Page 10 - index

82
Állattenyésztés
lágít arra is, hogy elengedhetetlenül fon- tos az ágazatban a termelés költséghaté- konyságának javítása, ugyanis a szektor hanyatlását elsősorban az okozta, hogy a magyar sertéshizlalás átlagos önköltsége az elmúlt évek átlagában meghaladta a felvásárlási árat.
A sertésstratégiában foglalt elképze- lések, intézkedések nagyon nagy része jó, előremutató, hasznos, és valószínűleg több idő kell ahhoz, hogy kifejtsék hatá- sukat – véli Pecze László, a HAGE Hajdú- sági Agráripari Zrt. sertéságazati igazga- tója. A szakember két fontos tényezőt is megemlített, amely a hazai sertéslétszám növekedését kifejezetten gátolja. A PRRS- mentesítésnek rövid és középtávon vitat- hatatlanul negatív hatása van a magyar- országi sertéslétszám növekedésére. Meglátása szerint átgondoltabb program végrehajtása, amely a járványügyi helyzet stabilizálását szolgálja, kevésbé lett volna kontraproduktív a sertéslétszámra nézve. Az állategészségügyi szint emelése helyes irány, mindenképpen támogatandó, de a megválasztott módszerre talán
ráférne egy felülvizsgálat.
Még ennél is nagyobb negatív
hatást gyakorol a HAGE képvise-
lője szerint az ágazat fejlődésére
a beruházási támogatások irány-
váltása, amely a professzionális, nagyobb, hatékonyabb sertés-
tartó üzemeket diszkriminálja.
Az eddig is hatékonyan terme-
lő (de önhibájukból vagy azon
kívül nagynak, nagyobbnak szá-
mító) sertéstartó vállalkozások
az egységes európai piacon versenyké- pesen termelnek. Bár ezek a hatékony, átláthatóságot szem előtt tartó vállalko- zások növelnék a termelési kapacitásukat, a jelenlegi támogatási szabályozás szerint esélytelenek beruházási támogatások elnyerésére. A jelenlegi támogatási rend- szer amellett, hogy diszkriminatív, a nem hatékony gazdálkodókat is „túlélni segíti”, nem ösztönözve a versenyképességük növelésére.
■ Kevés a versenyképes cég
A nádudvari HAGE mind a nagyon hagyo- mányos, mind a részben vagy teljesen felújított sertéstelepein korszerű geneti- kát, takarmányozási koncepciót használ, így a naturális mutatóik nem maradnak
el az európai mezőnytől. A költségszer- kezetben vannak eltérések: a legmeg- határozóbb takarmányköltség mellett a bér- és járulékai (különösen idéntől), az
takarmányfelhasználást és az elhullási veszteséget, növelik viszont a súlygyara- podást, javítják a takarmányértékesítést, összességében a jövedelmezőséget.
Egy sikeres ágazati stratégia alapja az európai gyakorlatnak megfelelően a tenyésztést és a hizlalást elválasztó sza- kosodás, az integráción alapuló termelés lehet, márpedig a sertéságazat szakoso- dása és integrációs szintje nálunk egy- előre sajnos alacsony. A kis- és közepes gazdaságok talpon maradásához létfon- tosságú a szervezettség növelése, a ter- melői együttműködésekben vagy vertiká- lis integrációkban való részvétel.
■ A feldolgozóknak sem könnyebb
A sertéságazat mellett az arra épülő fel- dolgozóipar is nehéz helyzetben van. Több hazai húsipari cég komoly likviditási gondokkal küzd, nehézkessé vált a hízó- felvásárlás finanszírozása, számos feldol- gozónál alapanyaghiány miatt csökkente- ni kellett a vágási napok számát. A hazai sertéstartás jövője végeredményben az előállított termékek piaci versenyben való eredményes részvételétől függ. Növelni
kellene a termékek feldolgozott- ságának szintjét, a hizlalt állatok minél nagyobb hányadát nem élő állatként, hanem magas szin- ten feldolgozott, magas hozzá- adott értékkel rendelkező ter- mékként kellene értékesíteni.
Van tennivaló a hazai húsfo- gyasztás mértékének javításá- ban is, hiszen míg a szomszédos Ausztriában 40 kg fölötti az egy főre jutó éves sertéshúsfogyasz- tás, addig nálunk ez is csökke-
nő tendenciát mutat: míg a kilencvenes években 39 kg/fő volt, a legfrissebb ada- tok szerint már a 20 kg-ot sem éri el. A magyar vásárlók fogyasztói tudatossá- ga az európai átlaghoz képest alacsony, alapvetően árérzékenység jellemzi.
Fontos eleme a programnak, hogy az elmúlt években megkezdett munka foly- tatásaként – a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) Védjegy felhasználásával – 2017- ben mintegy 380 millió forint marketing- forrást kíván a Földművelésügyi Minisz- térium (FM) biztosítani a hazai sertésfo- gyasztás ösztönzésére. Kiemelt cél a KMS Védjegy felhasználásával a hazai piacon a sertéshús iránti kereslet növelése, ezáltal a termelői oldal pozíciójának erősítése.
Tóth Krisztina
A nagyvállalatok esélytelenek beruházási támogatások elnyerésére, mert a jelenlegi támogatási rendszer amellett, hogy diszkriminatív,
a nem hatékony gazdálkodókat is „túlélni segíti”, nem ösztönözve
a versenyképességük növelésére.
energia, valamint a régi telepek fenntar- tására fordítandó költségek dominálnak. Ők a kisebbséghez tartoznak, hiszen ma Magyarországon a vágósertést előállító gazdaságok alig negyede képes felven- ni a versenyt nyugat-európai verseny- társaival. A korszerű, európai színvonalú telepek Magyarországon csupán „sziget- ként” vannak jelen a sertés előállításában. A termelő vállalkozások többségére jel- lemző elmaradások a genetikai alapokra, a tartástechnológiára, a méretgazdasá- gossági kérdésekre, valamint a takarmá- nyozási problémakörre vezethetőek visz- sza. Az ágazat hosszú távú eredményes- sége miatt a korszerű tartási és takarmá- nyozási módok (pl. precíziós takarmányo- zás) bevezetésére lenne szükség, hiszen ezek jelentősen csökkentik a fajlagos