Érdemes-e fenyőt ültetni a kertbe?
Kiskert Kárkép - 2023.09.24
A fenyő különleges erdei árnyékot kölcsönöz a kerttulajdonosoknak. Leginkább szoliter fának szokás nevelni az örökzöld lombú fákat, de mielőtt elindulnánk a faiskolába, gondoljuk át, hogy megéri-e fenyőt ültetni a kertbe.
A fenyőkről röviden
Az északi erdőségekből származó fenyők adaptálódtak a szélsőséges hideghez, a jeges szelekhez, és a szárazsághoz. Az északi fajok kúpformát öltenek, ezzel is elősegítve, hogy a télen lehullott hó ne tudjon halmot képezni a lombozaton, melynek súlya alatt komoly sérüléseket szenvedne. A levelek is a hó miatt formálódtak tűvékonnyá, melyeken viszonylag kevés gázcserenyílást találunk. Ennek oka az, hogy a fenyő a legkevesebb vízveszteséggel vészelje át a párologtatást az aszály idején. A tűlevelek vastag, viaszos rétege is ezt a célt szolgálja.
Nem minden fenyő örökzöld!
A lombhullató fák nagy luxust engednek meg maguknak azzal, hogy ősszel eldobják a leveleiket, hiszen hatalmas energia újra kinevelni azokat tavasszal. Azonban ennek is megvannak az okai.
A fenyők közül a vörösfenyő is lehullajtja a lombját ősszel, mivel olyan területről származik, ahol igen komoly szárazság van télen is.
Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a fenyők olyan körülményekhez alkalmazkodtak, amelyek a hazai klímánktól igen távol állnak. Természetesen vannak olyan fajok, amelyek kiválóan érzik nálunk magukat, mint például az erdeifenyő.
A fenyők talajáról röviden
A fenyők tűlevelének viaszossága előny a fának, de átok a talajának. A levelek rengeteg ideig megmaradnak, nagyon lassan bomlanak le a talajon, ezért az évek alatt lecserélődő idősebb levelek szőnyeget alkotnak a fenyő alatt. A lassú bomlásnak köszönhetően a fenyőerdőkben a talaj nem túl termékeny, emiatt a fenyőfák gyökérzete a felszín közelében fut, mélyebbre nem hatol, mert ott hiába keresné a tápanyagot (a fagyos földben amúgy is nehéz lenne).
Akkor érdemes-e fenyőt ültetni a kertbe?
Manapság gyakori kép, hogy az örökzöld fáink, bokraink barnulnak, elszáradnak. Ennek részben az az oka, hogy a tavalyi aszály megkínozta a növényeket, de azt is be kell látnunk, hogy ezek a növények nem a mi klímánkra valók. A fenyő gyökérzete ráadásul a felszín közelében húzódik, így kevés esélyt ad a környékén élő növényeknek a víz- és a tápanyagfelvételben. A tűlevelek savanyítják a talajt, amelyet kevés növény visel el.
Fenyő alá ültethető, savas talajt kedvelő növények:
- gólyaorr
- páfrány
- zanót
- rododendron
- hortenzia
- erdei szamóca
- sarkantyúka
- erika
Természetesen nem elrettenteni szeretném a kerttulajdonosokat a fenyő ültetésétől, viszont érdemes utánaérdeklődni a fajok eredetének és az igényeinek, hogy ne érjen minket csalódás.
Címkék:Gombatoxinok a kukoricában
Őszi repcekártevők
Súlyos veszteségek a kukorica- és napraforgótermésben
A kisállatklinikai munka jelentősége kis kedvenceink ...
Hiszünk a személyes kapcsolattartás erejében!
Régi ellenfelünk, a gabonafutrinka
A Kis-Sárréten idén is sikeresen költöttek fekete gólyák
Megújul a gyakorlati képzés a Magyar Agrár- és Élettudományi ...
A sikeres ÁTK-pályázat alapja a körültekintő felkészülés
Más megoldást már el sem tudnak képzelni! – Szemrevételezzük a ...