ISOBUS ekén – kifizetődő?

A világszerte elterjedt, szabványos ISOBUS lehetőséget kínál arra, hogy bonyolult munkagépeket két hidraulikatömlőn keresztül bekötve, a traktorfülkéből egyetlen jelkábellel, munka közben folyamatosan vezéreljük. Ekéknél erre eddig kevesen gondoltak, pedig a LEMKEN és a KVERNELAND már ki is rukkolt a megoldással!


Az ekespecialista LEMKEN a világon elsőként oldotta meg a váltvaforgató ekék ISOBUS-vezérlését, amelyet az Agricultural Industry Electronics Foundation (AEF) ellenőrzött és tavaly jóvá is hagyott. 
Az ISOBUS-terminálról vezérelhető az első ekefej fogásszélességének automatikus beállítása a traktor hátsó kerekéhez; a szállítási és a munkahelyzet közötti átállítás; az első ekefej munkaszélessége, a munkamélység és a dőlésszög, valamint a kiválasztott nyomvonal követése kiegyenesített barázdákkal (RTK/DGPS).

 Az igazi babérokat mégis a jobban kommunikáló Kverneland 2500 i-Plough® ISOBUS-vezérlésű váltvaforgató ekéje aratta le. Legutóbb a legendás Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokra hasonlító angol CEREALS 2016 „örömünnepen” június végén lett kategóriájában első díjas! Ez az eke a terminálról, a traktorfülkéből állítható át szállítási helyzetből tökéletes szántási helyzetbe, miközben a beállítások megőrződnek. A talajadottságoktól és a traktor jellemzőitől függő alapbeállításokra már előzetesen is sor kerülhet. Traktorváltás vagy a körülmények változása esetén az eke néhány gombnyomással átállítható.

ib1

A LEMKEN Juwel ekéje ISOBUS-vezérléssel

Az eke hihetetlenül egyszerűnek tűnő vezérlése a http://tinyurl.hu/TzZm/ videón követhető.

A 2500 sorozatú i-Plough® képes arra, hogy tarlón járó traktornál GPS-irányítással a minél egyenesebb szántás érdekében automatikusan változtassa fogásszélességét. Barázdában járva eddig az ekét mindig az utolsó barázda vezette meg. Most már ez is önműködő korrekcióval történik, azaz az „okos” eke ekkor is gondoskodik önmaga egyenesben tartásáról.

Az eke beállítása: művészet

A szántási mélység állítása komoly szakértelmet kíván és sok munkával jár. 
A támkereket, az első ekefej fogásszélességét, az oldalirányú dőlést és a függesztőmű felső kitámasztókarját mind-mind állítani kell. Nem szeretünk a vezetőfülkéből gyakran ki-, majd beszállni, ezért a lehető legegyszerűbb megoldást választjuk: a megkívánt legnagyobb mélységre állítjuk be az ekét, és a teljes területen így szántunk.

ib2

A LEMKEN jobcomputere a „TurnControl Pro” forgatóművön

A következmény: eketalp- és üzemanyag-pocsékolás. Hatékonyabb és növénytermesztési szemszögből is ésszerűbb a termesztendő növényhez és a mindenkori talajviszonyokhoz igazítani a szántási mélységet. Így például ősszel nedves talajon, kukorica után, búza előtt 30 cm helyett jobb a 20 cm mélységű szántás. Mélyebb átforgatásra érzékenyebb kultúráknál, száraz talajon van szükség. Ilyenkor akár a korábban képződött eketalp is feltörhető.
Egy német méréssorozatból kiderült, hogy könnyű és középkötött talajon egyedül a vonópont helytelen beállításával körülbelül 18%-kal növekszik a vonóerő-szükséglet. Ha ehhez még az eke oldalirányú dőlését is helytelenül állítják be, akkor akár 33%-kal is nőhet a vonóerőigény. Ezeknél a vizsgálatoknál vigyáztak arra, hogy a vonópontot és az oldalirányú dőlést csak annyira állítsák el, hogy a felületes szemlélő ne vegyen észre semmiféle eltérést az optimális szántásképhez képest.

ib3

KVERNELAND 2500 i-Plough®: a szántóversenyek intelligens sztárja

Az ekét csavarorsók segítségével mindig be lehet állítani az igazán optimális helyzetbe. A mindennapi rutin során az ezzel járó nagy ráfordítás és a szántás eredményének hiányzó ellenőrzése miatt ezt gyakran elhanyagoljuk. Ráadásul az egyszer megtalált jó beállítást visszaidéző értékek is hiányoznak, ezért inkább óvatosak vagyunk, mert attól félünk, hogy az újbóli beállítás esetleges rossz szántásképe után nem tudjuk visszaállítani az eredeti, jobb állapotot.

ib4A Tellus univerzális terminálról indítható a szántás, a felkapcsolás, a nyomkövetés, a szállítási helyzet, az előzetes beállítások és az elvégzett munka dokumentálása

És ez nem csak ekéknél van így! A német JKI intézet (Braunschweig, Voßhenrich) vizsgálatai szerint erősen változó kötöttségű talajon, tarlóhántásnál a helyesen megválasztott művelési mélységgel az üzemanyag-felhasználás akár 50%-kal is csökkenthető, miközben a területteljesítmény közel kétszeresére nő.

A művelőszerszámok menet közbeni állításához például hidraulikus munkahengerekkel lehet a hagyományos orsókat mozgatni. Egy-egy ilyen állításhoz a traktoron kettős működésű vezérlőszelepre van szükség. A vezérlőszelepek és a hidraulikacsatlakozók száma azonban traktoroldalról korlátozott, hiszen komoly költségvonzata van. A hidraulikatömlők nagy száma és a beállítás nehéz ellenőrizhetősége eleve akadályozza a tényleges kivitelezést.
Elegánsabb megoldást kínál a menet közbeni állításra a terjedő ISOBUS rendszer.

Mit eredményez ekén az ISOBUS?

A német mezőgazdasági kamara szakértője, Norbert Uppenkamp a műszerköltségeket és a segítségükkel megtakarítható gázolajat német árakon kalkulálta, de mivel ezek az értékek teljesen azonosak a hazai árakkal, mi inkább forintosítjuk az eredményt.

Egy eke ISOBUS-vezérlésre alkalmassá tétele a többi munkagéphez képest drága. A saját fedélzeti számítógépen – a jobcomputeren – kívül útjeladókkal ellátott hidraulikus munkahengerekre van szükség a támkeréknél a munkaszélesség, a vonópont, az első eketestnél a fogásszélesség és az oldalirányú dőlés állításához. Ezenfelül egy külön szeleptömb is kell magán az ekén.

Ennek a költsége kereken 950 000 forint akkor, ha a traktoron van már egy univerzális terminál. Ha az ekéhez külön saját terminált kellene beszerezni, akkor ez a költség már 1 400 000 forint. Ennek éves amortizációs költsége – 15% amortizációval számolva – 142 500 forint/év, illetve 210 000 forint/év. Ezt kell összevetnünk azzal a haszonnal, amelyet a szántási mélység gyors és egyszerű változtatása, valamint az eke optimális beállítása eredményez.

ib5Szállítási helyzetbe kapcsolva az eke konfigurációja automatikusan változik

Tételezzük fel, hogy az őszi árpa-kukorica-őszi búza vetésforgóban ISOBUS nélkül mindig 30 cm mélyen szántanánk. ISOBUS-vezérlésű ekével azonban árpa alá 30 cm, kukoricánál 25 cm és búza alá 20 cm mélyen fogunk szántani. Az ehhez szükséges üzemanyag 30 l/ha, 25 l/ha és 20 l/ha. Ebben a vetésforgóban tehát átlagosan 5 l/ha gázolaj takarítható meg, ami a 335 Ft/l körüli üzemanyagár mellett 1675 Ft/ha megtakarítást eredményez.

Ha az eke vonóerőigénye is csupán szerény 10%-kal csökken, akkor ez 25 
l/ha gázolajnál 2,5 l/ha – további 840 
Ft/ha – megtakarítást jelent.

A többletberuházás a most felvezetett példánál az igény szerint változtatott szántási mélység révén már évi 85 hektárnál – meglévő traktor-ISOBUS esetén –, illetve évi 125 hektárnál – ekéhez vásárolt külön terminálnál – megtérül. Ha feltételezzük – és joggal! –, hogy az optimális beállítás révén a vonóerőigény legalább 10%-kal csökken, akkor évi 57 ha, illetve 85 ha szántása esetén is megtérül a beruházás. Ha a talaj kötöttsége, állapota, a szántási mélység és az erőgép gyakran változik – ami bérvállalkozóknál és gépüzemeltetési közösségeknél nem ritka eset! –, még jobb eredményre számíthatunk.

 

 

Szerző: Dr. Tátrai György

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom