Page 3 - index

ság bruttó kibocsátása 2015-ben csak 22,5 százalékkal haladta meg az egyébként igen rossz 2010. évit. Ha ezt is belevesszük, 2009-hez képest a növekedés csak 9 százaléknyi. Az igen ked- vező 2016-os év adatait alapul véve 2010-hez képest az összes kibocsátás növekedése csak 33 százalék, nem pedig 55, 2009- hez viszonyítva pedig csak 18 százalékos a bővülés – olvasható a GKI közleményében. Némethné Pál Katalin kutatásvezető szerint nem az a fő gond, hogy a minisztérium számai nem stimmelnek, hanem az, hogy még ez alatt a néhány év alatt is igen hullámzó- an alakult a kibocsátás. Elemzéseikből
az derül ki, hogy az agrárteljesítmé- nyek követik a talaj nedvességtartalmá- nak alakulását. „Ez nem is csoda, hiszen az öntözött mezőgazdasági területek aránya a 2009. évi 1,3 százalékról csak
1,8 százalékra nőtt 2015-ben, majd 1,7 százalékra mérséklődött 2016-ban. Ez bizony nem az erősödő mezőgazdaság jellemzője” – tette hozzá a GKI munka- társa.
Fazekas Sándor a megnyitón arról is beszélt, hogy a mező- gazdaságban hat év alatt 50 ezer új munkahely létesült. A gaz- daságkutató szerint ennyi munkahely biztosan nem jött létre. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása ugyanis 2009 és 2015 között csökkent. Bár eltolódás történt a fizetett és a nem fizetett (családi) munkaerő között az előbbi javára, ennek mértéke 21 ezer úgynevezett évi munkaerő-egyenérték. Bár lehet, hogy ez részmunkaidős állásokból jött össze, még akkor sem tekinthe- tő az erősödő mezőgazdasági foglalkoztatás jelének – közölte Némethné Pál Katalin. A GKI által publikált anyag szerint valódi erősödésről majd akkor beszélhetünk, ha a magyar mezőgaz- daság az időjárás szeszélyeinek kevésbé kitett módon termel, termékeit jövedelmezően tudja eladni a versenypiacokon, ám ehhez sokat kell még tanulni és fejleszteni.
n Jobbak vagyunk az EU-átlagnál
Szóba hozta az 55 százalékos növekedést Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) nyugalmazott főigazgatója, az OTP Bank szakértője is az AGRYA Fiatal Gazda Konferenciáján tartott előadásában. Úgy vélte, ha ténylegesen 55 százalékkal emelkedett volna 2010 óta az agrárágazat teljesítménye, akkor ez a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is megmu-
tatkozna: a búzánál akár 8, a kukoricánál 9-10 tonnás termésát- lagokat kellene teljesíteni vagy a sertésben közelíteni kellene a 6 milliós állományt. Kapronczai szerint az 55 százalékos növekedés önmagában akár igaz is lehet, ez azonban a bruttó kibocsátás, amelyben benne van az árhatás. Anélkül viszont már csak 28,4 százalékos a magyar mezőgazdaság 2010 óta elért bővülése. Felvetette a bázis kiválasztásának problematikáját is, hiszen ha például nem 2010-et, hanem egy másik évet választunk viszonyí- tási alapnak, egészen más képet kapunk. Amennyiben például
2008-as bázison számoljuk az agrárium teljesítményét, akkor a bruttó kibocsá- tás csak 32,8 százalékkal magasabb 2016-ban a 2008-asnál.
Az árhatást kiszűrve pedig még gyengébb eredményt kapunk: a 2015. évi teljesítmény így alatta volt a bázis- évinek, és csupán a kiugróan kedvező időjárásnak köszönhető, hogy 2016-ra 5,4 százalékkal nőtt a kibocsátás 2008- hoz viszonyítva.
Az OTP agrárszakértője előadásában rámutatott arra is, hogy az Eurostat és a FAO adatai alapján hazánk mezőgazdasági kibo- csátása az EU-átlagénál valamelyest nagyobb mértékben nőtt az elmúlt években. 2004–2006 között évi átlagban 6228 millió euró volt Magyarország agárkibocsátása, ez a 2011–15. évek átlagá- ban 7760 millió euróra emelkedett, ami 124,6 százalékos növe- kedést jelent. Ez jobb, mint az EU-28 124,1 százalékos átlaga, de messze elmarad például Észtország vagy Litvánia 160 százalékot is meghaladó erősödésétől.
n Drasztikus pozícióvesztés
Kapronczai István olyan idősorokat is bemutatott a konferencián, amelyekből kiderül, hogy agrárgazdaságunk drasztikus pozíció- vesztést szenvedett el a világ élelmiszer-termelésében az elmúlt 25 évben, mintegy felére csökkent a részesedésünk. Míg a világ mezőgazdasági termelése 1989–1991 átlagához képest 2013-ra 73 százalékkal bővült, Magyarországé 27 százalékkal visszaesett. Hústermelésünk a világénak ma már alig több mint 0,3 száza- lékát adja, miközben a kilencvenes évtized elején egy százalék körül volt a részesedésünk.
Tóth Krisztina
Agrárgazdaság
11
Nem az a fő gond, hogy
a minisztérium számai nem stimmelnek, hanem az, hogy még ez alatt a néhány év alatt is igen hullámzóan alakult a kibocsátás.
A magyar agrárium 2016-os adatai (KSH)
A növénytermesztés kibocsátásának volumene közel 13 száza- lékkal emelkedett. A kukoricakibocsátás több mint harmadá- val nőtt, de a búza és az árpa is emelkedő volumennel járult hozzá a bővüléshez. A gabonafélék kibocsátása összességé- ben közel ötödével haladta meg a 2015. évit. A napraforgó és a repce volumene is tekintélyes mértékben emelkedett, így az ipari növények kibocsátása összességében több mint ötödével nőtt. A takarmánynövények és kertészeti termékek kibocsátása az előző évihez képest nem változott jelentősen. A gyümölcsféléké ezzel szemben kismértékben, a burgonyáé viszont számottevően csökkent. Utóbbinak jelentős árfelhajtó hatása is volt.
Az élő állatok kibocsátása 3,9, az állati termékeké 1,2 szá- zalékkal bővült, az állattenyésztés teljes termelési volumene
összességében 3,1 százalékkal emelkedett. A baromfi, a sertés, a szarvasmarha, az állati termékek közül pedig a tej kibocsátá- sa is nőtt. Utóbbi áresése az előző évihez hasonlóan folytató- dott, ami az egész termékcsoport árszínvonalát visszavetette.
A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodla- gos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron 5,3 százalékkal nőtt. A volumen 8,5 százalé- kos emelkedése mellett az árak 2,9 százalékkal csökkentek. A növénytermesztési és az állattenyésztési termékek áresése is hasonló volt.
A bruttó hozzáadott érték előző évi áron 17, folyó áron pedig 13 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság éves mun- kaerőegységben kifejezett munkaerő-felhasználása 2,2 száza- lékkal csökkent.