Növényvédelmi törvényünk* értelmében az újonnan forgalomba helyezett növényvédő gépek vizsgálata és engedélyezése 2004-től a gödöllői MGI feladata. A már használatban lévő gépek rendszeres ellenőrző felülvizsgálata azonban máig nincs megoldva. Ezt szintén a gödöllői intézetnek kell koordinálnia, ők ellenőrzik a majdani felülvizsgáló állomások személyi és tárgyi feltételeinek meglétét. Ilyen állomások azonban csak vállalkozásként vagy legjobb esetben önköltséges alapon létesülhetnének, erre pedig az eltelt 11 évben még kísérlet sem történt.

Májustól Magyarországon is rendelhető a Fendt új szériája, a Fendt 300 Vario S4 (4 típus: 100–133 LE teljesítmény, 485–596 Nm nyomaték). Ahogy ezt már a nagyobb szériáknál megszokhatták a leendő vásárlók, a Fendt mérnökei ebben a szériában is alapvetően két felszereltségi szinttel léptek ki 
a piacra: POWER-rel és PROFI-val.

Évente több száz millió forintos mezőgazdasági kárt okoznak a megyékben a vadak a statisztikai adatok szerint, az utóbbi években ennek megyékre eső átlaga meghaladta a kétszázmillió forintot. De lehet-e bármit tenni a vadak – őzek, nyulak, vaddisznók – ellen, mire kötelez és kiket is véd a törvény?
A mezőgazdasággal foglalkozó gazdák és a vadásztársaságok között örök vitára ad okot a vadkártétel, miként az is, hogy sok-e a vad vagy sem.

Kiemelkedő takarmányhasznosítás, jobb húsforma, gyorsabb növekedés és a hagyományos fajtákkal történő kiváló kombinálódó képesség jellemzi a vedlő gyapjas, szőrös juhokat. A jobb húsminőségű bárány előállításának lehetőségeiről, a Debreceni Egyetemen végzett nemesítési folyamat eredményeiről, gazdasági hasznáról dr. Oláh János tudományos munkatárs osztja meg ismereteit.