TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.972,12 Ft (tonna)
Napraforgómag: 146.274,96 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 58.281,03 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 54.759,70 Ft (tonna)
Repcemag: 163.971,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 216.932,13 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 615 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,75
USD: 364,04
CHF: 411,3
GBP: 459,82
Hirdetés
Megóvni az élővilágot az ivermektin káros környezeti hatásaitól – A HUN-REN ÖK kutatási projektje

Megóvni az élővilágot az ivermektin káros környezeti hatásaitól – A HUN-REN ÖK kutatási projektje

Hírek - 2024.02.09

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban (HUN-REN ÖK) két évvel ezelőtt indult az Európai Unió Life programja által támogatott Life for Bugs and Birds kutatási projekt, melynek célja a pannon szikes sztyeppék és löszpusztagyepek innovatív kezelésének kidolgozása. Ennek egyik legfontosabb eleme a legeltetett állatok ivermektin féreghajtó nélküli tartási feltételeinek kifejlesztése, ugyanis ez a hatóanyag a természetbe kikerülve hatalmas veszélyt jelent a helyi rovar- és madárvilágra.

Hirdetés

 Lengyel Szabolcs, a HUN-REN ÖK tudományos tanácsadója, a projekt vezetője szerint már az első két évben is jelentős eredményeket értek el – adta hírül honlapján a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. Amint a projektről szóló beszámoló tartalmazza, az ízeltlábúak drasztikus mértékben fogyatkoznak az egész világon. Ez rengeteg, régiónként eltérő okra vezethető vissza, de sok esetben az élőhelyeket megváltoztató emberi tevékenység is szerepet játszik ebben. A legeltetett területeken ilyen káros emberi beavatkozás a legeltetett állatok féreghajtó, például ivermektin hatóanyag-tartalmú szerekkel történő kezelése, amelyeket nagyon sok helyen alkalmaznak. Ezek a szerek a környezetbe kijutva károsíthatják a helyi élővilágot. A HUN-REN ÖK Life for Bugs and Birds kutatási projektje e veszély csökkentését tűzte ki célul.

Kidolgozni a rovar- és madárbarát legeltetés módszereit

„A projekt fő célja, hogy kidolgozza, megvalósítsa és elterjessze a rovar- és madárbarát legeltetés módszereit – hangsúlyozta Lengyel Szabolcs. – A legeltetett állatokat kora tavasszal kihajtják a legelőre, így a trágyájuk révén a féreghajtó szerek is kijutnak oda. A trágyába belepetéznek a trágyabogarak, vagy elhajtják a ganéjtúrók, a féreghajtó pedig elpusztítja a petéiket vagy a kikelő lárváikat. Egyértelműen kimutatható, hogy az ivermektinnel kezelt állatok legeltetésével az ízeltlábúak állománya – a szaporulat hiányában – mindössze öt év alatt akár harmadával-felével is csökkenhet.”

E probléma kiküszöbölése érdekében meg kell akadályozni az ivermektinek kijutását a természetbe. Ennek legegyszerűbb módja az lenne, ha beszüntetnék e hatóanyag használatát az állattartásban. Ez azonban irreális elvárás a jelenlegi helyzetben, hiszen nagyon hatékony szerről van szó, amely nélkül szinte elképzelhetetlen a modern és gazdaságilag fenntartható állattartás. Ezért az ökológusoknak olyan módszereket kell találniuk, amelyek révén együtt lehet élni az ivermektin állategészségügyi használatával, miközben biztosítható a természetes élővilág megóvása is.

Az ivermektinkezelés időzítésének változtatásával is sokat lehet tenni

Azonban már az ivermektinkezelés időzítésének változtatásával is sokat lehet tenni a környezetszennyezés csökkentése érdekében. A szer ugyanis viszonylag gyorsan, hat hét alatt lebomlik és kiürül az állat szervezetéből, így ha a legeltetési szezont hat héttel megelőzően vagy a szezon után, behajtáskor (például novemberben) kezelik vele az állatokat, akkor a legeltetés idején nem fognak féreghajtó szert üríteni a trágyájukkal.

A HUN-REN ÖK munkatársai által vizsgált legelőterületen is vannak olyan gazdálkodók, akik a novemberi behajtás után kezelik ivermektinnel az állatállományt. Így az állatok nem viszik be a téli szállásra a legelőn összeszedett parazitákat, viszont amikor következő tavasszal újra kihajtják őket a legelőre, már „tiszták” lesznek, tehát nem ürítenek ivermektint.

A gazdálkodóknak is elemi érdeke

„Ez jól mutatja, hogy már kis változtatásokkal is jelentős természetvédelmi előny érhető el, hiszen a legyek, bogarak és más ízeltlábú fajok igen fontos szerepet játszanak a trágya lebontásában – folytatta Lengyel Szabolcs. – A rovarok lyukakat fúrnak a trágyába, ezzel megnövelik a felületét, így biztosítva teret a lebontó baktériumoknak. Tehát ha nincs rovarközösség a legelőn, a trágya lebontása is ellehetetlenülhet. Az ivermektines állatok legelőin előfordul, hogy az előző évi trágya még a következő tavasszal is kint van a területen, ami jelentősen rontja a legelő értékét.”

Ez bizonyítja, hogy a gazdálkodóknak is elemi érdeke, hogy egészséges maradjon a legelő rovarközössége. A rovarbarát legeltetés kidolgozása során az ökológusok pontosan ezt a célt igyekeznek megvalósítani. A projekt immár két éve tart, és a vizsgált területen, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó, Harta és Akasztó között található Miklapusztán már elindult a rovarbarát legeltetés. A magterületen juhlegeltetés folyik, jelenleg mintegy háromszáz anyajuh tartásával. A terület északi részén kiépült a legeltetési infrastruktúra: felépült a nyári juhszállás és a hozzá kapcsolódó pásztorszállás. Július vége óta itt folyamatosan legeltetnek.

Madárállományok folyamatait is vizsgálják

A kutatási projekt nemcsak a legeltetés rovarközösségekre gyakorolt hatását, hanem a rovarokat fogyasztó madárállományok folyamatait is vizsgálja, kiemelt hangsúlyt helyezve négy partimadár-fajra – a széki lilére, a gulipánra, az ugartyúkra és a gólyatöcsre. „A program nagy eredménye, hogy az ivermektinmentes magterületen hosszú évek óta most először fészkelt széki lile – jegyezte meg a projektvezető. – A két pár sikeresen ki is keltette tojásaikat, igaz később a fiókákat elpusztították a dolmányos varjak. Ettől függetlenül, mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy az általunk előkezelt, szarvasmarhával legeltetett, illetve kaszált magterületen jelentek meg ismét e madarak.”

Mesterséges élőhelyek az ízeltlábúak számára

A vizsgált legelők más területein konvencionális legeltetés zajlik, vagyis az állatoknál ivermektint és más féreghajtó szereket is használnak. E területeken az ökológusok az áttelelés kezdetét megelőzően mesterséges élőhelyeket – például farakásokat, trágyakupacokat és rovarhoteleket – alakítottak ki az ízeltlábúak számára, ahol azok elbújhatnak, szaporodhatnak és táplálkozhatnak. A kutatók azt remélik, hogy e mesterséges élőhelyek elősegítik majd a rovarok áttelelését, illetve jövő évi szaporodásukat – áll a HUN-REN honlapján, a projektről szóló híradásban.

Címkék: élővilág
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Gyapotszedő robot Törökországból

Az Afara cég új gyapotszedő robotjának küldetése, hogy leváltsa az emberi gyapotszedőket, akik a nagy, önjáró ...