gazdáknak új helyzetet, feladatokat és kihívásokat is hozhat az az új uniós jogszabály, amelyet február 27-en szavazott meg az Európai Parlament. Az új rendelkezés az EU leromlott állapotú szárazföldi és tengeri élőhelyeinek fokozatos helyreállítását irányozza elő 2050-ig. A döntés a környezetvédők győzelme, ugyanakkor a jogszabályban biztosítékokat is elhelyeztek, hogy a végrehajtás nem veszélyeztetheti a biztonságos élelmiszer- és mezőgazdasági termelést, és rendkívüli helyzetekben ideiglenesen felfüggeszthető a követelmények teljesítése.

Az Európa-szerte zajló gazdatüntetések dacára, a parlament 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadta el a szavazásra már kissé kissé „átgyurmázott” javaslatot, amelyet az agrártermelők túl szigorúnak, a környezetvédők pedig túl enyhének minősítenek.

De mi indokolta az új szabályozást? Az európai kontinens élőhelyeinek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban, ezért a Bizottság még 2022. júniusában rendeletjavaslatot terjesztett elő azzal a céllal, hogy segítsen tartósan regenerálni a károsodott természetes élőhelyeket az EU szárazföldi és tengeri területein. Az új uniós jogszabály a fokozatos helyreállítást irányozza elő 2050-ig. A most elfogadott rendeletjavaslat hármas célt szolgál: a természet helyreállításán túl elősegíti a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását. A cél, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek, köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. 2030-ig elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 területek, és a tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a már regenerálódott területeken megakadályozzák a jelentős állapotromlást.

Az egyes országok nagy mozgástereztet kapnak a megvalósításban: nemzeti helyreállítási terveket kell készíteniük és elfogadniuk, amelyekben részletezik, hogy hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat.

Mezőgazdasági művelés alatt álló területek

A jogszabály kiterjed a mezőgazdasági művelés alatt álló területekre is, így ott is törekedni kell a kitűzött célok elérésére. A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a következő három mutató közül kettőn javítaniuk kell az országoknak: a gyepterület lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajaiban található szervesszénkészleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozniuk.

A mezőgazdaságban többek között azzal lehet költséghatékony módon csökkenteni a kibocsátást, ha a lecsapolt tőzeglápokat újból elárasztjuk. Az egyik törekvés ennek megfelelően az, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát (legalább egynegyedét elárasztással), 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát (legalább egyharmadát elárasztással). Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad.

Vészfékmechanizmus

A Parlament javaslatára bekerült egy „vészfékmechanizmus” is a rendeletbe arra az esetre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése, mert nem lenne elég földterület az uniós fogyasztás kielégítéséhez szükséges élelmiszer-termeléshez.

Erdők és folyók

A jogalkotók az erdők és a folyók állapotának javítását is szeretnék elérni, így a rendeletjavaslatban további hárommilliárd fa ültetését írják elő, illetve a tagállamoknak legalább 25 000 km-es folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat. Arról is gondoskodniuk kell, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön.

Strasbourg

Címkék: környezetvédelem, élőhely
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A növényi Elixir®

A foszfonát gombaölő szerek hatásmechanizmusa régóta viták és rejtélyek forrása. Egyes tudósok úgy vélik, hogy ...