NapiKép 2023.03.20.

Hazánkban megszokott, a vidék és a szántóföldek nyári látványához szorosan kötődik a furulyázó levélzetű kukoricaállományok látványa. De, mi is ez és miért történik?

A nyári vízhiány Magyarország jelentős részén évtizedek óta meglévő probléma, különösen az Alföld az a terület, ahol az aszály hozzátartozik a gazdálkodás mindennapjaihoz. Ahogyan a gazdálkodók, úgy a növények is védekeznek, igyekeznek mérsékelni ennek káros hatásait. A szántóföldi növények közül a kukorica az, amely a legérzékenyebb a vízhiányra, az ezzel általában együtt járó magas hőmérsékletre, az erős UV-sugárzására, valamint az alacsony légköri páratartalomra.

A magas hőmérséklet, a hőség káros hatásait, szervezetének felhevülését a kukoricanövény igyekszik mérsékelni. Elsőként megpróbálja növelni a felvett vízmennyiséget, egyúttal fokozni a hűtést szolgáló párologtatást. Egy meleg és szeles napon egyetlen kukoricanövény akár öt liternyi vizet is képes elpárologtatni, ami táblaszinten eléri az 5-6 mm csapadéknak megfelelő mennyiséget. A megnövelt vízfelvétel és párologtatás egy ideig hatásos lehet, azonban harminc fokot meghaladó hőmérséklet esetén a gyökérzet már nem képes ellátni elegendő vízzel a föld feletti részeket. De, a legnagyobb baj az, hogy sokszor nem áll a növény rendelkezésére ilyen vízmennyiség, és az elpárologtatott óriási mennyiségű vizet az öntözés sem képes maradéktalanul pótolni.

Ilyen esetekben óhatatlanul bekövetkezik a vízhiány, amely ellen a növény igyekszik védekezni. Leveleit hegyes szögbe "állítja", amellyel változik a napfény beesési szöge, így egy az kevésbé hevíti fel a növényt, mérsékelve a hűtéshez szükséges vízigényt. Ezzel egyidejűleg a levelek hossztengelyük mentés besodródnak, ekkor mondjuk, hogy "furulyáznak" a levelek. A növény ezzel igyekszik mérsékelni a párologtatás mértékét. 

Amennyiben a vízhiány megszűnése, vagy a fenti mechanizmusok már nem képesek megakadályozni a növény károsodását, megkezdődik a lombozat felszáradása, a levelek alulról megkezdődő elhalása. A káros hatások alól a termésképzés sem vonhatja ki magát, gyakori probléma, amikor a növény életfolyamatainak zavara miatt kárt szenved a nővirágzat (a kukoricacső), vagy a hímvirágzat (a címer) fejlődése, így vagy még, vagy már nincs elegendő virágpor a megtermékenyüléshez a bibeszálak (a kukoricabajusz) megjelenésekor. A kukorica virágporának élettartama a beépülő tartaléktápanyagok elégtelen mennyisége, az alacsony légköri páratartalom -a légköri aszály-, valamint a magas, időnként extrém mértékű UV-sugárzás miatt olyan mértékben rövidülhet le, amely miatt sok esetben már nem képes betölteni funkcióját, így a megtermékenyülés elmarad. 

Azonban extrém csapadékhiány esetén az is megtörténhet, hogy maga a csőképzés is elmarad, ahogyan az a tavalyi évben is megtörtént.

A vízhiány, az aszály a kukorica esetében egyaránt káros hatással lehet a zöld növényi részek fejlődésére, valamint a termésképzés folyamatára is.