Veszélyben a krumpli és a paradicsom, ellenszer nélküli baktérium támadja

Három magyarországi megyében (Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Zalában) is kimutatták a pusztító növénykórokozó Ralstonia pseudosolanacearum baktérium jelenlétét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hosszabb cikket is szentelt számára, egyelőre ugyanis nincs megfelelő kémiai ellenszere, ezáltal a jelenléte komoly gazdasági károkkal járhat, mivel a terjedése csak a megfelelő növényegészségügyi intézkedésekkel állítható meg.

A Nébih szerint a burgonya, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a rózsa mellett dísznövények is gazdanövények lehetnek. Szélsőséges esetben a fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat, sőt a fertőzött területen akár évekre szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését.

Európában 2015-ben azonosították először a baktériumot, és egyelőre kérdéses, hogyan bukkanhatott fel most Magyarországon. A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de emellett a különböző munkagépekkel való érintkezés is nagy eséllyel eredményezhet további fertőzéseket.

Talajfertőtlenítés, mikor, miért és hogyan?

TOVÁBB OLVASOM

Különösen aggasztó, hogy a Ralstonia pseudosolanacearum még a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni képes, ennek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A Nébih tanácsa szerint a kémiai védekezési lehetőség hiányában az alábbi preventív növényegészségügyi intézkedések jelenthetik a megoldást:

• kizárólag a laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagok ültetése;
• a gépek, eszközök megfelelő fertőtlenítése;
• a felszíni eredetű öntözővízzel való terjedés megakadályozása;
• a kesernyés csucsor elleni védekezés;
• a fertőzött területeken az előírt ideig nem kerül sor gazdanövények termesztésére;
• javasolt az ugaroltatás, illetve (vetésváltásban) a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése;
• árvakelések irtása.

^{(Fotó: NT Franklin/Pixabay)}