Ne feledkezzünk meg a növényvédelmi szaktanácsadói szerződésről! – 2017-től kötelező az adatszolgáltatás

A 2016-os évtől kezdődően – a 43/2010 FVM rendelet értelmében – a növényorvos csak olyan gazdálkodó számára írhat fel vényt, akivel szaktanácsadói szerződést kötött, illetve a szerződésről megtette a NÉBIH felé az előírt adatszolgáltatást.

Ehhez 2016-ban el is készült a megfelelő internetes felület a NÉBIH honlapján, de ebben az évben az adatszolgáltatás még önkéntes volt. 2017. január elsejétől azonban „élesben” működik a rendszer, tehát a szerződéskötés mellett az adatszolgáltatás is kötelező. Ennek apropóján – még a növényvédelmi szezon előtt – felelevenítünk néhány alapvető információt a szerződéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatban.

A növényvédelmi szaktanácsadói szerződés legalább egy tenyészidőszakra szól (közterületen végzett növényvédelmi kezelés esetén rövidebb is lehet). Alapvető célja, hogy a felírt vények mögött valós növényvédelmi tanácsadás és szakirányítás legyen, aminek ésszerű feltétele, hogy a növényorvos legalább egy tenyészidőszakon keresztül, folyamatosan rálásson az adott területre és a rajta lévő kultúrára.

Az elektronikus adatszolgáltatás a növényorvos feladata, mely a tartalmát a rendelet 9. számú melléklete szabta meg. Mivel ez több kultúra és nagyobb számú, különféle fizikai blokkokban elhelyezkedő táblák esetében igen körülményes lett volna, ezért az erre szolgáló felületet jelentősen egyszerűsítették. Ennek eredményeként a szerződő felek néhány alapvető adatán túl az évszámot, a szaktanácsolt kultúrák nevét és azok összes területét kell megadni.

A szerződés azon adatainak módosítását, melyekre adatszolgáltatási kötelezettség van, illetve a szerződés megszűnését szintén be kell jelenteni.
A rendelet kiköti, hogy a növényvédelmi szolgáltatás igénybevételével érintett területre egyidejűleg csak egy szerződés lehet hatályban, és a növényorvosi vény kizárólag a szerződés hatályának időtartama alatt használható fel, a kiállításától számított 30 napon belül.

A szerződések részleteivel kapcsolatban számos kérdés merült fel már 2016-ban is, ezért a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a tagjai számára kiadott egy szerződés mintát, ami a lényeges tartalmi elemeket tartalmazta, illetve egy állásfoglalást is, mely a kérdéseket tisztázta. A szerződésekkel kapcsolatban felmerült tipikus kérdésekre a NÉBIH honlapján is megtalálhatók a válaszok, melyek – az adatfeltöltésre hivatott oldallal együtt – elérhetők a https://novenyvedelem.nebih.gov.hu/NovenyvedelmiSzolgaltatas oldalról. Ezekkel összhangban néhány információt itt is kiemelünk.
Növényorvosi vényt bárki számára kiállíthat a szakirányító, akivel kötött növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést. Nem szükséges, hogy a termelő „zöld könyvvel” rendelkezzen. A kijuttatást természetesen csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező személy végezheti.

Az I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek csak növényorvosi vény ellenében megvásárolhatók, így a növényorvosnak saját maga számára is fel kell azt írnia, de szerződést természetesen önmagával nem kell kötnie. Ezen túl nem kell a növényorvosnak szerződést kötni közvetlen hozzátartozójával, és akkor sem, ha a növényorvos munkavállalóként, a munkáltatójának ír fel vényt (a munkáltatói szerződés elegendő).

A növényvédelmi szaktanácsadási szerződést alapesetben a növényorvos, mint természetes személy köti a termelővel, de a szerződést megkötheti a növényorvost foglalkoztató cég is. A növényvédelmi szakirányítót ez utóbbi esetben is meg kell nevezni a szerződésben, és a kamarai regisztrációs számát fel kell tüntetni.

A növényvédelmi szolgáltatást sok esetben integrátor cég végzi a termelő számára. Ilyenkor két alapesetet lehet megkülönböztetni, melyek a szerződéskötést és a növényorvosi vény felírását is érintik:

1. Ha az integrátor vásárolja a növényvédő szert, és azt nem adja át a termelőnek, hanem maga juttatja ki (vagyis csak növényvédelmi szolgáltatásról ad számlát a termelőnek), akkor a növényorvos az integrátor céggel köt szerződést (vagy ha a munkavállalója, akkor külön szerződés nem szükséges), és a vényt is az integrátor nevére írja fel.
2. Ha az integrátor beszerzi a növényvédő szert, és azt átadja a termelőnek (ekkor az integrátor tevékenysége valójában forgalmazás), akkor a növényvédelmi szolgáltatási szerződést a termelővel kell megkötni, és az ő nevére kell kiállítani a növényorvosi vényt is.

Szerző: AgrárUnió

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom