Pályázzon, fejlesszen! – Még ebben a költségvetési ciklusban is kaphatnak támogatást a gazdák

Papp Zsolt György tájékoztatójában kiemelten foglalkozott az állattartó telepek fejlesztésére még idén kiírandó pályázatokról. A lassan véget érő uniós pénzügyi ciklus kapcsán pedig annak a reményének adott hangot, hogy a 2021-től kezdődő átmeneti időszak nem csak egy évig tart majd. A helyettes államtitkár a rövidesen lezáruló Vidékfejlesztési Program kapcsán emlékeztetett: a program a 2014 és 2020 közötti időszakot öleli fel, az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusára alapozva. A sokszor ismételt bűvös szám is elhangzott: a hét év alatt összesen 1300 milliárd forintra pályázhattak a gazdálkodók, illetve az is kiderült, hogy ez az árfolyamváltozások miatt tulajdonképpen 1413,8 milliárd forint lett. Ez a forrás 74 pályázati felhívás kiírását, megnyitását tette lehetővé. Ebből 56-ot már lezártak, de vannak nyitott pályázatok és olyanok is, amelyeket az ősz folyamán hirdetnek meg.

Nyitott pályázatok

A jelenleg is nyitott pályázatok közé tartozik például az erdősítés támogatása. A negyvenmilliárd forintos keret első szakasza június végén zárult le, abban a körben több mint 10 ezer hektár erdő telepítésére csaknem 28 milliárd forint értékű kérelem érkezett be. A következő szakasz december 31-én zárul majd le – ismertette a helyettes államtitkár. Miután meghosszabbították, szintén lehet pályázni tanyák háztartási léptékű villamosenergia-fejlesztésére, továbbá a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazatban öntözésfejlesztésre és az ehhez kapcsolódó eszközök beszerzésére. Szintén nyitva lévő pályázati felhívás a csemetekertek gépbeszerzésére vonatkozó tender. A helyettes államtitkár megjegyezte: a döntéshozók folyamatosan érzékelik, hogy óriási igény van az erdőtelepítésekre, ebben a pályázatban kizárólag az erdészeti szaporítóanyag előállításával foglalkozók számára technikai eszközök beszerzésére biztosítanak forrást.

Idén megnyíló, új lehetőségek

Papp Zsolt György előadása nagyobbik részét azoknak a pályázatoknak az ismertetésére szentelte, amelyeket még idén kiírnak majd. ide tartozik a minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása, amit az uniós támogatás kötelező elemeként hirdetnek meg. Hozzátette: erre azért csak a pénzügyi ciklus végén került sor, mert előbb meg kellett teremteni az ehhez szükséges hazai és európai uniós jogszabályi környezetet.

Ugyancsak idén lehet majd pályázni egy 5,5 milliárd forint keretösszegű közösségi célú felhívásra, amely két részből áll – mondta a helyettes államtitkár. Hárommilliárd forintig helyi termékeket értékesítő piacoknak biztosítanak forrást. A pénzből önkormányzatok, civil szervezetek létesíthetnek olyan piacot, amely elősegíti a helyi kézműves termékek értékesítését. A csomag másik elemeként a mezőgazdasági kisüzemek támogatására 2,5 milliárd forintot különítettek el. Azok a gazdálkodók kaphatnak 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatást, akik 3 és 6 ezer STÉ közötti üzemmérettel rendelkeznek, és őstermelői tevékenységet folytatnak. Hozzátette: a korábbi felhívásban feltételként szabták, hogy a pályázó főállású őstermelő legyen, ez azonban ebben a kiírásban már nem szerepel. A helyettes államtitkár szerint így sokkal könnyebb lesz pályázni, ráadásul nincs konkrét megkötés arra, hogy mire fordítsa a nyertes a támogatási összeget. A cél, hogy a gazdálkodó a jelenlegi mezőgazdasági tevékenységét tartsa fenn, illetve szélesítse. Vásárolhat a támogatásból egyebek mellett haszonállatot, facsemetét, földterületet és gépeket is.

A kertészeti ágazat szereplőinek 30 milliárd forintos pályázatot írnak ki, amelyben hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók építésére, növényházak és fóliaházak létesítésére lehet forrást nyerni – ismertette Papp Zsolt György. A pályázat újdonsága az utómunkák, a post harvest támogatása. Minden olyan csomagoló-, mosó-, válogatóberendezés beszerzését támogatják, amely elősegíti, hogy a megtermelt árualap értékesíthető legyen. A pályázatban erre legfeljebb 500 millió forintot lehet elszámolni, a támogatási intenzitás pedig maximum 2 milliárd forintig jár.

Az állattartó telepek fejlesztésére kiírandó pályázat egyik újdonsága, hogy a korábban külön-külön pályázatokban megjelent öt fókuszterület ezúttal együtt szerepel majd. Ennek oka, hogy egyszerűen nem volt idő ágazatokra bontani a még felhasználható összeget – indokolta a helyettes államtitkár, hangsúlyozva, hogy a beérkező kérelmeket célterületenként bírálják el, tehát nem fordulhat elő, hogy egy-egy ágazat elviszi a forrást a többi elől. A részletekről szólva közölte: a pályázatban baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juh- és kecsketartók pályázhatnak telepkorszerűsítésre, illetve ötödik fókuszterületként szerepel a kiírásban az egyéb állattartó telepek felújítása. A támogatási összeg maximuma 2 milliárd forint. Az eddigiektől eltérően alsó támogatási összeghatárt is meghatároztak. Ez sertés- és baromfitelepek esetében 100 millió, szarvasmarhatelepeknél 50 millió, juh- és kecsketartó telepeknél, valamint az egyéb kategóriába tartozó telepeknél 5 millió forint. A helyettes államtitkár elmondta: sok kritika érte a pályázati kiírást azért, mert ilyen mértékű támogatási összegeket határoztak meg. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szeretnének még a kisebb állattartó telepek fejlesztését elősegítő pályázatot is kiírni, ennek időpontjáról azonban egyelőre nem tudott nyilatkozni. Az építéssel nem járó állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésénél a támogatási összeget a projekt költségének 25 százalékáig lehet elszámolni – jelezte Papp Zsolt György. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a takarmány előkészítéséhez, kezeléséhez, tartósításához és kiosztásához használt gépek,az állathigiénia biztosításához szükséges eszközök, továbbá például a tojásosztályozó, a csomagoló- és a tisztítóberendezések is. Hangsúlyozta: új állattartó telepek létesítése, azaz kizárólag zöldmezős beruházás esetén trágyatároló építése is támogatható a pályázat keretében, míg telepi fejlesztés kapacitásbővítésekor kiegészítésként 50 millió forint támogatás biztosítható a trágya kijuttatásához szükséges gépek vásárlására. Papp Zsolt György felidézte, hogy az elmúlt években több pályázati felhívás is megjelent trágyatároló létesítésére, és felhívta a figyelmet arra, hogy a trágyatárolási kötelezettség teljesítésének türelmi ideje már több mint egy éve lejárt.

Reménykednek a hosszabb átmeneti időszakban

A 2020. december 31-én lejáró Vidékfejlesztési Programot követő időszakról elmondta: mindenki úgy készül, hogy egy év átmenettel kell számolni, ugyanakkor remélik, hogy ez az átmenet mégsem csak egy esztendő lesz. Közölte azt is: az agrár-környezetgazdálkodási, továbbá az ökológiai gazdálkodáshoz és az őshonos állatok tartásához kapcsolódó első körös pályázatok év végén lejáró kötelezettségvállalási időszakát egy évvel meghosszabbítják. Erről az érintettek tájékoztató levelet kapnak majd. A kötelezettségvállalási időszakok tervezett hosszabbítása az agrár-környezetgazdálkodási támogatásnál hozzávetőlegesen 470 ezer hektár terület és közel 9500 gazdálkodó, az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó támogatásnál pedig mintegy 134 ezer hektár terület és 2100 gazdálkodó további támogatására biztosít lehetőséget.

A döntéshozók folyamatosan érzékelik, hogy óriási igény van az erdőtelepítésekre.

Szerző: AgrárUnió