Több a kára, mint a haszna? – A veszélyesnek ítélt hatóanyagok helyettesítése nehéz feladat

A hatóanyag-kivonások és a várólistára tett hatóanyagok várható beszüntetése miatt a gyártó cégek és a gazdálkodók próbálnak felkészülni, hogy ezek nélkül is költséghatékonyan és eredményesen tudjanak termelni. Konkrétumok hiányában jelenleg mindenki csak találgat, tapogatózik.

A növényvédő szerek előállítása köztudottan költséges, hiszen drága a hatóanyagok fejlesztése. 2009 óta az unióban a korábbi kockázatalapú engedélyeztetést felváltotta a veszélyalapú elbírálás, amely sokkal szigorúbb, mint az eddigi gyakorlat. 2019-ig az összes jelenlegi hatóanyagnak át kell esnie ezen az új engedélyeztetési metóduson, emiatt az Európai Unióban használt 400 legfontosabb hatóanyagból 75 veszélyben van. A hatóanyagok kivonása esetén várható a nagy gazdasági kárt okozó károsítók előretörése, ami a termelésben markáns mennyiségi és minőségi kockázatokat jelent.

A jolly joker glifozát

A terméshozamok csökkenése mellett a minőségi paraméterek is jelentősen romolhatnak. A mezőgazdasági alkalmazást tekintve a glifozát a világ legtöbbet és legnagyobb mennyiségben használt növényvédőszer-hatóanyaga, amelynek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásai körül jó ideje részben tudományos, részben politikai vita zajlik. Eredeti európai engedélye 2016 nyarán lejárt, újabb tízéves meghosszabbításáról a tagállamok nem tudtak megállapodni, így ideiglenesen hosszabbították meg a hatóanyag engedélyét az EU-ban 2017 végéig. Számos szakember azon az állásponton van, hogy a glifozát hatóanyag az élet számos területén helyettesíthetetlen, ezért fontos lenne, hogy az újraengedélyeztetése szakmai szempontok alapján történjen. Az indokok között erőteljesen szerepel például, hogy a glifozát hatóanyagú termékeket a termelők drágább és kisebb hatékonyságú növényvédő szerekkel tudják csak kiváltani. Ennek a következménye pedig dráguló termelés és drágább termékek, továbbá a nagyobb dózisokkal, többszöri kezeléssel járó, fokozottabb szennyezés.

A totális gyomirtó hatóanyagot széles körben használja a mezőgazdaság egy- és kétszikű, egyéves vagy évelő gyomok ellen. Felhasználására gyakorlatilag a vegetációs idő teljes hosszában szükség lehet valamely területen, az engedélyokiratokban meghatározott módon. Széles gyomirtó hatásának köszönhetően a glifozát bármely szántóföldi gyomnövény ellen hatékonyan felhasználható. Gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű az évelő fajok elleni hatás, mivel ezek egyes kultúrákban nem vagy csak nehezen irthatók, a glifozát viszont jó lehetőséget kínál erre a kultúrnövény kelése előtt vagy a betakarítása után.

Növekvő környezeti terhelés?

A tarlókezelés során alkalmazott glifozát hatóanyag-tartalmú növényvédő szerek kivonásával sokkal nehezebben lehet irtani az évelő gyomokat, ezért nő az állománypermetezések száma, így a környezeti terhelés, de nőni fog a gyomos, nem megfelelő kultúrállapotú táblák száma is. Közegészségügyi szempontból is fontos a glifozát a parlagfű elleni védekezésben.

A neonikotinoidok kivonásával például a kukorica vagy a napraforgó esetében a termelők a csávázásról áttértek a talajfertőtlenítésre, repcénél nőtt az állománykezelések száma, ami a költségek növekedése mellett növeli a környezeti terhelést is. Több megkérdezett szakember és gazdálkodó is attól tart, hogy a jelenleg hatékonyan alkalmazható készítmények kivonása esetén a megmaradó szerekből nagyobb mennyiséget kell használni, ezzel növekszik a környezetterhelés és a nem célszervezetek kitettsége, miközben az elért hatás jócskán elmarad az optimálistól.

Rezisztenciához vezethet

A hatóanyagok kivonása komoly feladat elé állítja a kutató-fejlesztő cégeket is, mert az egyre szigorúbbá váló uniós szabályozás miatt a jövőben mind nehezebb lesz új hatóanyagokat fejleszteni, piacra dobni – tudtuk meg Kratancsik 
Elvirától. A Bayer Hungária Kft. regisztrációs és fejlesztési igazgatója elmondta: azzal, hogy a kockázatalapú engedélyeztetést felváltotta a veszélyalapú elbírálás, amely sokkal szigorúbb, mint az eddigi gyakorlat. Ezzel párhuzamosan az új útmutatók sokkal több és részletesebb vizsgálatot írnak elő, így a rovarölő szerek esetében például nem tudják majd elvégezni azokat a kísérleteket, amivel bizonyíthatnák, hogy nincs káros ökotoxikus hatása az általuk kifejlesztett hatóanyagnak. Kratancsik Elvira úgy véli, ha elveszítjük a hatóanyagaink nagy részét, illetve csak korlátozott számú megoldás áll a gazdálkodók rendelkezésére a növényvédelemben, ez növeli a rezisztencia kialakulásának esélyét. Sokszorosára nő--het a rezisztencia veszélye a hatóanyagok-kivonások miatt az Arysta engedélyeztetési mérnöke szerint is. Major Viktória úgy látja, szerencsés lenne, ha a hatóanyagok és termékek mind szélesebb skálájával tudnának a gyártó cégek egy-egy kultúrában jelen lenni, ezt mindenképpen fenn kellene tartani a rezisztencia kialakulásának kiküszöbölésére.

Biológiai növényvédelem

A rendkívül szigorú és költséges hatóanyag-engedélyeztetés is az egyik oka annak, hogy egyre több cég a biológiai növényvédelem irányába mozdul el, mert annak engedélyeztetése könnyebb és egyszerűbb, ráadásul a növényvédő szerek lakossági, társadalmi elfogadottsága is gyenge. Vannak olyan szakmai érvek, amelyek szerint pozitív vonzata lesz a hatóanyag-kivonásoknak. A peszticidterhelés csökkentése arra ösztönzi majd a mező-gazdaság szereplőit, hogy a természethez közel álló, a biodiverzitást fenntartó és annak előnyeit alkalmazó biológiai szemléletű termelést folytassanak. Ez az új, ökológiai szemlélet pedig ahhoz vezet, hogy a magasabb szintű gazdálkodás magasabb biológiai értékű termékeket fog kibocsátani.


A jelenleg hatékonyan alkalmazható készítmények kivonása esetén 
a megmaradó szerekből nagyobb mennyiséget kell használni.

Szerző: Tk – AGRÁRUNIÓ

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom