Még nagyon új a zöldítés a gazdáknak

Sikerrel vették a magyar gazdák az EU-s agrártámogatások egyik új formája, a zöldítés bevezetését. 2015-ben 5 millió hektár után hektáronként nagyjából 80 euró zöldítési támogatást hívtak le az igénylők, de vannak még kihívások, különösen a 15 hektárnál nagyobb területtel rendelkezők esetében.
A közös agrárpolitika (KAP) reformjával a 2015-ös igénylési évtől megváltozott az EU-s agrártámogatások rendszere. Az úgynevezett greening, avagy zöldítési támogatás bevezetése óta a hagyományos területalapú támogatások mértéke a megelőző évekhez képest jelentősen csökkent. Durván a felét teszi ki a korábbi évekről is ismert SAPS-támogatás, míg a fennmaradó részt egyéb közvetlen típusú támogatások adják. Ezek közül a legjelentősebb – 30 százalékos részesedéssel – a zöldítés, amelyet csak akkor kapnak kézhez a gazdák, ha a területen betartanak jó néhány, a talaj- és vízminőség, valamint a biodiverzitás szempontjából jótékony gyakorlatot.
„Habár a zöldítési előírások betartása papírforma szerint nem okozhat gondot, az ökológiai célterületek kialakítása merőben újszerű gondolkodást igényel” – mondja Cserháti Gábor, a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság magyarországi agrártámogatásokért felelős igazgatója. 15 hektár felett a szántóterület öt százalékával megegyező méretű ökológiai célterületet kell kijelölni. A vonatkozó uniós rendelet 19-féle ökológiai célterületet határoz meg az erdősávtól a gémeskútig, ebből Magyarország 18-at alkalmaz. Csakhogy a vizesárkok, vízvédelmi sávok, magányos fák vagy facsoportok, erdőszélek területének pontos megadása nem egyszerű az elektronikus kérelmezés során készítendő táblarajzokon.
A KPMG igazgatója szerint az új támogatási forma a hitelintézeteknél is fejtörést okozhat. A bankok ugyanis a régi földalapú támogatásra szívesen adtak hitelt, hiszen azt a gazda szinte mindig megkapta.
„Az új rendszerben ezzel szemben a keretösszeg 30 százaléka, azaz a greening támogatás csak akkor jár a gazdának, ha a zöldítésre vonatkozó ellenőrzéseken is megfelelnek. Érthető, hogy a bankok vonakodnak az eredeti összeget figyelembe venni a hitellimitek meghatározásakor” – ismerteti a nehézségeket Cserháti Gábor. Sokan szembesülhetnek tehát finanszírozási nehézségekkel, noha az MVH a tagállamok közül csaknem a leghamarabb kezdte meg az előlegfizetést, még 2015 októberében.

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom