TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 82.000,00 Ft (tonna)

Napraforgómag: 179.681,76 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 80.883,45 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 76.581,75 Ft (tonna)

Repcemag: 220.645,57 Ft (tonna)

Full-fat szója: 207.881,91 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 651 Ft

Benzin ára: 635 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 411,24

USD: 398,84

CHF: 437,42

GBP: 487,34

Hirdetés

Milyen jogszabályok vonatkoznak az átlógó ágakra, gallyakra?

Kiskert Kárkép - 2023.11.26

Sok esetben zavarhatják a szomszédokat az átnyúló ágak, gallyak. A legrosszabb esetben akár kárt is okozhatnak a házban, kerítésben, vagy a fa alatt parkoló autókban. Mi a teendő, ha ilyen helyzetbe kerülünk? Milyen jogszabályok vonatkoznak az átlógó ágakra, gallyakra?

A 2013. évi 174. törvény – a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól – fogalmazza meg az átnyúló ágakra, gallyakra vonatkozó jogszabályokat.

MIK A RÁNK VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ENNEK ÉRTELMÉBEN?

Ha a szomszédos telekről a növény átnyúlik a saját telkünkre és a termés nálunk hullik le, akkor azt felszedhetjük és felhasználhatjuk abban az esetben, amennyiben a szomszéd azt nem teszi meg. (Az egy másik kérdés, hogy szabad beengedést biztosítunk-e neki a felszedéshez.) – 3. §
A jogszabály hasonlóan rendelkezik a közterületekre kinyúló ágakról származó termésre is. Azt bárki felszedheti, ha a tulajdonos azt nem teszi meg. - 3. §
A telkek határvonalán álló növény és annak termése mindkét tulajdonost egyenlő részben illeti meg és annak használatára mindkét fél jogosult. (Ez vonatkozik a kerítésre és a mezsgyére is.) - 3.- 4. §
Amennyiben a telkek határvonalán álló növény valamelyik fél ingatlanában kárt okoz, vagy okozhat, és kártérítéssel sem oldható meg a sérelem, akkor annak a növénynek az eltávolítását követelheti az elszenvedő fél és azt közös költségen kivághatják. - 4. §
Az átnyúló gyökereket és ágakat csak abban az esetben távolíthatjuk el, ha az akadályozza az ingatlan használatát és a szomszéd többszöri felszólítás után sem teszi meg. - 5. §

MIT TEGYÜNK ÉS MIT NE TEGYÜNK?

Általánosságban elmondható, hogy a jó szomszédi viszony a legfontosabb, ezért minden beavatkozás előtt egyeztessünk az érintett másik féllel. Ez vonatkozik a faültetésre is, mivel a jogszabályban nincs megnevezve a fák ültetésének távolsága a telekhatártól. (Önkormányzati szinten azonban lehetnek irányadó rendelkezések, ezért érdemes ennek utánajárni, mielőtt fát ültetünk.)

A telekhatárunk közelében lévő fát megcsonkítani - akár ágról, akár gyökérről legyen szó - különös veszéllyel járhat, mivel ilyenkor belenyúlunk a fa élettani folyamataiba. Ez járhat akár fakidőléssel is, ami pedig egyik félnek sem kedvező. Érdemes tehát mindenről egyeztetni a szomszédunkkal és tartózkodni a növény fölösleges károsításától.

Amennyiben az ügy elfajulna és egyik fél sem enged, akkor akár a bíróságig is elmehetünk. Ebben az esetben, csak megalapozott károkozási tényekkel van esélyünk bármilyen eredményt is elérni. Ilyen tények lehetnek például, hogy a fának jelentős árnyékoló hatása van a kertünkben, kárt okoz a kerítésben, a házban, eltömíti a csatornarendszerünket, vagy akadályozza a telkünkre történő bejárást. Ezeket a problémás eseteket akkor fogadja el a bíróság, ha nem lehet ellensúlyozni az okozott veszteséget kártérítéssel. A bíróság azonban csak a legvégső esetben dönthet a fakivágás mellett, főleg, ha az egy nagy értékű, idősebb, de egészséges fa.

Véleményem szerint a legjobb a békesség és törekedjünk a kompromisszumra. A fa hatalmas érték, melyet védenünk kell. Az ökológiában betöltött szerepét a megfelelő módon kell értékelni és csak a legvégső esetben döntsünk a fa kivágatása mellett.

A cikket Szabó Magda híres idézetével zárnám:

„Úgy kell élni, hogy míg a világban forgolódunk, ne súroljuk le más emberről a bőrt.”

Címkék:

Népszerű hírek