A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Genezis
Corteva Verben Queen

A Lemken új ekéi akár 5 százalékos hozamnövekedést is eredményezhetnek egy év alatt

A globális felmelegedés felgyorsítja a talajban lévő szerves szén elvesztését. Ez azért jelent különösen nagy gondot, mert a szervesszén-tartalom egyenesen arányos a földjeinkben lévő szerves anyagok, vagyis a humusz mennyiségével.

A Lemken új ekéi akár 5 százalékos hozamnövekedést is eredményezhetnek egy év alatt


A modern mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a szénmegkötés, már csak azért is, mivel a földi szénciklust még mindig legfőképpen a talaj – nem pedig a légkör – szabályozza. Minél magasabb a talaj szervesszén-tartalma, annál egészségesebbnek mondható, ugyanis annál több tápanyagot képes visszatartani és tárolni, de jobb lesz a víztartó, illetve vízáteresztő képessége, porozitása is, a benne lévő talajélet pedig változatosabb.

A szénmegkötés egyik legjobb mód­szere a szántás és talajbolyga­­tás minimalizálása. Vizsgálatok szerint a 22–25 centiméter mély szántás helyett 6–10 centiméteres sekély tárcsázást vagy kultivátorozást alkalmazva hektáronként bő 2 tonna szerves szén óvható meg, ami bő 8 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülését je­
lenti. Ezt ismerte fel az ekespecialistának nevezett Lemken is, amely a közelmúltban csatlakozott egy széngazdálkodási kutatási projekthez. A német vállalat a Leibniz Mezőgazdasági Tájkutató Központtal (ZALF) együttműködve fejleszti a Carbon Farming Plough koncepcióját, hogy olyan munkagépet alkothasson, amely segíti a termőtalaj szervesszén-megtar­tását.

Az újonnan kifejlesztendő és sorozatgyártásra szánt ekék melioratív talajművelésre lesznek alkalmasak, vagyis a káros talajtömörödés felbontására és ezáltal a talaj minőségének javítására. Az újfajta eketestek révén az ekék változó mélységben tudnak majd szántani, és így a művelési szint alatt, minden második barázdában olyan depókat képesek létrehozni, amelyeket azután a talaj felső rétegéből leforgatott humusszal töltenek fel. A ZALF elemzései szerint így a humusz több mint fele a földben marad, ami hosszú távon biztosítja a szén-dioxid megtartását a talajban.

A lentebb lévő, humuszban szegényebb talajrétegek összekeverednek a felső réteggel, és már néhány év alatt humuszban gazdag, új felső réteget képeznek, mivel a termelt kultúrnövényekből szén kerül a földbe. Ez a fenntartható talajjavító eljárás egy újfajta üzleti modellt hoz létre a mezőgazdaságból élők számára a szénalapú gazdálkodás formájában.

A tömörödött talajrétegek áttörése és humusszal való feltöltése lehetőséget biztosít a növények számára ahhoz, hogy a gyökereiket mélyebbre eresszék, és az ott lévő vízhez és tápanyagokhoz is hozzájussanak.

Mindez természetesen hozamnövekedéssel jár, mégpedig akár 5 százalékos emelkedéssel – már rögtön az első évben. Hasonló eredményekre jutottak egyébként az 1960-as és 1980-as években végzett kísérletek során is, és ezeket most a ZALF szántóföldi vizsgálatai is megerősítették. Az újfajta szántási eljárás a fő művelési irányra átlósan 5-10 év elteltével megismételhető, ez garantálja a fenntarthatóságot, a folyamatos talajjavulást. A felsorolt előnyök mellett a forradalmi szénalapú gazdálkodási technológia új bevételi forrásokat is teremt a gazdák számára a szén-dioxid-kvóták kereskedelmének formájában. Egy jövőbeni, a szén-dioxid-kibocsátásra irányuló adó így elkerülhető, ez pedig értelemszerűen tovább növeli a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét.

A Lemken a Carbon Farming Plough koncepciót az iQblue connect modullal párosítja, amely a „kék” ekéken már széles körben tesztelt és bevált. Ez a megoldás pedig képes lesz a helyspecifikus munkaadatok gyűjtésére, valamint a létrehozott depók mélységének és helyzetének pontos dokumentálására. A tervek szerint az újfajta ekék 2024 közepén kerülnek piacra.

Szerző: AgrárUnió

Címkék: Lemken, eke, iQblue connect, Carbon Farming Plough