TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 645 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,83000
USD: 367,33000
CHF: 405,35000
GBP: 462,58000
Hirdetés
Pácban a sertéságazat

Pácban a sertéságazat

Hírek - 2017.05.09

A támogatás a kis cégeknek jut, pedig a nagyokat éri meg segíteni. Öt évvel ezelőtt kormányzati sertésstratégia indult az ágazat fellendítésére, ennek dacára csökken a hazai sertésállomány, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a megcélzott hatmilliónak a fele sincs meg.

Szakértők szerint a háztáji nosztalgiától megszabaduló, az integrációt segítő, százmilliárd forint nagyságrendű támogatásokkal lehetne 
a sertéságazatot talpra állítani.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly decemberben 2,9 milliós sertés volt az országban, ami több mint 200 ezres csökkenést jelentett 2015-höz képest. A valamikor szebb napokat megélt sertéstenyésztés pedig már csupán egynegyedét adja az állattenyésztés bruttó termelési értékének. Pedig a kormány 2012-ben éppen azért fogadta el a sertéságazat fejlesztését célzó programját, hogy ezt a folyamatot megállítsa, illetve néhány éven belül 6 milliósra növelje a hazai sertésállományt. Horváth István, a stratégia megvalósítását koordináló miniszteri megbízott az Állattenyésztők Lapjának adott interjújában 2017-re már 5 millió sertést vizionált.

Keresik a felelőst

A Földművelésügyi Minisztérium a sertéságazat uniós válságát, illetve az orosz embargót „okolja” amiatt, hogy nem tudott a hazai állomány növekedni. 
„Az Európai Unió sertéságazatára a 2014. év elejétől kezdve két évig súlyos válság volt jellemző. Az orosz állategészségügyi korlátozó intézkedések és a néhány hónappal később, 2014 augusztusában életbe lépett orosz importembargóból fakadóan olyan keresletcsökkenés lépett fel, amely tartósan alacsony felvásárlási árakat eredményezett. Ezzel párhuzamosan az európai sertéságazat túltermeléssel küzdött, ami egyébként is erősen árcsökkentő hatást eredményezett. Ezek egyenes következményeként sehol sem lehetett növekvő létszámról beszélni” – olvasható a minisztérium szerkesztőségünkbe eljuttatott reakciójában. Az FM közleménye szerint a stratégia intézkedései nélkül most nem 2,9 millió darab sertésről beszélhetnénk, hanem jóval kevesebbről.

Bár a legutóbbi OMÉK idején megalakult Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége nevű ernyőszervezetet 2015 szeptemberében éppen azzal a céllal hozták létre, hogy az egyedi kocanyilvántartás megszervezze, a hazai nyilvántartásban jelenleg is elég kaotikusak a viszonyok. Eicher József, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta: nincs megbízható, objektív sertésnyilvántartás Magyarországon, így nincsenek pontos adatok sem a hazai állományról. Az állatjóléti támogatásokhoz szükséges ENAR-adatbázisba bejelentkezés is önkéntes alapon működik, így az sem teljes. A nagyüzemek nagy része regisztrálta magát, hogy támogatást kaphasson, azonban a kisebb kocatartók közül már messze nem mindenki, a háztáji sertéstartók közül pedig szinte senki nem szerepel a nyilvántartásban. Hiteles nyilvántartás hiányában pedig meglehetősen eltérő adatok állnak rendelkezésre: míg például a NÉBIH 11 ezer sertéstartót tartott nyilván 2016-ban, az MVH-nál közülük csak 857-en igényeltek állatjóléti támogatást tenyészállataik után. Ők viszont önbevallással összesen 260 ezer anyakocára kértek támogatást, és az MVH tényleges kifizetései is 215 ezer egyedre szóltak, miközben például a KSH nyilvántartásában az elmúlt év június elsején 204 ezer, december elsején pedig csak 197 ezer tenyészkoca szerepelt. Az új, teljes körű ENAR-ra tehát égető szükség van, hogy a hivatalos tenyészállat-nyilvántartás kiépítésével a sertésszektorban is átlátható viszonyokat lehessen teremteni, illetve az ágazat valós helyzetéről pontos adatok legyenek.

Mi az a sertésstratégia?

A sertésstratégia egy több elemből álló akcióterv, amelynek a keretében az egész sertéságazat számára hasznos kezdeményezések, tevékenységek finanszírozása történik. A sertéságazat fejlesztési programja a belső fogyasztás növelését, új külpiacok szerzését, a feldolgozók helyzetének megszilárdítását, a kibocsátást és 
a sertésállomány növelését, az összefogás megteremtését, az ágazati szereplőkre nehezedő, versenyhátrányt okozó adminisztrációs, jogi és adóterhek mérséklését tűzte ki célul. A program keretében fejlesztési támogatást kapnak a sertéshús-feldolgozók, átfogó kutatási és fejlesztési programok, széles körű bel- és külpiaci marketingakciók indultak a hazai sertéshús, ezen belül kiemelten a mangalica népszerűsítésére.

2017-ben is folytatódik

A közvetlen uniós forrásból nem részesülő sertéságazat esetében a sertéshízó állatjóléti támogatásra az uniós szabályok és az Európai Bizottság által is engedélyezett 9,144 milliárd forintos maximális keretösszeget biztosítja az FM 2017-ben, az anyakoca állatjóléti támogatásra 8,62 milliárd forintot különített el a tárca.

A minisztérium tájékoztatása szerint 2017-ben változatlanul folytatódik a sertésstratégia programja. Új forrásokat biztosítanak a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája elleni mentesítéssel kapcsolatos intézkedések finanszírozására 875 millió forintos keretösszeggel.

A stratégiában meghatározó azoknak a kutatás-fejlesztési programoknak a finanszírozása, amelyek révén megállapítható a magyarországi sertéstartó telepek károsanyag-kibocsátásának valós mértéke és tudományosan igazolt adatok alapján lehet az EU-tárgyalások során a reális kibocsátáscsökkentési értékekben megállapodni.

Nehéz időszak után

Cseppet sincs könnyű helyzetben ma az, aki sertéstartással és -tenyésztéssel foglalkozik, hiszen 2016 tavaszán történelmi mélyponton volt a sertés felvásárlási ára (270 Ft/kg), ami jóval önköltség alattinak számított. Ez nemcsak nálunk, hanem Nyugat-Európában is látványos csökkenést eredményezett a sertéslétszámban, és voltak olyan gazdálkodók, akik átmenetileg felhagytak a sertéstartással, vagy csökkentették az állomány létszámát. Az évi 180 ezer malacot kibocsátó, az ágazatban sikeresen és eredményesen működő somogyszobi Claessens Group vezetője szerint a magyar gazdák hálásak lehetnek a sertésstratégia által nyújtott támogatásokért, hiszen sokan ennek köszönhetően tudták túlélni a gazdaságilag nehéz időszakot. „Mostanra az árak látványosan emelkedtek – már 400 Ft/kg fölött járunk –, így aki komolyan veszi a szakmát, nagyobb lendülettel fog belevágni a gazdálkodásba” – mondta el Claessens Peter. A csoport a fejlesztés, az előrelépés híve, így a jövőben új hízó- és kocatelepet építenek. A cél, hogy 2020-ra megduplázzák a hízó- és kocalétszámot, ami azt jelenti, hogy a telepeiken lévő tenyészállatok számát 10 ezerre növelik, a hízótelepek kapacitását pedig 60 ezer férőhelyesre bővítik. „Az állattartásnak nélkülözhetetlen feltétele a földterület, amely az állatok takarmányellátását biztosítja” – vallja Claessens Peter, a cégnél ugyanis a hosszú távon fenntartható működésben hisznek, és folyamatosan hatékonyságnövelő beruházásokban gondolkodnak.

sertés

Az új földpolitika hatásai

Az új földforgalmi törvény és az állami termőföldek eladása ugyanakkor számos sertéstartót elbizonytalanított, akik így akkor sem fejlesztik állományukat, ha azt gazdasági körülményeik és szakmai ambíciójuk lehetővé tenné. Ma a sertésállomány több mint 70 százalékát a gazdasági szervezetek tartják, a földalapú támogatás korlátozásával viszont éppen ezeket a nagyüzemeket lehetetleníti el a kormányzat a nagyarányú támogatáselvonás miatt. Magyarországon a sertéstartók többsége termőföld hiányában kiszolgáltatott a terménypiaci árak ingadozásának.

Bőven van még mit tenni

A sertésstratégia eszközei önmagukban nem elegendőek az ágazat problémáinak megoldásához, ezért sem történt előrelépés az elmúlt öt évben – olvasható abban az átfogó ágazati jelentésben, amely az otpagrar.hu-n jelent meg. Az elemzés rávilágít arra is, hogy elengedhetetlenül fontos az ágazatban a termelés költséghatékonyságának javítása, ugyanis a szektor hanyatlását elsősorban az okozta, hogy a magyar sertéshizlalás átlagos önköltsége az elmúlt évek átlagában meghaladta a felvásárlási árat.

A sertésstratégiában foglalt elképzelések, intézkedések nagyon nagy része jó, előremutató, hasznos, és valószínűleg több idő kell ahhoz, hogy kifejtsék hatásukat – véli Pecze László, a HAGE Hajdúsági Agráripari Zrt. sertéságazati igazgatója. A szakember két fontos tényezőt is megemlített, amely a hazai sertéslétszám növekedését kifejezetten gátolja. A PRRS-mentesítésnek rövid és középtávon vitathatatlanul negatív hatása van a magyarországi sertéslétszám növekedésére. Meglátása szerint átgondoltabb program végrehajtása, amely a járványügyi helyzet stabilizálását szolgálja, kevésbé lett volna kontraproduktív a sertéslétszámra nézve. Az állategészségügyi szint emelése helyes irány, mindenképpen támogatandó, de a megválasztott módszerre talán ráférne egy felülvizsgálat.

Még ennél is nagyobb negatív hatást gyakorol a HAGE képviselője szerint az ágazat fejlődésére a beruházási támogatások irányváltása, amely a professzionális, nagyobb, hatékonyabb sertéstartó üzemeket diszkriminálja. Az eddig is hatékonyan termelő (de önhibájukból vagy azon kívül nagynak, nagyobbnak számító) sertéstartó vállalkozások az egységes európai piacon versenyképesen termelnek. Bár ezek a hatékony, átláthatóságot szem előtt tartó vállalkozások növelnék a termelési kapacitásukat, a jelenlegi támogatási szabályozás szerint esélytelenek beruházási támogatások elnyerésére. A jelenlegi támogatási rendszer amellett, hogy diszkriminatív, a nem hatékony gazdálkodókat is „túlélni segíti”, nem ösztönözve a versenyképességük növelésére.

Kevés a versenyképes cég

A nádudvari HAGE mind a nagyon hagyományos, mind a részben vagy teljesen felújított sertéstelepein korszerű genetikát, takarmányozási koncepciót használ, így a naturális mutatóik nem maradnak el az európai mezőnytől. A költségszerkezetben vannak eltérések: a legmeghatározóbb takarmányköltség mellett a bér- és járulékai (különösen idéntől), az energia, valamint a régi telepek fenntartására fordítandó költségek dominálnak. Ők a kisebbséghez tartoznak, hiszen ma Magyarországon a vágósertést előállító gazdaságok alig negyede képes felvenni a versenyt nyugat-európai versenytársaival. A korszerű, európai színvonalú telepek Magyarországon csupán „szigetként” vannak jelen a sertés előállításában. 
A termelő vállalkozások többségére jellemző elmaradások a genetikai alapokra, a tartástechnológiára, a méretgazdaságossági kérdésekre, valamint a takarmányozási problémakörre vezethetőek vissza. Az ágazat hosszú távú eredményessége miatt a korszerű tartási és takarmányozási módok (pl. precíziós takarmányozás) bevezetésére lenne szükség, hiszen ezek jelentősen csökkentik a fajlagos takarmányfelhasználást és az elhullási veszteséget, növelik viszont a súlygyarapodást, javítják a takarmányértékesítést, összességében a jövedelmezőséget.

Egy sikeres ágazati stratégia alapja az európai gyakorlatnak megfelelően 
a tenyésztést és a hizlalást elválasztó szakosodás, az integráción alapuló termelés lehet, márpedig a sertéságazat szakosodása és integrációs szintje nálunk egyelőre sajnos alacsony. A kis- és közepes gazdaságok talpon maradásához létfontosságú a szervezettség növelése, a termelői együttműködésekben vagy vertikális integrációkban való részvétel.

A feldolgozóknak sem könnyebb

A sertéságazat mellett az arra épülő feldolgozóipar is nehéz helyzetben van. Több hazai húsipari cég komoly likviditási gondokkal küzd, nehézkessé vált a hízófelvásárlás finanszírozása, számos feldolgozónál alapanyaghiány miatt csökkenteni kellett a vágási napok számát. A hazai sertéstartás jövője végeredményben az előállított termékek piaci versenyben való eredményes részvételétől függ. Növelni kellene a termékek feldolgozottságának szintjét, a hizlalt állatok minél nagyobb hányadát nem élő állatként, hanem magas szinten feldolgozott, magas hozzáadott értékkel rendelkező termékként kellene értékesíteni.

Van tennivaló a hazai húsfogyasztás mértékének javításában is, hiszen míg a szomszédos Ausztriában 40 kg fölötti az egy főre jutó éves sertéshúsfogyasztás, addig nálunk ez is csökkenő tendenciát mutat: míg a kilencvenes években 39 kg/fő volt, a legfrissebb adatok szerint már a 20 kg-ot sem éri el. 
A magyar vásárlók fogyasztói tudatossága az európai átlaghoz képest alacsony, alapvetően árérzékenység jellemzi.

Fontos eleme a programnak, hogy az elmúlt években megkezdett munka folytatásaként – a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) Védjegy felhasználásával – 2017-ben mintegy 380 millió forint marketingforrást kíván a Földművelésügyi Minisztérium (FM) biztosítani a hazai sertésfogyasztás ösztönzésére. Kiemelt cél a KMS Védjegy felhasználásával a hazai piacon a sertéshús iránti kereslet növelése, ezáltal a termelői oldal pozíciójának erősítése.

 




Szerző: Tóth Krisztina

Címkék: sertés, sertéságazat
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Vitatott feltételesség – Avagy minden, amit az ugaroltatásról ...

Egy 2024. február 14-én hatályba lépett uniós rendelet értelmében 2024-ben – január 1. és december 31. között ...