TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Mit kell tudni a zöldségfélék talajigényéről?

Mit kell tudni a zöldségfélék talajigényéről?

Kiskert Kárkép - 2024.01.24

A zöldségtermesztés alapvető feltétele, hogy a növény a számára megfelelő talajba kerüljön.  Előfordul, hogy mindent megadunk a növénynek, és mégsem fejlődik megfelelően, hiánytüneteket tapasztalunk rajtuk és termést sem tudunk szüretelni róluk. Ássunk egy kicsit mélyebbre, mit kell tudni a zöldségfélék talajigényéről?

Az utóbbi időben egyre több szó esik a talajok állapotáról, ami nagyon örvendetes hír. A talaj a növények termesztőközege, a gyökerek kapaszkodását segíti elő, tápanyagot és vizet szolgáltat, de ezen kívül egy ökoszisztéma is, mely a termesztésünket támogatja, ha jól bánunk vele.

A TALAJ KÉMHATÁSA

A talaj jó szerkezetén és szerves anyagtartalmán túl nagyon fontos paraméter a kémhatása. Ez alapján lehet a talaj savanyú (pH <4,5-6,8), semleges (pH 6,8-7,2) és lúgos (pH 7,2-9<). Ezeken a tartományokon belül megkülönböztetünk még enyhén savas, lúgos és erősen savas és lúgos kémhatást is.

Ez nem azt jelenti, hogy a szélsőségesebbnek tűnő talajokon nem lehet termeszteni zöldséget, gyümölcsöt, de korlátozottabb a lehetőség. Ha viszont a számára nem megfelelő kémhatású talajba kerül a növény, akkor vontatottabb lehet a növekedésük, bizonyos tápelemeket kevésbé tudnak felvenni, vagy esetleg többet, amely szintén káros lehet.

Savanyú talajokat kedvelő növény az áfonya, a szelídgesztenye, az örökzöldek, a rododendron, a hortenzia.

Enyhén savanyú talajon szinte minden zöldség növény jól érzi magát.

Lúgos, meszes talajon a gyümölcsfák, a zöldségek közül pedig a cékla, cukkini, bab, brokkoli stb. termelhető biztonságosan.

Ne feledjük, hogy az ammónium-tartalmú műtrágyák használatával eltolhatjuk savas irányba a talajt, ezért ezzel a típusú tápanyag-utánpótlással óvatosan bánjunk!

SZERVESANYAG-TARTALOM

A talaj szervesanyag-tartalma határozza meg a növények jó kondícióját. Magas szervesanyag-tartalmú talajok jó szerkezetűek, gazdagok tápanyagokban és jó a vízháztartása. Ezek összessége adja hozzá járul többek között a növények vitalitásához és ellenállóképességéhez.

A TALAJ KÖTÖTTSÉGE

A talajok kötöttsége is meghatározza a zöldségek termeszthetőségét. A kötöttebb talajokat nehezebb művelni, viszont jobb a vízmegtartó képessége, mint a kevésbé kötött homoktalajoknak. A lazább szerkezetű talajokon könnyebben termelhetünk gyökérzöldségeket, burgonyát, persze megfelelő öntözés mellett. A kötött, agyagos talajok, viszont tartósabb aszály után felrepedhetnek, ami növények gyökérszakadásával járhat.

A szélsőségeket nem szeretik a növények sem, ezért érdemes a kötött talajokat és a homoktalajokat is javítani és szerves anyaggal bőségesen feltölteni.

ÉRDEMES TALAJVIZSGÁLATOT VÉGEZNI!

Ha azt tapasztaljuk, hogy a termesztett növényeink nem megfelelően fejlődnek, hiánytüneteket produkálnak, akkor laboratóriumban pontos eredményeket kaphatunk a talajok kémhatásáról és arról is, hogy mely tápanyagok hiányoznak, vagy melyekből van jól ellátva a talaj. Miután megismertük a kertünk talaját, a termesztőközeget, utána biztonsággal tudunk válogatni a zöldség- és gyümölcsfajok közül.

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Mellbevágó tény: a magyarok 1 százalékának zsebében van a ...

Évtizedünk végére csak Magyarországon akár 10 dollármilliárdos is lehet majd a Blochamps Capital friss kutatásának ...