Gondatlanul túladagolták Magyarországon az acetamiprid hatóanyagot, megjelent a virágmézekben is
Növényvédelem - 2023.04.24
Évek óta problémát jelent Magyarországon a méhpusztulás, amit a méhészek a különféle kultúrnövények vegyszerezésére vezetnek vissza. Most újabb fejlemények történtek az ügyben.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület már évekkel ezelőtt kísérleteket folytatott annak kiderítése érdekében, hogy mi okozza a hazai rejtélyes, nagy tömegű méhpusztulásokat. Elsősorban a növényvédelmi kezeléseknek a rovarokra gyakorolt hatásait vizsgálták.
A méhészek jelzése szerint a vegyszerezéseket követően a kaptárak népessége jelentősen csökkent, méhhullákat ugyanakkor a kaptár előtt nem, vagy csak kis számban találtak. Előfordultak olyan esetek is, amikor a permetezés megkezdését követően egyre több röpülésre képtelen méh dologtalanul „téblábolt” a kaptárak előtt a fűben.
Végül arra a következtetésre jutottak ezzel kapcsolatban, hogy bizonyos „koktélok” életveszélyesek a rovarok számára. A tau-fluvalinát és tebukonazol kombináció nem jelent veszélyt a méhekre. A tiakloprid és tebukonazol, illetve az acetamiprid és tebukonazol kombináció kijuttatása viszont kockázatos.
Most ismét az acetamiprid került a középpontba, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara ugyanis egy közleményt adott ki a repce- és virágmézek határérték feletti acetamiprid tartalmával kapcsolatban (KLIKK IDE).
Tájékoztatásuk szerint a tavalyi évben kipörgetett repce és a tavaszi virágmézek acetamiprid tartalma több esetben meghaladta az élelmezésegészségügyi határértéket (MRL-t), ami 0,05 mg/kg. A szerek szabályos felhasználása során a szennyeződésnek a fenti értéket meghaladó mennyisége nem fordulhat elő, ebből következik, hogy egyes területeken az acetamipridet tartalmazó készítmények nem a megfelelő dózisban, illetve az engedélyezettnél nagyobb gyakoriságban kerülnek felhasználásra.
Alternatívaként a lambda-cihalotrin és a deltametrin méhkímélő szabályok szerinti alkalmazása, valamint a tau-fluvalinátnak akár a nappali kijuttatása lehet a megoldás. Az említett hatóanyagok némelyikével kapcsolatosan azonban, különösen a repce fénybogár vonatkozásában a szakirodalom már tárgyalta a kialakuló tolerancia vagy a rezisztencia kérdését.
A szennyeződések csökkentéséhez hozzájárulhat az acetamiprid hatóanyagú készítmény éjszakai órákban történő kijuttatása is, ugyanis ebben az esetben a virágok jelentős része bezárul, és a nektár közvetlenül nem érintkezik a permetlécseppekkel.
(Fotó: Myriams-Fotos/Pixabay)
Címkék: méh, pusztulás, vegyszer, növényvédelem, hatóanyag, túladagolás, magyarország, virágméz
A piaci összeomlás érezhető közelségben
Így alakulnak a kalodás tűzifa árak 2023-ban
Mikrobiológiai készítmények alkalmazása az AÖP-ben
Kihozzuk növényeiből a maximumot!
Városi erdők a forróság ellen
Tovább folytatódik az árverés útján történő földértékesítés
Szárbontás és talajoltás Natur Technológiával – tegye meg az ...
Az új precíziós pályázat megjelenésére várnak a gazdák
Hozamapasztó gabonavírusok
Európa legnagyobb borászati versenyén nyertek aranyérmet a ...
