8 aranyszabály, hogy sikeresen kezdjünk bele a kertészkedésbe 2024-ben

MIT TESZÜNK A KERTÉRT ÉS MIT TESZ ÉRTÜNK A KERT?

Jane Goodall remek összefoglalójával kezdem a cikket, amely összefoglalja a kertben és a növényeinkkel eltöltött idő lényegét, a lelki és a mentális egészségünk erősítésében való szerepét.

„A talaj és a növények tapintása, a velük való foglalatoskodás, a föld szaga, a növények illata és megnyugtató színeik enyhítik a feszültséget, lelket öntenek az emberbe. Már fél óra kertészkedés is javíthatja a hangulatot, és segíthet szembenézni gondjainkkal, életünk nehézségeivel. S bár az igazi kert a legjobb, néhány cserép virág gondozása is fölöttébb jótékony hatást gyakorolhat ránk.” /Jane Goodall/

Aki csak szemlélőként tekinti a kertészek munkáját, azt gondolná, hogy a rengeteg beleölt idő csupán a megtermelt gyümölcsért, zöldségért és az esztétikus kert kialakításáért történik, pedig ennél egy sokkal mélyebb értelme van.

A kertészkedés a kreativitásunk teljes kiaknázása, a szépérzékünk kiteljesedése, kapcsolat a természettel, testmozgás és annak tudata, hogy teszünk valami értékeset magunkért, a családunkért és a környezetünkért.

A KERTÉSZKEDÉS 8 ARANYSZABÁLYA

1. Minden a jó talajjal kezdődik

Az egészséges növény kulcsa az tápanyagban gazdag, jó minőségű talaj. Az erőteljes növekedést biztosítja, a gyökerek fejlődését teszi lehetővé. A humuszban gazdag talaj megfogja és tárolja a vizet és tápanyagot szolgáltat a növényeknek.

A jó talajért sokat tehetünk szerves anyagok beforgatásával, akár komposzt, akár állati eredetű trágya formájában, vagy mulcsozással. A komposzt ráadásul saját előállítású, gazdaságos szervesanyag-utánpótlás. A növényeink hálásak lesznek a gondos munkánkért.

2. Legyen egész évben zöldség és gyümölcs az asztalunkon

A zöldség és a gyümölcs fogyasztásának jelentőségét a dietetikusok és az orvosok is sokszor hangsúlyozzák. Rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot, fehérjét tartalmaznak. Főként szezonálisan fogyasztjuk őket, pedig a „holtidőszakban” sem kéne megfeledkeznünk róluk. Gondoskodjuk róla, hogy folyamatosan teremjen a kertben zöldség, vagy gyümölcs és tervezzük, úgy a betakarítást, hogy a többlettermés a fagyasztóba, pincébe kerüljön, hogy bármikor elő tudjuk kapni, ha éppen megkívánjuk.

3. Olvassunk, kérdezősködjünk

A vállalkozókedvű kertészek növényválasztásának hajtóereje sokszor csak az esztétikum. Gyakran beleesünk abba a hibába, hogy nem járunk utána kellő mértékben a növény igényeinek. Előfordulhat ilyen esetben, hogy melléfogunk, majd fölösleges növénypusztulással állunk szemben. Nem mi voltunk rossz gazdája a növénynek, csak nem illik a kertünk környezetébe. Nem megfelelő számára a talaj, a klíma, vagy a kitettség. Érdemes érdeklődni a kertészeti árudákba, vagy az interneten olvasgatni, mielőtt vásárolunk, hogy ne érjen minket fölösleges csalódás.

4. Jelöljük ki a veteményes helyét

A termesztés sikerét többek között az adja, hogy megtaláljuk a veteményes helyét és azon belül a zöldségekét. A különböző fajoknak különböző igényeik vannak. Egyesek jól bírják a félárnyékot, mint például a petrezselyem, zeller, bab, sóska. Mások csak a napfényes területeken fejlődnek kielégítően.

Számoljunk a növények méretével is. A magas növények árnyékolhatják a kisebbeket, így fosztják meg tőlük az éltető napsugarakat.

A sűrű állomány saját magát árnyékolja. Ilyenkor versengeni kezdenek egymással a növények, megnyúlnak és kevesebb energia marad a termésfejlődésre.

5. Figyeljünk a vetésváltásra

A vetésváltás fogalma szerint, egy adott területen a növények sorrendjét értjük, időben elkülönítve. A monokultúrás termesztés, azaz, ugyanazon faj ugyanoda való újravetése, többek között azért is veszélyes, mert egyoldalúan használja ki a talajt. A növény a gyökerezési mélységben veszi fel a tápanyagokat és a vizet, ezért kimeríti a talajt abban a rétegben, végül pedig talajuntság alakul ki. Ugyanazon, vagy egy növénycsaládon belüli növények vetése adott területre pedig további növényvédelmi problémákat okoz.

6. Fogjunk magot, szaporítsuk a növényeinket

A kerti magok, palánták, dísznövények és gyümölcsfák nem látott mértékben drágulnak. Biztosan más is járt már úgy, hogy betévedtek egy kertészeti árudába és csak nagy nehezen tudta magát lebeszélni arról, hogy felvásárolja a fél készletet. Ennek nyomós oka van: drága.

Szerencsére számos növényt lehet szaporítani házilag is. Magot foghatunk a zöldségek közül például a paradicsomból, a paprikából, a babból, a tökből, a salátából. Dísznövények egész sora nevelhető magról. Ilyen például a kerti mályvacserje, a pillangóvirág, a büdöske, a csodatölcsér és sokan mások. Dugványról szaporíthatjuk többek között a fügét, a levendulát, a rozmaringot, a rózsát, a hortenziát.

Miért vennénk egy sor újabb drága növényt, amikor magunk is előállíthatjuk azokat.

7. Ne félj használni mulcsot!

• Visszaszoríthatjuk velük a gyomokat, kevesebbet kell gyomlálni.
• Könnyebben melegszik fel alatta a talaj, ezért gyorsabban tudnak fejlődni a palánták.
• Csökkenthetjük a talaj kiszáradását.

• Árnyékolásukkal hűtik a talajt a forró, nyári napokon.
• Csökkenthetjük vele a szél és a víz romboló hatását.
• Felfogja, lelassítja a hirtelen lezúduló csapadékot a lejtős területeken.
• A gyümölcs nem szennyeződik talajjal.
• A szerves mulcsok, mint a szalma, a fűnyesedék, a komposzt, a faapríték lebomlásuk után a talaj szervesanyagát gazdagítják.
• Javítja a növények mikroklímáját, így a betegségek elleni védelemben is segít.

8. Legyünk figyelemmel a kertünkbe betérő állatokra

A kártevőkön kívül, azok az élőlények, amelyek betévednek a kertjeinkbe általában nekünk hasznos feladatokkal vannak elfoglalva. Beporozzák a növényeket, elfogyasztják a kártevőket, vagy egyszerűen csak gyönyörűséget okoznak nekünk. Ne legyünk restek úgy megtervezni a kertet, hogy közben figyelembe vesszük az ő igényeiket.

• Bokrok, sövények kiváló fészkelő helyei lehetnek a madaraknak.
• Sziklakertek, kőfalak kiépítésével a gyíkok is gyakori vendégeink lehetnek.
• Telepíthetünk rovarhotelt, ahol a hasznos, beporzó rovarok megszállhatnak.
• Ültessük virágzó növényeket, amelyekre szívesen vándorolnak ezek a rovarok.
• Sünöknek farakások, avarhalmok kihelyezésével alakíthatunk ki búvóhelyeket.
• Ültessünk olyan növénykört, amelyek ősszel és télen is táplálékot biztosít a madaraknak.