Page 9 - index

tek állatjóléti támogatást tenyészállataik után. Ők viszont önbevallással összesen 260 ezer anyakocára kértek támogatást, és az MVH tényleges kifizetései is 215 ezer egyedre szóltak, miközben például a KSH nyilvántartásában az elmúlt év június elsején 204 ezer, december elsején pedig csak 197 ezer tenyészkoca szerepelt. Az új, teljes körű ENAR-ra tehát égető szükség van, hogy a hivatalos tenyészállat-nyil- vántartás kiépítésével a sertésszektorban is átlátható viszonyokat lehessen terem- teni, illetve az ágazat valós helyzetéről pontos adatok legyenek.
■ Mi az a sertésstratégia?
A sertésstratégia egy több elemből álló akcióterv, amelynek a keretében az egész sertéságazat számára hasznos kezdemé- nyezések, tevékenységek finanszírozása történik. A sertéságazat fejlesztési prog- ramja a belső fogyasztás növelését, új külpiacok szerzését, a feldolgozók hely- zetének megszilárdítását, a kibocsátást és a sertésállomány növelését, az összefogás megteremtését, az ágazati szereplőkre nehezedő, versenyhátrányt okozó admi- nisztrációs, jogi és adóterhek mérséklését tűzte ki célul. A program keretében fej- lesztési támogatást kapnak a sertéshús- feldolgozók, átfogó kutatási és fejlesztési programok, széles körű bel- és külpiaci marketingakciók indultak a hazai sertés- hús, ezen belül kiemelten a mangalica népszerűsítésére.
■ 2017-ben is folytatódik
A közvetlen uniós forrásból nem része- sülő sertéságazat esetében a sertéshízó állatjóléti támogatásra az uniós szabályok és az Európai Bizottság által is engedé- lyezett 9,144 milliárd forintos maximális keretösszeget biztosítja az FM 2017-ben, az anyakoca állatjóléti támogatásra 8,62 milliárd forintot különített el a tárca.
A minisztérium tájékoztatása szerint 2017-ben változatlanul folytatódik a sertésstratégia programja. Új forrásokat biztosítanak a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája elleni mentesítéssel kapcso- latos intézkedések finanszírozására 875 millió forintos keretösszeggel.
A stratégiában meghatározó azok- nak a kutatás-fejlesztési programoknak a finanszírozása, amelyek révén megál- lapítható a magyarországi sertéstartó
telepek károsanyag-kibocsátásának valós mértéke és tudományosan igazolt adatok alapján lehet az EU-tárgyalások során a reális kibocsátáscsökkentési értékekben megállapodni.
■ Nehéz időszak után
Cseppet sincs könnyű helyzetben ma az, aki sertéstartással és -tenyésztéssel foglalkozik, hiszen 2016 tavaszán törté- nelmi mélyponton volt a sertés felvásár- lási ára (270 Ft/kg), ami jóval önköltség alattinak számított. Ez nemcsak nálunk, hanem Nyugat-Európában is látványos csökkenést eredményezett a sertéslét- számban, és voltak olyan gazdálkodók, akik átmenetileg felhagytak a sertéstar- tással, vagy csökkentették az állomány létszámát. Az évi 180 ezer malacot kibo- csátó, az ágazatban sikeresen és eredmé- nyesen működő somogyszobi Claessens Group vezetője szerint a magyar gazdák hálásak lehetnek a sertésstratégia által nyújtott támogatásokért, hiszen sokan ennek köszönhetően tudták túlélni a gaz- daságilag nehéz időszakot. „Mostanra az árak látványosan emelkedtek – már 400 Ft/kg fölött járunk –, így aki komolyan veszi a szakmát, nagyobb lendülettel fog belevágni a gazdálkodásba” – mondta el Claessens Peter. A csoport a fejlesztés, az előrelépés híve, így a jövőben új hízó- és
kocatelepet építenek. A cél, hogy 2020-ra megduplázzák a hízó- és kocalétszámot, ami azt jelenti, hogy a telepeiken lévő tenyészállatok számát 10 ezerre növelik, a hízótelepek kapacitását pedig 60 ezer férőhelyesre bővítik.
„Az állattartásnak nélkülözhetetlen fel- tétele a földterület, amely az állatok takar- mányellátását biztosítja – vallja Claessens Peter, a cégnél ugyanis a hosszú távon fenntartható működésben hisznek, és folyamatosan hatékonyságnövelő beru- házásokban gondolkodnak. Az új földfor- galmi törvény és az állami termőföldek eladása ugyanakkor számos sertéstartót elbizonytalanított, akik így akkor sem fejlesztik állományukat, ha azt gazdasá- gi körülményeik és szakmai ambíciójuk lehetővé tenné. Ma a sertésállomány több mint 70 százalékát a gazdasági szer- vezetek tartják, a földalapú támogatás korlátozásával viszont éppen ezeket a nagyüzemeket lehetetleníti el a kormány- zat a nagyarányú támogatáselvonás miatt. Magyarországon a sertéstartók többsége termőföld hiányában kiszolgáltatott a ter- ménypiaci árak ingadozásának.
■ Bőven van még mit tenni
A sertésstratégia eszközei önmagukban nem elegendőek az ágazat problémáinak megoldásához, ezért sem történt előrelé- pés az elmúlt öt évben – olvasható abban az átfogó ágazati jelentésben, amely az otpagrar.hu-n jelent meg. Az elemzés rávi-
Állattenyésztés
81