Rendkívüli támogatást kap a tejágazat

A súlyos anyagi gondokkal küzdő tejágazat három lépcsőben 11,44 milliárd forint többlettámogatással több mint 17 milliárd forint támogatást kap a kormány döntése értelmében, márciusban, áprilisban és májusban. A tejtermelők számára az őket életben tartó pénzügyi segítség mellett fontos lenne, hogy ebben az ágazatban is megtörténjen az áfacsökkentés.

Több mint 17 milliárd forinttal segíti ki a magyar kormányzat a tejtermelőket a következő három hónapban – jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár és Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke közös sajtótájékoztatójukon. A támogatásokat a súlyos pénzügyi helyzetben lévő ágazat három lépcsőben, márciusban, áprilisban és májusban kapja majd meg rendkívüli, de minimis és átmeneti nemzeti támogatás jogcímeken. A rendkívüli támogatás alapján 6 milliárd forinthoz juthatnak a gazdák, míg a csekély összegű és az átmeneti források összesen 11,4 milliárd forintot tesznek ki.

Czerván György elmondta, hogy Magyarország az Európai Uniótól mintegy 2,9 milliárd forintos ideiglenes rendkívüli támogatásban részesült, amelyet ugyanekkora összeggel nemzeti forrásból is kiegészített. Így mintegy 6 milliárd forintos támogatásra számíthatnak a gazdák, melynek kifizetése várhatóan márciusban kezdődik. Jogosultak lesznek mindazon termelők, akik a 2014/2015-ös kvótaévben tejet termeltek és a támogatás vonatkozásában kérelmet nyújtottak be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A rendkívüli keret kapcsán kilogrammonként 3,6 forintot kapnak a gazdák. Az összeg a termelői csoportok esetében 30 százalékkal magasabb, ezzel is ösztönözve a termelőket a csoportosulásra. A csekély összegű; 3,6 milliárdos támogatási csomag szerint a gazdáknak 315 tonnáig 15 forint jár kilogrammonként, azonban, a támogatás maximális összege 15 ezer euró három évre. Az államtitkár szerint a termelők nagyjából 85 százaléka nem kapja majd a maximális összeget, hiszen nem termelnek 315 tonnánál többet. Átmeneti nemzeti támogatás jogcímen további 7,8 milliárd jár majd azon gazdáknak, akik 2007-es tejkvóta bázisjogosultsággal rendelkeznek. Számukra 4,7 forint jár kilogrammonként.

Czerván György elmondta, hogy a pénzügyi nehézségeket a felvásárlási árak csökkenése okozza, ami nemzetközi probléma, annak megoldása pedig az Európai Unióban is megoldásra vár. Az okokról szólva az államtitkár kifejtette, hogy a tejágazatot egyszerre sújtja a kereslet csökkenése, valamint a kínálat emelkedése. Kína érezhetően kevesebb tejet importál az ország gazdaságának megtorpanása miatt, míg Oroszország felől az embargó okoz számottevő problémákat. Bár Magyarország nem volt igazán jelentős tejbeszállító Oroszországba, de az embargó hatása közvetetten jelentős a magyar gazdaság számára. A kínálat emelkedése eközben már jó ideje kimutatható tendencia. Ezeket a problémákat az Európai Bizottság nem tudja kezelni – mondta el Czerván. A szektor válsága igazán a tejkvóta 2014-es kivezetése óta vált drasztikussá. Gondot okoz az is, hogy az Európai Unió régi tagországai Magyarországon helyezik el tejfeleslegüket, vagyis folyamatosan özönlik hozzánk a feldolgozott tejtermék és az áfacsalással behozott UHT tej. Mindezek hatása az árakon is érződik: két éve a csúcson nagyjából 105 forint volt kilogrammonként a nyerstej felvásárlási ára, amely mostanra 60-65 forintra esett vissza a kistermelőknél, míg a nagyobb volument előállítóknál 80 forint, miközben a magyar tejes gazdák önköltségi ára jelenleg 95-100 forint körül mozog. Ebből könnyen látható, hogy a gazdák veszteséggel termelnek.

Mélykuti Tibor szerint ma a tejtermelőket ezek a támogatások tartják életben, így a szakember nagyon fontos intézkedésnek tartja a bejelentett segítséget. Az elnök elmondta, hogy az ágazatban a vertikális integrációban látják a jövőt, amely szerint a tejtermelő gazdáknak kell majd birtokolniuk a feldolgozóüzemeket. Az is elhangzott, hogy különböző piacvédelmi eszközökkel kellene visszaszorítani az importot, többek között ilyen lehet az is, hogy a közétkeztetésben magyar tejet használjanak fel. Mélykuti Tibor szerint a tejágazatnak is jót tenne az áfacsökkentés, hiszen az versenyképességet és az ágazat kifehérítését hozná magával.

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom