Lehetőségek a búza- és kukoricatermesztésben

A hazai búza- és kukoricatermesztésből hiányzik a tudatosság és az odafigyelés, hagyományok alapján termelünk, holott ez a két gabonafajta a fő növényi kultúránk – hangzott el a K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

A hazai agrárszakemberek fórumául szolgáló Agrár Klub rendezvényén legutóbb a vetésszerkezet, valamint azok a genetikai kutatások nyújtotta újdonságok, a diverzifikáció előnyei kerültek a középpontba, amelyek elősegíthetik a szántóföldi növénytermesztés hatékonyságnövelését. „Magyarországon a búza és a kukorica a két legfontosabb növényi kultúránk. A tapasztalat azt mutatja, hogy hagyományok alapján termelünk, hiányzik a tudatosság és az odafigyelés. A jövőben tehát el kell gondolkodnunk, hogy helyesen választjuk-e meg a termelni kívánt fajtát, a technológiát, ismerjük-e a lehetőségeinket” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. „Bankon belül azt látjuk, a növénytermesztéssel foglalkozó cégek betétállománya a legnagyobb, ez az az ágazat, amely egyelőre nem igényel hitelt, támogatás előfinanszírozást. Kérdés azonban, hogy ez meddig lesz így, és megtesszük-e időben a szükséges lépéseket” – tette hozzá a szakember.

Török Bálint, az ADM Magyarország Agrár Kft. szakértője elmondta, az elmúlt évek magas árainak a hatására ugyan nőtt a termés, de a növekedés valódi motorja a termésátlagok emelkedése volt. Novembertől gyakorlatilag elment mellettünk a piac, hiszen a termelőket nem hozza lázba a jelenlegi búza árszint (143 EUR). „Idén 2900 tonna belföldi felhasználásra számítunk, míg várhatóan átlagosan 600-670 ezer tonna búzatermés marad a raktárakban. A termelőknek két lehetőségük van, vagy értékesítik a megmaradt készleteket ezen a nyomott árszinten vagy további raktárakat építenek és várnak ” – mondta el Török Bálint.

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára elmondta, hogy Magyarország területének 48%-a szántóterület (4,5 millió hektár). Ez az arány meghaladja az európai átlagot, ennek ellenére a búza vetésterülete enyhe csökkenő tendenciát mutat, ebben a szezonban 1 millió hektár alá csökkent, és várhatóan ezen a szinten is marad. A búzatermés alakulása igen hektikus, átlaghozama nagyon keveset nőtt az elmúlt években.
A búza szempontjából, a 2013-2015 közötti időszakot igen kedvező termés-eredmények jellemezték és akár a 2016-os termésmennyiség is – a magyar viszonyokhoz képest –„magas” szinten alakulhat. Ugyanakkor mind világ, mind magyarországi szinten magas zárókészletekkel számolhatunk, ami további árcsökkenést jelenthet még a 2015/16-os gazdasági évben. A Magyarországon megtermelt búza mennyisége átlagosan 4,5-4,7 millió tonnát tesz ki évente, ebből a malomipar ca 1,2-1,4 millió tonnát, a takarmányipar 700-500 ezer tonnát használ fel. A „malmi” búza esetében a piaci ár nem mindig ismeri a magasabb minőséget. Az export-piacok nem a „jó minőségű” esetleg javító búzát keresik, hanem a versenyképes olcsóbb búzát.
Kérdés, hogy milyen minőséget kellene célzottan termelnünk. Pillanatnyilag a kisebb inhomogén tételekben megvásárolható magas minőségű búzát a piac nem fizeti meg. Ahhoz, hogy célzottan javító magas minőségű búzát exportáljunk, homogén, minden paraméterében megfelelő, évről évre kereskedelmi volument biztosító búzatételekre, versenyképes árakra volna szükség, egy átfogó, eredményes és folyamatos marketingtevékenység mellett a célpiacainkon, így pillanatnyilag marad az olcsóbb és biztonsággal prezentálható euro és itthon takarmányminőségnek számító búza. Átlagosan a megtermett búza 40%-át exportáljuk minden évben.
A kukorica esetében a termés alakulása még ingadozóbb, azonban a vetésterület enyhén emelkedett az utóbbi években, és az átlaghozam növekedés is tetten érhető. A kukorica kivitele intenzívebb, átlagosan a termelés 47%-át exportáljuk. Ugyanakkor az egyik legnagyobb kukorica felhasználó állattenyésztés kibocsátása visszaesett, de ezt a csökkenést a bioetanol gyártás és az izoglükóz-előállítás igénye középtávon részben kompenzálja és egyben „biztos” fizető piacot jelent a kukorica-termesztőknek.

Dr. Cseuz László a Szeged Gabonakutató Nonprofit Kft. főosztályvezetője a búza esetében rendelkezésre álló biológiai alapok és azok lehetőségeinek bemutatásakor elmondta, a legújabb fajták előállításához sok új, és diverz génforrásra van szükség. A nemesítés alapvető célja, hogy olyan korszerű fajtákat hozzunk létre, amelyek jobbak, mint az előzőek, minőségben és termőképességben egyaránt. A szelekciós szempontoknál mérlegelni kell a lehetőség és a megvalósíthatóság között, el kell fogadni, hogy nem léteznek ideális fajták, amelyek minden szelekciós kritériumnak megfelelnének. A heterózishatás kiaknázásához (hibrid búza) minimum 10-15% terméstöbbletre lenne a búzában szükség, de ez valójában nem realizálódik, hiszen ez a termésszint magasabb szintű agrotechnika alkalmazásával a szabad elvirágzású fajtákkal is megvalósítható. „Magyarországon jelentős búza betegségek és járványok vannak, azonban a legnagyobb terméskiesést a legtöbb évjáratban az abiotikus stresszek, főleg a szárazság okozza” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Az átgondolatlan fajtaválasztások, az ebből fakadó stabil minőségű árualap-hiány, a felvásárlások bizonytalanságai okozzák, hogy a „mennyiség, vagy minőség” kérdés a mai napig eldöntetlen, holott hosszabb távon Magyarországon kizárólag a prémium minőségű búza előállításnak van jövője.

A kukoricatermesztésben rejlő lehetőségek bemutatásakor Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub Egyesületének elnöke elmondta, az elmúlt 10 évben mintegy 500 hibrid fordult meg a „magyar földben”. Koruk megoszlása szerint éves átlagban 50%-ban 5 évnél idősebb, és 30%-ban 7 évnél idősebb hibrideket termesztettünk, tehát az elmaradásunk 20-25 év. Éves 1,5%-os genetikai haladással számolva ez az aktuális nemesítői impulzushoz képest 30-40 év. A precíziós fajtaválasztáskor el kell döntetni, ki alkalmazkodjon kihez. „Eddig azt a fajtát kerestük, amely a legkisebb termésveszteséggel reagált a kockázati tényezők hatására. Ezt követően azonban a technikai fejlődés révén már azt a fajtát keressük, amellyel leggyorsabban térülnek meg a befektetéseink. Ez azt jelenti, hogy a termőhelyi adottságokhoz választunk hibridet, majd ezen adottságokat igyekszünk a hibrid ismeretében tovább javítani, és az agrotechnikával a hibrid igényeit is mind jobban kielégíteni” – mondta el a szakértő.

A K&H Csoport
Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2015. december 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 1076 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport 2015-ben 55 milliárd forint, az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink:
K&H Bank
2015. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 222 milliárd
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 2 582 milliárd
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 38,1 milliárd

K&H Biztosító
2015. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 11,9 milliárd
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 142,5 milliárd
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 3,4 milliárd
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 1,9 milliárd

további információk:
Kommunikációs igazgatóság
Tel.: 328 9051
e-mail: sajto@kh.hu
www.kh.hu

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom