KISKERTI TÜNETKALAUZ

Hogyan ismerjük fel a tápanyaghiány tüneteit?

Gyakran előfordul, hogy a termelt növényeink rendellenes színt, formát vesznek fel, satnyulnak, vagy nem fejlődnek. Mi csak állunk kétségbeesve előttük, hogy mit csináltunk rosszul. Először a legrosszabbra gondolunk, biztos valami betolakodó okozta az elváltozást, viszont nem szükséges rögtön a betegségekre gyanakodnunk, ugyanis nem ritkán tápelemfelvételi zavarok állnak a háttérben. A hiánytünet felismerése után könnyedén tudjuk kezelni a problémát a megfelelő eszközökkel.

Nitrogénhiány

Az egyik legfontosabb tápelem a növények számára. Kezdetben az alsóbb leveleken klorózis formájában jelentkezik a hiánya. A levelek színe halványodik, súlyosabb esetben a növény teljes elsárgulása is bekövetkezhet.

Foszforhiány

Ha a foszfor kevés a talajban, vagy valamilyen okból a növény nem tudja felvenni, akkor a hajtásnövekedés lelassul, kezdetben az idősebb levelek sötétebbek lesznek, vöröses-lilás elszíneződés is előfordulhat.

Káliumhiány

A kálium felvételének zavara esetén a növények rendellenesen fejlődnek, az idősebb levelek bepöndörödnek, a levelek szélein sárgulás, súlyos esetben barna elhalás tapasztalható.

Kalciumhiány

A kalcium nem mozog a növényen belül, ezért a hiánya mindig a fiatal leveleken fog jelentkezni. Az új levelek torzulnak, a növekedési csúcsuk elhalhat.  Hiánya a hajtások és a gyökércsúcsok elhalását is okozhatja.

Magnéziumhiány

A növényen belül képes a mozgásra, így a hiánya esetén a fiatal levelekbe tud vándorolni, hogy azokat tartsa életben. A magnézium a fotoszintézist végző zöld színtestek központi eleme. A hiánya az idős levelek érközeinek sárgulásában nyilvánul meg.

Vashiány

A vas, a magnéziummal ellentétben, nem tud vándorolni a növényen belül, így enyhe hiány esetén az fiatal leveleken jelennek meg a sárga érközi színelváltozások, súlyosabb esetben az idősebb leveleken is láthatjuk a tüneteket. Többek között a hortenziák kimondottan érzékenyek a hiányára, rajtuk gyakran tapasztaljuk ezt a problémát.

Mangánhiány

A mangánhiány viszonylag ritka jelenség. Előfordulása esetén, a levelek erei között világos foltok alakulnak ki. A növény növekedése lelassul, a termések mérete pedig csökken.

Cink hiány

A cinkfelvételi zavar legszembetűnőbben a kukorica levelén jelentkezik, főleg hűvös tavaszokon. Hiánya esetén a növények erei sötétzöldek maradnak, viszont az erek között  világossárga elszíneződést tapasztalunk.

Hogyan orvosoljuk a tápelemhiányt?

Ha egészséges és szép termést szeretnénk betakarítani, akkor elengedhetetlen a növény jó kondíciójának fenntartása, amely elérésében segítségünkre lehetnek a lombtrágyák. A lombtrágyázás azért is fontos, mert így a növények sokkal ellenállóbbak lesznek a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben. A növényeknek is meg kell küzdeniük a szélsőséges időjárással, a környezeti változásokkal, illetve kialakulhatnak olyan körülmények, amelyek kedvezőtlenül hatnak rájuk és akkor tápanyagfelvételi zavarokkal küzdhetnek. Ilyen eset lehet az aszályos, vagy túlságosan csapadékos időjárás, amikor kimosódhatnak a talajból az értékes tápelemek. Tömörödött, rossz szerkezetű talajból szintén nehezen tudja felvenni a növény a tápanyagot, illetve a frissen kiültetett palánták is szenvedhetnek az új helyükön.

A növények nem csak a gyökéren, de a lombozaton keresztül is tudják hasznosítani a tápelemeket. Ezt kihasználva a lombtrágyapiac a fénykorát éli, számos termék közül választhatunk. Vannak speciális, egykomponensű lombtrágyák, de akár több tápelem együttesét tartalmazó terméket is találunk a piacon. A tápelemek levélen való bejuttatásával kedvezően tudunk hatni a növények életfolyamataira, a növekedésre, a gyökeresedésre, a virágzására, de a termés ízének fokozását is elérhetjük a növényeinknél. Ehhez, a tápelemek működésének ismerete szükséges. A növények jeleznek nekünk, ha valamely tápelemből kevesebbet tudnak felvenni, de sokszor azt is észlelhetjük, ha többet vettek fel bizonyos elemből. Ilyenkor beavatkozhatunk lombtrágyázással és segíthetjük a növényeinket, hogy átvészeljék a stresszes időszakokat.

Fehér vs. fekete

A paprika szüret idején gyakori lehet a fekete és a fehér folt a termésen, amely nemcsak esztétikai elváltozást okoz, hanem sokszor fogyaszthatatlanná is teszik a zöldséget.

Az a fehér folt…

A paprikán megjelent kifehéredő foltot az erős UV sugárzás okozta. A folt besüppedt, de alatta a hús ép maradt. Ezeken a részeken másodlagos kórokozók telepedhetnek meg, amely tovább súlyosbítja az amúgy sem előnyös helyzetet. A napégést jobban viselik azok a fajták, amelyeknek vastagabb a bőrszövetük, de még ez sem garancia, hiszen a képen látható a kápiapaprikát is megsínylette a tartós napsugárzás, amely a vastagabbak közé tartozik.

Az a fekete folt…

A száraz csúcsrothadás elég rosszul hangzik, ezért inkább nevezzük kalcium hiánynak, kicsit barátságosabb elnevezés, maradjunk ennél.  Ezt a fekete, csúnya foltot a kalcium elégtelen felvétele okozta, amely nem feltétlenül a talaj kalcium hiányát jelenti. Több oka is lehet, hogy zavar keletkezik a felvételében. Ilyen lehet a magas talajhőmérséklet (nálunk a homokon nem elképzelhetetlen), a magas levegőhőmérséklet, rossz és egyenetlen vízellátás, vagy a talaj magas káliumtartalma is okozhat kalcium hiányt. Ha ezzel a tünettel találkozunk érdemes kalciumtartalmú lombtrágyával megtámogatni a növényt, de ez már a kialakult foltokat nem fogja meggyógyítani.

A fehér és a fekete foltosságot megelőzhetjük a megfelelő fajtaválasztással, mivel a különböző fajtáknak, eltérő hajlamot hordoz magában ezekkel a tünetekkel szemben.

Miért zöldül be a burgonyagumó és megehetjük-e?

A hazai gasztrokultúránk meghatározó növénye a burgonya. Szinte nincs olyan veteményeskert, ahol ne találnánk meg. Óvatosan kell azonban ezzel a növénnyel is bánnunk, hiszen minden föld feletti részében megtalálható a szolanin nevű mérgező alkaloida. A gumóba csak akkor termelődik ez a vegyület, ha mint a képen is láthatjuk, a föld felszínére kerül. A napfény hatására bezöldül és fotoszintetizálni kezd. Mindig a héjban és a héj alatti húsban található meg a szolanin legnagyobb részben, ezért az ilyen gumót erős hámozás után szabad csak felhasználni, de inkább nem ajánlatos. Maga a vegyület kismértékű elfogyasztása emésztőrendszeri tüneteket, fejfájást, szédülést okoz, de nagy mennyiségben akár súlyosabb problémákhoz is vezethet. A kirügyezett burgonyával is ez a helyzet, ugyanis a rügyekben is felgyülemlik a szolanin.

Megfelelő bakhátazással elkerülhetjük a gumók bezöldülését. Nagyobb esőzések lemoshatják a védő földréteget, ezért utána töltögetéssel előzhetjük meg a bezöldülést. Betakarítás után pedig tároljuk sötét, hűvös helyen a burgonyagumókat, így megelőzhetjük a kellemetlen vegyület felgyülemlését.