NapiKép 2023.03.19.

A gabonapoloskák a búza jól ismert kártevői, amelyek a tavaszi és kora nyári időszakban szinte minden egyes táblán megtalálhatók. A "gabonapoloskák" elnevezés egyfajta gyűjtőnév, ami alatt több fajt is értünk, amelyek akár egyidejűleg is jelen lehetnek az állományban. A leggyakrabban a mór- és osztrák poloska, valamint a közönséges szipolypoloska egyedeivel találkozhatunk. 

Kártételük összetett, annak tünetei egyaránt megmutatkozhatnak a kalászon és a búzaszemeken is. A kalászon jelentkező kártételi tünet a "zászlós kalász" jelensége, amikor a kártevők táplálkozásuk során megszúrják a kalászorsót, amely felett a kalász kifehéredik, elhal, szemet nem nevel. Ez látványos és egyértelmű jele a gabonapoloskák kártételének. Azonban előfordulhat, hogy nagyobb számban látunk kivilágosodó kalászvégeket, akár egész táblára kiterjedően is. Ebben az esetben nem poloskakártételről van szó, hanem a vízhiány miatt kialakuló kalászelhalásról. Ilyenre a tavalyi évben kialakuló súlyos aszályban sok területen láthattunk példát.

A gabonapoloskák kártétele kiterjedhet a búzaszemekre is, amely talán még veszélyesebb, mint a kalászokon történő károsításuk. A szemeken kialakuló kártételi tünet másmilyen lehet, attól függően, hogy azokat a károsítás milyen fejlettségi állapotban éri. Amennyiben a szúrás a tejesérés állapotában történik meg, a szem sokszor ki sem fejlődik, aszott, töpörödött marad.

Amennyiben a szúrás a szemet a viaszérés állapotában éri, akkor kifejlődik ugyan, azonban sütőipari felhasználása megnehezül. A probléma azért alakul ki, mert a poloskák táplálkozásuk során szájszervükkel a növényi részekbe -így a búzaszembe is- emésztőenzimeket bocsájtanak, majd a feloldott nedvet visszaszívják. A szemben maradó emésztőenzimek lesznek azok, amelyek miatt a nagy mennyiségű poloskaszúrt szemet tartalmazó tételből készült tészta elveszíti rugalmasságát és szétterül. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, már elegendő, hogy 5-6%-os arányuk is, így egyáltalán nem véletlen, hogy a Magyar Szabvány szerint egyik malmi minősítésű búzában sem haladhatja meg a poloskaszúrt szemek aránya a 4%-ot, de például a javító minőség egyáltalán nem is tartalmazhat ilyeneket. 

Tény, hogy a búzaállományokban nagyarányú poloskakártételre viszonylag ritkán kerül sor, azt azonban tudnunk kell, hogy e kártevők felszaporodását a száraz és meleg időjárási körülmények segítik, így változóban lévő éghajlatunk kedvező állapotokat teremthet felszaporodásukhoz és károsításukhoz.