ugandai kávé

Bűnözők kezéből isszuk a reggeli kávénkat

Miközben a reggeli italunkat szürcsöljük, aligha gondolunk arra, hogy jó ideje nincs könnyű álmuk az afrikai kávétermesztőknek. Kenyában például gyakori, hogy szervezett fegyveres bandák dézsmálják meg készleteiket, és az ellopott termést a szomszédos Ugandában értékesítik.

Az ugandai-kenyai határ mentén mindennap népes csoportok várakoznak „prédára” lesve. A pisztolyokkal, macsétákkal felfegyverkezett férfiak a vezetőik jelzésére aztán „átrándulnak” Kenyába, hogy begyűjtsék szokásos zsákmányukat. A túloldalon élő dílereknek – akiktől nem szokás megkérdezni, hogyan szerezték árujukat – általában 7200 kenyai shillinget (maximum 20 ezer forintot) fizetnek egy-egy 50 kilós kávébabos zsákért. Ezt visszaviszik Ugandába, ahol a további feldolgozást végzik, vagyis a kenyai termést összekeverik a sajátjukkal, így nagyobb mennyiséget tudnak értékesíteni, természetesen jóval a beszerzési ár felett.

Ha megtehetik, nem is fizetnek a kávéért. Egyszerűen csak betörnek a termelőkhöz, és a fegyvereikkel fenyegetőzve elviszik azt, ami kell nekik. A piszkos üzletben helyi nagyvállalkozók, politikusok, rendőrök is benne vannak, ezért nehéz bármit is tenni ellene. Pedig a régió képes volna évi 10–12 ezer tonna kávébab előállítására is, ám az erőszak, és a jogbiztonság hiánya elveszi a termelők kedvét.

Részben emiatt Uganda lassan visszaesik a legnagyobb kávétermelők rangsorában, most már a nagy lendülettel vágtázó Vietnam is eléje került, pedig ez egy óriási üzlet, hiszen a világ fejlettebb részein napi 2,25 milliárd csésze fekete italt fogyasztanak el. A nyolcvanas években még Uganda állította elő a globális készletek 2 százalékát, és nagyjából ma is ezen a szinten áll, miközben az említett Vietnam már a világ kávéexportjának 18 százalékát biztosítja.
A kávé létfontosságú termék Ugandában, mert értékét tekintve az ország összes kivitelének hatodát adja. A termelés zömmel 1–3 hektáros farmerek kezében van, akiket a bűnözői kartelleknek könnyű sakkban tartaniuk, pedig mintegy 1,7 millió család megélhetéséről van szó. A klímaváltozás sem kedvez az országnak, hiszen a cserjék szeretik a 25 Celsius-fok körüli éves átlaghőmérsékletet, de 30 fölött már komolyabb károkat szenvednek, márpedig arrafelé is egyre gyakoribbak az extrém hőségperiódusok.

Közben a fejlett világ egyre inkább a fair trade felé fordul, vagyis az európai, észak-amerikai vásárlók szeretik tudni, kik és milyen körülmények közt állítják elő a napi kávéjukat, és a termelők megkapják-e a fáradságos munkáért járó jussukat. A tehetős fogyasztók ezért hajlandóak akár 15–20 százalékkal magasabb árat is fizetni az italért, ám nem mindig lehetnek biztosak abban, hogy az igazságot hallják a kávéjukról – vagy csak azt, amit hallani szeretnének.



Szerző: AgrárUnió

Tags: növénytermesztés, fair trade, bűnözés, Afrika, kávé

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom