Kiválasztani a megfelelőt – Gyakorlati bemutató Jászapátin, vetőmagtól a talajművelő gépekig

Sokrétű és tartalmas szántóföldi gyakorlati bemutatót tartott 
a hazai agrárium négy fontos szereplője Jászapátin június 10-én. Az őszibúza- és repcetáblák minőségi vetőmagjait a KWS Magyarország Kft., illetve forgalmazója, a Betamag-Trade Kft., 
a növényvédő szereket a Bayer CropScience, a talajművelő gépeket pedig a Valkon Kft. biztosította, míg a házigazda szerepét a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. töltötte be.


A meghívott vendégeket és az együttműködő partnereket Lóczi Miklós elnök-vezérigazgató köszöntötte, aki röviden beszámolt a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt., illetve a mintegy harminc partnercég 2014-es eredményeiről is. 
A csoport a tavalyi évet sikeresen, 22-23 milliárd forintos forgalommal zárta, amihez nagyban hozzájárult, hogy a zászlóshajónak számító Naszálytej Zrt. is hozta a tőle elvárt bevételi számokat. A tejipari vállalat váci központjában félmilliárd forintos beruházás is elkezdődött, amely az UHT-tárolókapacitás bővítését célozza. Erre különösen nagy szükség lesz akkor, ha sikerül végrehajtani a nemrég felszámolás alá került miskolci Minna Zrt. felvásárlását. Ami Jászapátit illeti, a cégcsoport itt legutóbb öntözőberendezések rendszerbe állítására költött jelentős összegeket, amitől a kertészeti növények termesztésének gazdaságosabbá válását reméli. Zöldborsóból első nekifutásra 6,8 tonna termett hektáronként, ám később a nyolc tonna körüli átlagok sem lesznek elérhetetlenek. A nyolcvanhektáros vetésterülettel rendelkező paradicsomot a hatvani konzervgyárba szánják, de általánosságban is elmondható, hogy a társaságnak a feldolgozásban egyelőre nincsenek értékesítési problémái. A következő előadó, az Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság osztályvezetője, Dencső Istvánné az EKÁER legfrissebb változásairól számolt be a hallgatóságnak. Tájékoztatójában a speciális mentességi szabályokra helyezte a hangsúlyt, hiszen számos esetben (például 2,5 tonna rakomány és nettó ötmillió forintos értékhatár alatt) nem kell EKÁER-számot kérni, van tehát jó néhány olyan kivétel, amelynek érdemes utánanézni.

Az őszi káposztarepce-hibrideket Sipos Géza (az előtérben jobbról) és Füleki Róbert mutatta be

Csávázószerek és vetőmagfajták
A gyakorlati bemutatókra a házigazdák két jászapáti (agyagos vályogtalajú, 23 és 26 aranykoronás) tábláján került sor. 
A kalászosoknál Lénárt Mihály ágazatvezetőtől megtudtuk, hogy a sok őszi eső miatt tavaly az optimálisnál később kezdhették el a vetést, idén viszont éppen a jelentős (52 mm-nyi) májusi csapadék mentette meg a területet, ahol előzetesen 4,5 tonna hektáronkénti búzaterméssel számoltak. Leszkó László, a Bayer CropScience területi képviselője a csávázás fontosságát emelte ki a résztvevők számára. Gomba ellen a kétféle hatóanyagot egyesítő Lamardor Red csomagot ajánlotta, míg a rovarkártevők távol tartására a Yunta Quattrót, amely egész ősszel védelmet biztosít a vetőmagoknak. A tavalyi „slágernek” számító sárgarozsda idén szerencsére nem okozott komolyabb járványt, mert a legtöbb gazda nem hanyagolta el a tavaszi kezeléseket.
A KWS Magyarország Kft. három őszibúzafajtáját – amelyek az itteni te--rületeken újdonságnak számítottak – Gonda László szaktanácsadó mutatta be. A 2011 óta forgalmazott Farinelli a vetőmag-nemesítő cég legkorábbi fajtája, amely intenzív technológia mellett magas hozamra és stabil malmi minőségre képes. A Hisseo a nagy szemtermésével és kedvező kórtani tulajdonságaival lopta be magát a gazdálkodók szívébe, s bár elsősorban takarmányminőség produkálására alkalmas, annak is bátran ajánlható, akinek sok szalmára van szüksége. Az alacsony szárú, szálkás kalásszal rendelkező Basmati fajta a vadkáros területeken lehet ideális megoldás, valamint a gyengébb termőhelyeken, hiszen kevesebb nitrogén-hatóanyaggal is jól elboldogul (tavaly optimális körülmények között 12,1 tonnára is képes volt hektáronként).
A vendéglátók másik kísérleti lokációjában a KWS őszi káposztarepce-hibridjeit mutatta be Sipos Géza regionális értékesítési vezető és Füleki Róbert területi képviselő. Itt már a vetéstechnológiára is érdemes volt figyelni, mert a széles – jelen esetben 45 cm-es – sortávú megoldással, kevesebb vetőmag felhasználásával is sikerült tavaly 4–4,5 t/ha-os termésátlagot elérni Jászapátiban. Ehhez a technológiához 350–400 ezer csíra/ha a javasolt kivetendő vetőmagmennyiség, ugyanis az elmúlt évek hektikus időjárása miatt és a neonikotinoid csávázószerek mellőzésével kockázatos lenne ennél alacsonyabbra levinni a magszámot. Ami a konkrét fajtákat illeti, a 2012 óta a portfólióban szereplő HYBRIROCK idehaza piacvezető, immár minden hetedik hektár repceföldön ezzel a hibriddel találkozhatunk. 
A magas hozam, az intenzív korai fejlődés, a széles vethetőségi optimum, a vastag becőréteg, a nagy szárszilárdság és a télállóság kombinációja mind a fajta előnyei közé sorolhatók. A tavaly debütált 
GORDON KWSWRD kiemelt tulajdonsága, hogy kifejezetten a széles sortávú vetéshez lett kifejlesztve, hiszen inkább horizontális elágazásokat fejleszt. A TRAVIATA markáns, ellenálló fajta, kimagasló olajtartalommal és alacsony kipergési hajlammal, ideális tehát a hazai feltételekhez, akár közepes minőségű talajokra is. Az alacsony habitusú TURAN szuperkorai érésű, így a kései vetésekhez is bátran használható, ráadásul az aszály sújtotta régiókban is nagyszerűen teljesít. Méltó utóda lehet az idei újdonságnak számító ALVARO KWS, mert ez az új generációs hibrid a magtermésben (5,16 t/ha) és az olajtermésben (2231 kg/ha) körülbelül 10%-kal haladta meg a NÉBIH által mért standardok átlagát. Végül a FACTOR KWS hibridről is szó esett, amelyet szintén az idei évben vezet be a KWS. A regisztrációs folyamatban mért eredményei miatt szintén érdemes lesz megjegyezni a nevét a középkései hibridet választók számára.

Az SL 400-as gép ST kapái 25 centiméterre hatolnak le a talajba

Az SL 400-as gép ST kapái 25 centiméterre hatolnak le a talajba


Ideális talajállapot
A kecskeméti székhelyű Valkon Kft. ezúttal a csökkentett menetszámú talaj-előkészítésre és a repce széles sortávú vetésére alkalmas gépeit mutatta be az érdeklődőknek. Filozófiájuk szerint nem a gazdának tetsző, hanem a növény számára ideális megoldásokat kell inkább alkalmazni, vagyis a jó víz- és levegőgazdálkodású, morzsás, szemcsés talajállapot kialakítása a cél. Ehhez 100 és 600 LE közötti teljesítményű, kerekes, illetve hevederes erőgépeket tud ajánlani a cég, valamint az amerikai–angol Great Plains Simba munkagépeket – tudtuk meg Kontér Sándor területi képviselőtől. A résztvevők elsőként a 4,2 m munkaszélességű Flatliner 500 lazító hatékonyságáról győződhettek meg, amely a forgatásos és forgatás nélküli művelési rendszerek egyaránt elengedhetetlen eszköze. Nem rögöli fel a talajt, a V alakban felszerelt LD kapák ideálisan törik át a tömörödött réteget, és kissé meg is emelik azt. Ráadásul ezek az alkatrészek moduláris felépítésűek, vagyis külön cserélhetők a szárnyak, az orr és a homlok, így mindig egyszerűen hozzáállíthatók a különféle talajtípusokhoz.
Az SL gépcsalád a Simba új fejlesztése, amelyből a 4 m-es munkaszélességű, 10 kapás, 510 mm tárcsaátmérőjű 400-as típust hozták el Jászapátira. Az ST kapák 25 cm-re hatolnak le a talajba, viszont repesztő hatásuk az ezalatti mélységben is érvényesül. A speciális proactiv tárcsa-felfüggesztés a talajban lévő kövek ellen is hatékony védelmet nyújt, s a tárcsalapok szöge egy csavarorsó segítsé-gével könnyen és gyorsan állítható. A 600 mm átmérőjű DD gyűrűs tömörítőhenger egyszerre aprít és tömörít, így finomított termőréteget hagy maga után. Az SL szántóföldi tárcsás kultivátort a jászapáti gazdálkodószervezetnél a repce egy menetben történő vetésére is használják. A bemutató végére igazi „nagyágyúk” maradtak, a Valkon Kft. által forgalmazott legnagyobb erő- és munkagépek. A hevederes Challenger MT 865 C nemcsak a talajmunkákban praktikusabb az ikerkerekes konstrukcióknál, de már a vonulásnál is. Hatékonyabb vonóerő-átadás és jobb talajtapadás, kisebb (mindössze 1-2%-os) slip jellemzi. A 600 LE fölötti teljesítményű „szörnyeteg” elkél a Simba SLD 600-as nehézkultivátorhoz, hiszen az ilyen eszközöknél érdemes méterenként 100 LE-s gépigénnyel számolni. Az SL-hez képest az SLD nagyobb (600 mm-es) tárcsalapokkal, hidraulikus biztosítású PRO-LIFT lazítókésekkel és nagyobb (700 mm-es) DD hengerrel van felszerelve. Akár 30 cm mélységig is könnyedén fellazítja a nehéz, száraz, kötött talajokat.

Szerző: AgrárUnió ©

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom