Teli vagy réselt: az itt a kérdés – Melyik eke rendelkezik jobb munkaminőségi és energetikai mutatókkal?

Az elmúlt években nemcsak a forgatásos és forgatás nélküli talajművelés hívei folytattak egymással heves szakmai vitát, de a szántást előnyben részesítő gazdálkodók is két táborra szakadtak. Vannak, akik csak „divatból” választják a teli kormánylemezes eke helyett az eszköz réselt változatát, miközben a szakemberek mindenkit arra intenek, hogy döntéseiket az egyedi talajadottságok figyelembevételével hozzák meg.


Divatossá vált a réselt
Általánosságban elmondható, hogy a sávszerűen nyitott palásttal rendelkező, réselt kormánylemezes váltva forgató ekék piaci részesedése évről évre növekszik. Ráadásul úgy, hogy a hazánkban értékesített talajforgató eszközök száma is rohamosan emelkedik: az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint 2010-ben még csupán 222 ekét adtak el Magyarországon, ám ez a szám 2013-ban 471-re, 2014-ben pedig 554 darabra emelkedett. Az idei első negyedévben a mezőgazdasági végfelhasználókhoz eljuttatott 89 darab ágy- és váltvaforgató eke magas száma arra utal, hogy ismét rekordesztendő elé nézünk.
A réselt kormánylemezes változat népszerűsége a könnyebb vontathatóságnak (vagyis a kisebb vonóerőigénynek), a költségkímélőbb alkatrészbeszerzésnek és – megfelelő körülmények között – a jobb munkaminőségnek köszönhető. Természetesen nem lehet mindenki elégedett ezzel a műszaki megoldással, ezért a gazda jobban teszi, ha a szomszédja, ismerőse vagy más „jóakarója” helyett inkább a saját józan eszére hallgat. Laza, homokos talajokhoz például nem érdemes réselt kormánylemezes ekét vásárolni, hiszen a lamellák között átfolyik a föld, a nedves, agyagos talajt viszont kisebb ellenállással képes átdolgozni. Bár a réselt kormánylemezes verzió elemei általában vastag, edzett acélból készülnek, extrém kötöttségű földekhez mégsem ajánlottak, hiszen már csak azért is könnyebben eltörhetnek, szétszakadhatnak, mert a palástjuk nem alkot egységes, összefüggő felületet. Normál viszonyok között viszont egyenletesebb, morzsalékosabb, porhanyósabb talajt hagynak maguk után, a lamellák valósággal szétrázzák a nagyobb göröngyöket. Érdemes beforgatólemezt, előhántót is vásárolni az ekékhez, amelyekkel a szármaradványokat, trágyát lehet a felszín alá juttatni.
Vizsgálták a teljesítményüket
A NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2010-ben az Axiál Kft.-vel közösen végzett szántóföldi mérővizsgálatokat Szentlőrincen annak kiderítésére, hogy a teli vagy a réselt kormánylemezes váltvaforgató ekék rendelkeznek-e jobb munkaminőségi és energetikai mutatókkal. Ehhez a Grégoire-Besson RB 47-es ekék réselt és teli kormánylemezzel szerelt, négy-négy fejes változatait vették górcső alá sík -fek-vé-sű, kö-zép-kö-tött vá-lyogta-la-jú ga-bo-na-tar-lón. A Landini traktorok által húzott, azonos munkamélységre és munkaszélességre beállított eszközök teljesítményvizsgálatát az őszi mélyszántásban, az ehhez ideális talajállapotban és munkamélységben végezték. Igyekeztek minimálisra csökkenteni a mérésekből származtatott hibák mértékét, ám ez sajnos nem sikerült maradéktalanul.


„Amikor megkaptuk a két ekét vizsgálatra, a teli kormánylemezes meglehetősen rozsdás volt, hiába csiszolgattuk jó darabig a próba előtt – emlékezett vissza az öt évvel ezelőtti kísérletre Hudoba Zoltán témafelelős, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet osztályvezető mérnöke. – A kapott eredmények kissé tehát torzultak, ideális esetben közelebb lettek volna egymáshoz a fogyasztásra és a vonóerő-szükségletre vonatkozó mutatók, bár akkor is a réselt változat felé billent volna a mérleg. Mivel kisebb a súrlódó felület, természetes, hogy kevesebb energiafelhasználással dolgozik. Az elmúlt öt évben egyébként nem változott jelentősen az ekegyártási technológia, legfeljebb az a szembetűnő, hogy ma már szinte minden gyártó kínálatában előfordul a kétféle típus. Lehet tehát választani, de a döntésnél az ésszerűségi szempontokat kell figyelembe venni. Minden gazdának ismernie kell a talaját, és annak megfelelően kell ekét választania, s ez persze bármilyen munkagépre igaz. Ha én gazdálkodó lennék, biztosan kipróbálnám a réselt kormánylemezes változatot, mert meggyőző vizsgálati eredményeket produkált.”
Az eredmény: döntetlen
A kísérlet alanyául szolgáló Grégoire-Besson RB 47 vált-vafor-ga-tó ekét a gyár-tó a 90–120 kW mo-tor-tel-je-sít-mé-nyű (120–160 LE-s) trak-to-rok-hoz fej-lesz-tet-te ki. A munkagép a kü-lön-bö-ző kö-tött-sé-gű ta-la-jo-kon tör-té-nő, osz-tó-ba-ráz-da- és bak-hát-men-tes középmély és mély-szán-tás elvég-zé-sére alkalmas. Ami a konkrét mérési eredményeket illeti, az üzemi teljesítményjellemzőket az 1. táblázat, az energetikai mutatók összehasonlítását pedig a 2. táblázat tartalmazza. A négy diagram a teli és réselt kormánylemezes eszközök működtetésére vonatkozó vonóerőigényt, üzemanyag-fogyasztást, fajlagos vonóerőt és fajlagos fogyasztást szemlélteti. A kutatást végző szakemberek értékelése alapján az eke mindkét változata – az adott időjárási és talajállapotbeli körülmények ellenére is – megfelelő minőségű munkát végzett. Talán csak a teli kormánylemezes változat szélességtartása mutatott az ideálisnál nagyobb (10% feletti) szórásokat, ami részben annak volt betudható, hogy a nedves talajviszonyok miatt az ekét nem lehetett ideális mértékben bekoptatni. Ami az energetikai összehasonlítást illeti, a három sebességfokozatban (~5, 6, 7 km/h) mért adatok alapján a teli kormánylemezes változat sebességenként átlagosan 30, 15, illetve 27%-kal igényelt nagyobb teljesítményt, illetve több üzemanyagot az ideális felületű réselt kormánylemezes ekénél. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az adott körülmények között ideálisnak tekinthető munkasebességnél (~6 km/h) a réselt és a teli kormánylemezes ekék vonóerő-szükségletében nem volt kimutatható lényeges különbség. Összefoglalásként elmondható tehát, hogy szélsőséges viszonyok (laza, homokos vagy extrém kötött talajok) esetén a teli változat, míg normál esetben a réselt verzió bizonyult hatékonyabbnak. Az utóbbi ellen talán csak a „drágasága” szólhat, bár az ekefejenként 70–80 000 forinttal magasabb ár a réselt kormánylemezes gép által elérhető megtakarítások révén viszonylag hamar megtérülhet.

Gazdavélemény

Fekete György biharkeresztesi családi gazdálkodó körülbelül öt éve döntött úgy, hogy a háromfejes teli kormánylemezes ekéről inkább négyfejes réselt eszközre tér át. A váltást elsősorban az indokolta, hogy a régi gép munkájával nedvesebb (őszi) talajon nem volt megelégedve. „Csavarta a földet, szalonnásabbra csinálta, míg a réselt eke folyton remegő pálcái megrepesztették, széttörték a nagyobb göröngyöket – magyarázta Fekete György. – Az új ekével megművelt föld nemcsak a növények számára ideálisabb, mert jobban megőrzi a nedvességet, de szemre is szebb, szinte nem is látszik, hogy szántva van.” A Biharkeresztes és Bedő környékén 200 hektáron gazdálkodó férfi már legelőt is tört fel az eszközzel, amely ezzel a kemény munkával is megbirkózott. A szélsőségektől mentes, középkötött talajokra a réselt kormánylemezes eke ideális választásnak bizonyult, hiszen nemcsak könnyebben húzza a traktor, de az üzemanyag-fogyasztás is közel 10%-kal csökkent. Ha extrém száraz talajon használják az ekét, a pálcákat tartó kis „pipák” viszonylag könnyen eltörnek, ám ezek pótlása nem túl nagy anyagi ráfordítással megoldható.

Szerző: AgrárUnió ©

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 38
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • dupont
  • gepkozvetito_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom