Csemegekukorica és zöldborsó: a fogyasztók lenyelték az elképesztő drágulást, így jutott forrás a feldolgozók kapacitásbővítésére
Kertészet - 2023.03.10
Magyarország a világ élvonalába tartozik a fagyasztott és konzerv csemegekukorica és zöldborsó előállítása terén, pedig az ágazat jelenleg is ezer sebből vérzik. Hatékonyságnövelésre és együttműködésre volna szükség a pozíciónk megőrzéséhez.
A csemegekukorica és zöldborsó ágazat égető kérdéseiről, fejlesztésének lehetőségeiről tartottak első ízben nagyszabású konferenciát március 9-én. Megérdemlik a kiemelt figyelmet, hiszen a két említett kultúra a magyarországi szántóföldi zöldségtermesztés közel kétharmadát, illetve a hazai feldolgozóipar alapanyagának 70–80 százalékát adja.
Az iparizöldség-konferencia helyszíne a Debreceni Egyetem agrárkarának épülete volt, a felsőoktatási intézmény a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel közösen rendezte a tanácskozást. Az apropót pedig az adta, hogy a csemegekukorica és zöldborsó termelése évek óta komoly kihívásokkal néz szembe, különösen a klimatikus viszonyok kedvezőtlenné válása és a piaci környezet változása miatt. Erre a feldolgozóipar az elmúlt években a gyártási kapacitások bővítésével reagált, ami megfelelő stratégiának bizonyult.
Magyarországon jelenleg 33–35 ezer hektáron termesztenek csemegekukoricát, és mintegy 10 ezer hektáron zöldborsót. Olyan haszonnövényekről van szó, amelyek terén világviszonylatban is az élmezőnybe tartozik hazánk agráriuma. A fagyasztott, illetve konzerv csemegekukorica előállítása esetében egyaránt másodikok vagyunk a világon, a fagyasztott zöldborsó esetében a Top10-ben szereplünk, míg a konzerv zöldborsó terén globális listavezetőként tartanak bennünket számon.
Mindezzel együtt az ágazat számos problémával küzd, a konferencia előadói a hatékonyság növelését, valamint a kooperáció kiterjesztését tartották a legégetőbb feladatoknak. A rövidebb tenyészidőszak, illetve a meleg, csapadékszegény időjárás elsősorban a zöldborsót szokta sújtani, de a tavalyi aszály idején bebizonyosodott, hogy a csemegekukorica termesztése során is szükség van a hatékonyságnövelésre.
Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a genetikai előrehaladást, az öntözést, valamint a precíziós gazdálkodás alkalmazását nevezte a legfontosabb lépéseknek az ágazatban. Rámutatott arra is, hogy míg tavaly októberben még attól tartottunk, hogy nem lesz elegendő alapanyag a feldolgozóiparunk számára, a 2023-as év elején ez már nem is volt probléma, a piac kedvező fejleményei mindezt egy csapásra megoldották, pedig a gyárak még 10–20 százalékos kapacitásbővítést is végrehajtottak.
A gyakorlati tapasztalatokról Kovács János, a Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezetője beszélt a konferencia résztvevőinek. Cége magyar többségi tulajdonú vállalkozásként küzd a zömmel franciák uralta hazai piacon, ők adják az éves magyarországi konzervkibocsátás 10 százalékát. A legnagyobb problémaként azt említette, hogy egyelőre hiányzik a tartós partneri viszonyok kiépítése, márpedig a termelők, feldolgozók és kereskedők együttműködésére volna szükség a kiszámítható működés érdekében.
Nemcsak az alapanyagot előállító termelők, de a véghasználónak számító kereskedelmi hálózatok kegyeiért is versenyt futnak a feldolgozók, pedig követhetnénk a nyugat-európai példát is, amely szerint az üzlethálózatok közös beszerzési társulatokat hoznak létre, vagyis együttműködnek a beszerzés során, ez pedig a feldolgozók helyzetét is megkönnyíti.
Gondot jelentett a cégnek a koronavírus-járvány is, amely alaposan felhajtotta az alapanyagárakat, de még a fém csomagolóanyagokét is, az ő esetükben például a dobozok is 100 százalékos dráguláson estek keresztül az utóbbi években.
Ez azonban nem gátolta a beruházásaikat, már csak azért sem, mert a fogyasztók elfogadták a magasabb árakat, és ezzel a bevételek sem csökkentek. A Kecskeméti Konzerv Kft. érdekes megoldásként két évtizede használ szerves anyaggal szennyezett, úgynevezett technológiai szürkevizet öntözésre, jelenleg 300–350 ezer köbméter mennyiséggel mintegy 250–300 hektárt tudnak vízzel ellátni, amivel szintén a költségeiket csökkentik. A megoldás annyira bevált, hogy most a – szintén kecskeméti – Univerrel közösen immár 1500 hektáron tervezik megvalósítani a szürkevizes öntözést.
A rendezvény kapcsán az Agrárminisztérium közzétette, hogy a csemegekukorica- és zöldborsótermeléshez kötött támogatás éves forráskerete jelentősen, 11,1 millió euróról 15,6 millió euróra nő, így a hektáronkénti többlettámogatás elérheti a 326 eurót.
(Fotó: Kecskeméti Konzerv Kft./Facebook)
Címkék: csemegekukorica, zöldborsó, konzervipar, magyarország, konferencia, hatékonyság, együttműködés, fruitveb, debreceni egyetemNyest vagy menyét: Mi lakik a padláson, mi pusztítja a tyúkokat?
Ismét visszatér régi jó „barátunk” az elektronikus ...
Csaknem 30 százalékkal csökkent a műtrágyák ára
A mezőgépek veteránjai – Mercedes-Benz UNIMOG
Árvakelés az őszi vetésekben
LEMKEN Diamant 18 − féligfüggesztett váltvaforgató eke ...
Az AMAZONE Teres 200 függesztett eke
Javában tart a tavaszi vetőmag szezon – Újdonságok az RWA ...
Végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Väderstad növeli a Spirit gabonavetőgépek kapacitását