A Caussade bemutatója

Együttműködés a tudomány eredményeinek alkalmazásáért

Együttműködési megállapodás aláírásával kezdődött a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar (AGK) III. Búzatermesztési Regionális Konferenciája június 15-én, Szarvason.

A Tessedik Campus Iskolaföldi kísérleti területén megtartott rangos kelet-magyarországi rendezvényen – amelyen együttműködő partnerek, gazdálkodók, őstermelők, falugazdászok, NAK szaktanácsadók vettek részt, a térség megyéiből több mint százan – két tudományos előadás hangzott el, majd a fajtatulajdonosok, kutatók, gyártók képviselői szántóföldi bemutatón ismertették tevékenységük gyakorlati eredményeit.

Kölcsönös érdekek

A tudományos munka akkor válhat igazán sikeressé, ha az eredmények megmutatkoznak a gazdálkodóknál, a gyakorlatban – ennek szellemében jött létre, s írta alá az együttműködési megállapodást dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, és dr. Futó Zoltán egyetemi docens, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dékánja a szarvasi rendezvényen.

Dr. Takács Árpád kormánymegbízott és dr. Futó Zoltán dékán aláírja a megállapodást.
Dr. Takács Árpád kormánymegbízott és dr. Futó Zoltán dékán aláírja a megállapodást. A képen jobbról dr. Bak Péter, a NAK Békés megyei igazgatója

Hasonló megállapodás jött létre az egyetemi kar és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatósága között is dr. Futó Zoltán és dr. Bak Péter, a kamara Békés megyei igazgatója aláírásával. A szarvasi konferencia megnyitóján dr. Takács Árpád kölcsönös érdekeken, együttműködésen alapuló, jövőképet felmutató megállapodásként méltatta az aláírt dokumentumot. Dr. Bak Péter köszöntőjében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az átlátható piaci viszonyok, a versenyképes gazdálkodás feltételeinek kialakításához a szolgáltató állam, az érdekérvényesítő kamara és a tudomány együttműködve előreviszi, jól szolgálja Békés megye agrártársadalmát.

Nő a nemesítés jelentősége

Két tudományos előadás szerepelt a regionális konferencia napirendjén az idén. „Út a génektől a bőséges termésig” címmel dr. Monostori Tamás intézetvezető főiskolai tanár, dékán-helyettes (Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar, Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet) bevezetőül a búzatermesztés kihívásait vázolta fel. Egyre több búzára van szükség, hiszen növekszik a Föld népessége, és új felhasználási módokkal is számolni kell. A termelés fokozását korlátozó tényező a klímaváltozás, a vízhiány, a sós talajok, a talajszennyezés és a mezőgazdasági területek csökkenése is.

A Genézis parcellájánál
A Genézis parcellájánál

Mi módon érhető el a termésátlagok növelése? Az elmúlt 100 év során 50 százalékban járult hozzá a termésátlagok növekedéséhez a növénynemesítés, a másik 50 százalék pedig az agrotechnika – így például tápanyag-visszapótlás, öntözés, gyomirtás – érdeme. A nemesítés jelentősége – a gyorsan fejlődő segédtudományoknak köszönhetően is – növekvő.

A termésmennyiség növelésére irányuló nemesítési stratégiák között sorolta dr. Monostori Tamás a nagyobb mennyiségű napenergia-felvételt; a felvett energia, valamint a víz és a tápanyagok hatékonyabb hasznosítását. Kitért a nemesítés metodikájára, majd a búzatermesztés agrotechnikai elemeire; nyomatékkal szólt az öntözés fontosságáról.

Intenzív technológiáké a jövő

Dr. Futó Zoltán előadását tartjaDr. Futó Zoltán előadását tartja
A Caussade bemutatója

 

Hogyan javítható az őszi búza hozama és minősége? – Erről beszélt előadásában – a Tessedik Campusban folyó technológiai fejlesztési kísérleteket, eredményeket bemutatva – dr. Futó Zoltán, az Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dékánja. Elöljáróban kitekintett a búzatermesztés európai eredményeire, a megbízhatóan magas átlaghozamokra, amelyektől elmarad a magyar termelés. Ahhoz, hogy Európában versenyképes legyen a magyar termelő, az egyetlen lehetséges irány: a búzatermesztésben is el kell mozdulni az intenzív technológiák irányába – fogalmazott az előadó. Ilyen módon a talajnak, az évjáratnak a hatása – amely extenzív technológia esetén 60 százalékos – 20 százalékra csökken, nem befolyásolja a termést, ugyanakkor a tápanyagellátás, az okszerű fajtaváltás nagyon sokat tesz hozzá. Ami a fajtaválasztékot illeti, a kínálat igen gazdag, a búzafajták termőképessége 5–9 tonna. Ami a „fajta vagy hibrid?” dilemmát illeti, mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is. A 10 tonna és afölötti hozamra a hibrid képes – viszont más technológiával. Nyomatékkal szólt az öntözés szerepéről; saját kísérleteik igazolták, hogy a búzát intenzív termesztésben igenis érdemes öntözni. Ezután a szarvasi őszi búza kísérleteket – a terület mélyben karbonátos csernozjom réti talaját, a lombtrágya kezelések hatását, az alkalmazott növényvédelmi technológiákat, a tápanyagellátást és a terméseredményeket – mutatta be dr. Futó Zoltán. Kiemelte: csak együtt eredményes a tápanyag és a növényvédelem, és meghatározó a hozam tekintetében, hogy a gyomirtás optimális időben történt-e.

Fajtaajánlatok széles skálája

A konferencia szántóföldi bemutatóval folytatódott. Az Agromag Kft. kalászos fajtaajánlatát Nagy István területi képviselő vonultatta fel. Négy fajta őszi árpa, a hatsoros KH Kárpátia, a Faktor, a Patina, és a kétsoros Amazon, valamint hét őszi búza: a Conditor, a Gordius, a Laudis, az NS 40S, a Weronika, a Babona és a Federer fajta szerepelt a bemutató kínálatában. Bácsi János, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. területi képviselője kalauzolta az érdeklődőket a GK-őszibúza fajták parcelláin, úgymint: GK Körös, GK Csillag, GK Bakony, GK Berény, GK Szilárd. A martonvásári búzafajtákat dr. Mikó Péter tudományos munkatárs (MTA ATK Mezőgazdasági Intézet) mutatta be: a parcellákon az MV Nádor, az MV Ménrót, az MV Krajcár, az MV Kepe, az MV Nemere, az MV Ispán, a Lucilla, az MV Ikva, és az MV Mente szerepelt. Erzsiák Balázs területi értékesítési képviselő, továbbá Fehér Gyöngyi fejlesztési felelős mutatta be a Caussade Semences Hungary Kft. őszi gabona parcelláit: a Jup és a Trismart nevet viselő árpát, valamint a Sofru, Solveig, Sorrial, és Izalco őszi búzát. Végül – több parcellán szemléltetve – a Genezis őszi búza lombtrágya-technológiával ismertette meg a résztvevőket Karika András vezető szaktanácsadó (Nitrogénművek).


(Bővebben az AgrárUnió következő számában)

 

A rendezvényről készült képeket megtekinthetik itt!

Szerző: T. I., Fotó: Szabó Ákos

Tags: búzatermesztés, konferencia, nemesítés, növénynemesítés, együttműködés

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom