Élménnyé válik a tanulás

„Ez év szeptemberétől beléptünk a duális oktatásba, mégpedig úgy, hogy Magyarországon elsőként létrehoztunk egy különálló tanműhelyt a mezőgazdaságigépész-szakmának. Jánoshalmán van egy nagynevű mezőgazdasági szakképző iskola, amellyel partnerségi együttműködést építettünk ki. Az iskolát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei a helyszínen ellenőrizték, majd a tapasztaltak alapján akkreditálták az oktatási módszert” – vázolja a kezdeteket Renner Tamás, a Renner cég tulajdonosa.

Duális képzési rend

A különálló oktatási bázisban jelenleg negyvennyolc fő tanul, akikből, véli 
a cégvezető, a képzés befejezését követően a piac követelményeinek megfelelő tudású gépész lesz. „A duális képzésben a mezőgazdasági gépészek iskolarendszerű oktatása a következőképpen történik: egy hét iskola, amelyet egy hét gyakorlat követ, ez utóbbinak szintén van elméleti része is. Mind a két foglalkozás »terepen« zajlik, egyik sem iskolapadhoz kötött. 
A diákok mindennap a másfél órás gyakorlathoz tartozó elméleti résszel kezdenek, majd ezt követi a hallottak begyakorlása. A csoportok minden második hetüket töltik nálunk, és mivel négy csoporttal dolgozunk, ez azt jelenti, hogy hetente két csoportot képzünk. Jelenleg két kollégámmal veszünk részt az oktatásban, bár ez többletterhet jelent számunkra, rendkívüli módon szeretjük csinálni. 
A duális rendszer lényegének tartom, hogy a diákok »essenek bele« a vállalati kultúrába, vegyenek részt a napi termelésben. Ez egy különálló tanműhelyben nehezen megvalósítható, amit úgy próbálunk áthidalni, hogy beépítünk a programba olyan feladatokat, amelyekkel 
a gyártási folyamatokat jelenítjük meg.”

Traktor jár az oktatáshoz

Kérdésünkre a cégvezető ismerteti az oktatás részleteit is: „A tanulás alapja 
a gépészszakmánál meghatározott kerettanterv, de a részletes gyakorlatok, a feladatok megoldásai a Renner traktorhoz kötődnek, ezeket összegeztük egy brosúrában. A módszerünk rendkívül innovatív és komplex rendszert alkot, így hatékony megoldást kínál a szakképző iskolák tanulóinak, hogy használható gyakorlati tudáshoz jussanak, ami sajnos a jelenlegi képzésben nem mindig garantált. Mindemellett az intézmények eszközellátottságán is javít.” Az ötletgazdától megtudjuk, hogy azok a szakképző iskolák, amelyek megvásárolják a rendszercsomagot, videóhoz, oktatási anyaghoz, továbbá szerelési segédlethez, szakjegyzethez és közel sem elhanyagolható módon magához 
a traktorhoz is hozzájutnak, amely két év eltelte után ténylegesen a felhasználó tanintézmény birtokába kerül.

A program mindenkinek hasznos 

„A kilencedik és tizedik osztályos tanulók 
a tanáraik segítségével és az oktatási anyagokra támaszkodva össze tudják rakni a traktort. A második év elteltével a tanulmányi jog is az iskolára száll. Így ahelyett, hogy a diákok ősrégi motorokon kísérleteznének, korszerű, de elektronikamentes, csak gépészeti megoldásokat tartalmazó traktoron tudnak gyakorolni. Tapasztalom, hogy mindez nagyon nagy élmény a gyerekeknek.

A szeptemberi kezdés óta én is részt veszek a folyamatban, és rendkívül jó látni, hogy a tanulóink örömmel szerelnek, napról napra jobban fejlődnek, és ami talán a legfontosabb, motiváltak. Nem az történik, amit sajnos sokszor tapasztaltam, hogy ülnek a gyakorlaton a tanulók, és nyomkodják a telefonjaikat, itt ötletelnek, akarnak teljesíteni.” Megkerülhetetlen a kérdés, hogy a diákok az itt szerzett tudást csak a képző cégnél tudják-e majd hasznosítani. Renner Tamás elmondja, erről szó sincs, bár remélik, hogy a képzés a szakember-utánpótlásukra is megoldást jelent majd. Emellett azonban az a céljuk, hogy a programban részt vevő tanulók komplex tárgyi tudásra tegyenek szert. Amikor más, mezőgazdasági gépgyártásban érdekelt cégekkel való közös együttműködést vetem fel, Tamás elmondja, terveikben szerepel ez az ötlet, de jelenleg a módszerek iparjogvédelmi eljárása történik, amíg ez nem zárul le, nem szeretne további résztvevőket bevonni.

„Ha minden az elképzeléseim szerint történik, akkor az év végére ez sikerülni is fog, és már komolyan tudunk azzal foglalkozni, kit és milyen feltételek mellett szeretnénk az oktatásba bevonni.”

A beszélgetés végén kiderül, a képzésnek van egy egyetemi lába is. A Szent István Egyetemen mezőgazdasági erőgéptervezés tantárgy keretében zajlik fejlesztés. A gépészhallgatóknak lehetőségük nyílik a traktor tíz meghatározó pontján fejleszteni, mint például a guminyomás-ellenőrző vagy a GPS-alapú sebességmérő rendszer.

Szerző: Szöőr Beáta