TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 648 Ft
Benzin ára: 638 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,87
USD: 364,71
CHF: 402,86
GBP: 460,48
Hirdetés
Zuhan a sertéslétszám, ki tudja, hol áll meg

Zuhan a sertéslétszám, ki tudja, hol áll meg

Hírek - 2017.10.08

Öt évvel ezelőtt kormányzati sertésstratégia indult az ágazat fellendítésére, ennek dacára folyamatosan csökken a hazai jószágállomány. Az évtized végére megcélzott 6 milliónak jelenleg a fele sincs meg, ami a drasztikusan emelkedő takarmányárakkal, a gyengébb genetikával, a megváltozott fogyasztói szokásokkal, valamint a termelői összefogás hiányával magyarázható.

2017 első felében tovább csökkent a magyarországi sertésállomány. Csaknem 220 ezerrel lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest, a 2 millió 807 ezres jószáglétszám pedig újabb történelmi mélypontot jelent. Látványosan visszaesett az anyakocák száma: 2009-ben még 226 ezer volt az országban, mostanra ez 176 ezerre csökkent, vagyis csaknem negyedük eltűnt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

A 2012-ben meghirdetett sertésstratégia alapján 2018/2019-re már 6 milliós állománynak kellene lennie az országban, annál is inkább, mert a bővülés globális trendnek tűnik. A korábbi prognózisok szerint 2020-ig évi 2 százalékos termelés- és fogyasztásnövekedésre lehet számítani a világban, ahol a húsfogyasztás 37 százalékát a sertéshús adja. Horváth István, a hazai stratégia megvalósítását koordináló miniszteri megbízott 2017-re már 5 millió sertést vizionált az Állattenyésztők Lapjának adott interjújában.

1990-ben még 8 millió sertést tartottak idehaza, ebből az anyakocák száma 624 ezret tett ki. Az ezredfordulóra az országos állomány 4,8 millióra esett, a kocáké pedig 348 ezerre, de ezek még mindig irdatlan számok a mostaniakhoz képest. Megtérülés tekintetében pedig nem állunk rosszul, hiszen a vágósertés kilónkénti felvásárlási ára 2013 októberében 411 Ft volt a KSH szerint, egy évvel később 361 Ft, 2015-ben 360 Ft, tavaly ilyenkor 390 Ft, míg mostanság – a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) adatai alapján – 410 Ft körül mozog. Piaci szereplők szerint 320 Ft/kg ár fölött már nyereséget hoz a tenyésztés.

A folyamatos visszaesés egyik oka a klímaváltozás. A gyakoribb aszályok, és a részben általuk okozott, drasztikus takarmányár-növekedés sokak kedvét elvette a disznótartástól. Elmaradott a genetikánk és az infrastruktúránk is. Az állattenyésztési telepek korszerűsítésére kiírt korábbi vidékfejlesztési (ÁTK) pályázatok révén sikerült ugyan elkerülni, hogy tömegesen zárjanak be a sertéstelepek, viszont újak is alig-alig épültek. Jelenleg a vágóhidak kapacitása is akadályt jelent a létszámbővülés előtt, ezek ugyanis beálltak a 3 milliós állomány feldolgozására. A vásárlók sem „csipkedik” magukat, a sertéshús-fogyasztás hosszú ideje 25 kg/fő körül mozog évente – igaz, ebbe belejátszik az egészséges táplálkozás forradalmának lassú terjedése is.

Meglepő talán, de nem túl könnyű pontos adatokat mondani a hazai sertéslétszámmal kapcsolatban. A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete szerint nincs megbízható, objektív sertésnyilvántartás Magyarországon. Az állatjóléti támogatásokhoz szükséges ENAR-adatbázisba bejelentkezés önkéntes alapon működik, így az nem teljes. A nagyüzemek jó része regisztrálta magát, hogy támogatást kaphasson, a kisebb kocatartók közül azonban már messze nem mindenki, a háztáji sertéstartók közül pedig szinte senki. Így fordulhatott elő, hogy a Nébih 11 ezer sertéstartót tartott nyilván 2016-ban, de az azóta megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) közülük csak 857-en igényeltek állatjóléti támogatást tenyészállataik után. Ők viszont önbevallással összesen 260 ezer anyakocára kértek támogatást, és az MVH tényleges kifizetései is 215 ezer egyedre szóltak, miközben a KSH nyilvántartásában tavaly júniusban 204 ezer, decemberben pedig csak 197 ezer tenyészkoca szerepelt.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a sertéságazat uniós válságát, illetve az orosz embargót okolja amiatt, hogy nem tudott a hazai állomány növekedni. Ugyanakkor a helyzet megváltoztatásához aligha elegendő a kormányzati szándék, ehhez termelői összefogásra volna szükség (egyfajta új szövetkezesítésre), illetve arra, hogy a tenyésztők valamilyen módon a feldolgozás során keletkező haszonból is részesüljenek. A napjainkban kibontakozó integrációs termelés is fellendülést hozhat. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Csoport Mohácson felépült vágóhídja például évi 800 ezer sertés felvásárlását tervezi az integrációs partnereitől 2020-ra, ami hosszú távú tervezhetőséget és biztonságot jelenthet a gazdáknak.

 




Forrás: szantoveto.blog.hu, Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Címkék: sertés, sertéságazat, sertéstenyésztés, sertéslétszám, sertésállomány, sertéstelepek, sertéshús-fogyasztás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Piacvezető magyar fajták a rozs- és tritikálé-tömegtakarmány ...

A magyar szántóföldi növénynemesítés – kormányzati akarat mellett – még képes folytatni több mint 160 ...