A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Pioneer NF 15 eves nyeremenyjatek 2023 marcius
Genezis Green Max
Kalászvédelem vs. kalászfuzáriózis – Termesztéstechnológiai lehetőségek a betegség megelőzése érdekében

Kalászvédelem vs. kalászfuzáriózis – Termesztéstechnológiai lehetőségek a betegség megelőzése érdekében

Növényvédelem - 2022.06.05

Az őszi búzában fellépő kalászfertőzés, a kalászfuzáriózis rendszeresen okoz gondot a gabonatermesztők számára. A veszély folyamatosan fennáll, a megbetegedést okozó kórokozók állandóan jelen vannak környezetünkben, csak a körülmények határozzák meg az általuk okozott fertőzés és kár mértékét. 

Kalászvédelem vs. kalászfuzáriózis – Termesztéstechnológiai lehetőségek a betegség megelőzése érdekében


A kalászfuzáriózisról

A kalász fuzáriumfajokkal történő fertőződése a leggyakrabban őszi búzában jelentkezik, ami egyes évjáratokban járványos mértéket is ölthet. A fertőzés szinte minden esetben a virágzás időszakában történik meg, de a fogékony időszak ennél lényegesen hosszabb ideig, a kikalászolástól egészen a viaszérés állapotáig áll fenn. A megbetegített kalászok vagy kalászrészek fakulnak, kifehérednek (1. kép), majd felületükön rózsaszínű vagy narancsos színű elszíneződés jelenik meg (2. kép).

kalaszved1

1. kép: Kalászfertőzés miatt kifehéredő kalászok a búzaállományban

A kórokozók számára kedvezőek a nedves és mérsékelten hűvös időjárási körülmények, amikor a gyakran hulló csapadék vagy az erőteljes harmatképződés miatt hosszan tartó felületi vízborítás alakul ki a kalászok felületén.

kalaszved3

2. kép: Kalászfuzáriózis tünetei a búzakalászon

A megbetegedés mennyiségi és minőségi kárt egyaránt okoz. A megbetegített kalászkák gyakran meddők maradnak, a kalászorsó fertőződésekor a fertőzési pont feletti kalászrész sok esetben elhal, így szemet már nem nevel. A megbetegedett, de kifejlődő szemek gyakran aszottak, töppedtek lesznek (3. kép), súlyuk kisebb, mint az egészséges szemeké, így azok nagy részét a kombájn tisztítóberendezése vagy a szárítóüzemi rostálás eltávolítja a terményből.

kalaszved2

3. kép: Fuzáriumfertőzés miatt aszott, töppedt búzaszemek

A minőségi kárt a szemet megfertőző fuzáriumfajok által termelt káros és veszélyes mikotoxinok felhalmozódása jelenti. Ezek közül a legfontosabbak a zearalenon, a fumonizinek, valamint a deoxinivalenol (DON). Ezek határérték feletti mennyisége a termény felhasználásnak lehetőségét, így értékesítését megnehezítik, az áru értékét rontják, az vevőre csak alacsonyabb árszinten talál. A szemmel látható fuzáriumfertőzés önmagában nem jelenti biztosan a magas toxinszint kialakulását, mint ahogyan arra sincs garancia, hogy mérsékelt fertőzési szinthez nem párosul magas toxintartalom, ugyanis a kettő között nincs szoros összefüggés.

Az őszi búzát betegítő összes kórokozó közül a kalászfuzáriózis az, amely a leggyakrabban és legnagyobb mértékben veszélyezteti a termelés jövedelmezőségét, ezért az ellene történő eredményes védekezés minden gabonatermesztő alapvető érdeke. Ez a munka azonban nem egyenlő a kalászvédelmi beavatkozással, annál sokkal összetettebb. Vegyük sorra a kockázatokat, valamint a védekezés elemeit.

A talajművelési rendszer és a vetésforgó

A fuzáriumfajok az előző évi szármaradványokon telelnek át, a fertőzés minden esetben ezekről indul el. Könnyű megtalálni az összefüggést a talajfelszínen maradó, fertőző anyagot nagy mennyiségben tartalmazó szármaradványok tömege és a kalászok fertőződése között. Minél több ilyen szármaradvány található a területen, a veszély annál nagyobb. Amennyiben ezeket szántás során leforgatjuk, vagy más művelőeszközzel földdel letakarjuk, a fertőzés bekövetkezésének esélyét jelentősen mérsékeljük. Vitathatatlan, hogy a forgatás nélküli vagy minimális talajmunkával járó technológiáknak számos előnyük van, azonban azokat a kalászfuzáriózis szempontjából kiemelt kockázatként kell kezelnünk.

A megbetegedést okozó gombafajok jelentős része a kukoricát is fertőzi, így szaporítóképleteik a kukorica szármaradványain is fellelhetők. Ezért kukorica elővetemény esetén különös figyelmet kell fordítani a szármaradványok letakarására, bomlásának elősegítésére. A vetésforgó szűkülésével az előbbiekben említett növényi sorrend mind gyakoribb, de az még inkább, hogy a kalászosok önmaguk után vagy a vetésforgóban gyakran kerülnek elvetésre. Mindezek fokozzák a kalászfuzáriózis által jelentett veszélyt, egyben kiemelt fontosságúvá teszik az ellene történő, több agrotechnikai elemre kiterjedő, komplex védekezést.

A kalászfuzáriózis elleni sikeres védekezéshez a probléma komplex kezelésére van szükség.

A termesztett fajta

Bár jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre a kalászfuzáriózis kórokozóival szemben rezisztens fajták, vannak olyan különbségek, amelyeket érdemes a fajtaválasztás során figyelembe vennünk. Tapasztalati tény, hogy az alacsonyabb (60-70 cm) fajták könnyebben és nagyobb mértékben fertőződnek, mint a nagy szalmájúak. Természetesen a nagyobb növénymagassághoz jó szárstabilitásnak kell párosulnia, mert a megdőlt állományban a fertőzés valószínűsége ugyancsak magas.

Ezen túl a kalász szerkezetében meglévő különbségek is befolyásolják a fajták fogékonyságát, ha az „lazább”, az eső és harmat gyorsabb felszáradása lerövidíti a fertőzésre rendelkezésre álló időt. A kalászfuzáriózis kialakulása szempontjából ugyancsak fontos tulajdonság a virágzás hossza és az egyes kalászkák bevirágzásának egyenletessége. A hosszú virágzási periódus, az időben elnyúló pollenszórás segíti a fertőzés kialakulását.

Kémiai védekezés

Látva a hazai gabonatermesztés gyakorlatát, bátran kijelenthetjük, hogy a gazdálkodók döntő többsége végzi el a kalászvédelmi kezelést, amellyel a fertőzés bekövetkezését kívánják elkerülni. Sokszor tapasztalható ugyanakkor, hogy a szemlélet „szerközpontú”, azaz túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítanak a felhasznált készítménynek, miközben a kezelés időzítése vagy annak minősége már kevesebb figyelmet kap. Természetesen alaposan meg kell választani, hogy mivel védekezünk, ugyanakkor más szempontoknak is nagy figyelmet kell kapniuk.

Az egyik ilyen a védekezés elvégzésének időzítése. Gyakori a szándék, hogy a zászlós levél védelmét és a kalászvédelmi kezelést egy menetben oldják meg. A két védekezési cél azonban sajnos nem vonható össze. A zászlós levél hatékony védelmét biztosító kezelés túlságosan korai az eredményes kalászvédelemhez, ugyanakkor a kalász fertőződését biztosan megakadályozó permetezés már nem fogja kellő mértékben védeni a számunkra oly fontos zászlós levelet. A kalászfuzáriózis elleni kezelést teljes virágzásban vagy azt közvetlenül megelőzően kell végrehajtani. Kijelenthető, hogy a korábban elvégzett védekezés jelentősen mérsékli a látható tünetek arányát, de a toxinfelhalmozódásra a teljes virágzásban elvégzett permetezés lesz nagyobb hatással.

A kalászvédelmi kezelés pontos időzítése és minőségi kivitelezése a hatékony védekezés két kulcseleme.

A védekezés végrehajtása

A kalászvédelmi kezelés kivitelezése alapvetően befolyásolja a védekezés hatékonyságát. Az a gazdálkodó, aki ugyanazon szórófejjel végzi el a zászlós levél, majd a kalász védelmét szolgáló permetezést, hibát követ el. A zászlós levél permetlével történő optimális fedettségét olyan fúvókával érhetjük el, amellyel a permetszert kellő mélységig be tudjuk juttatni az állományba. Ilyen a normál lapos sugarú, egyréses fúvóka. A kalászon megfelelő fedettséget ennek használatával nem tudunk elérni, erre a célra a kettős réses, „előre-hátra dolgozó” fúvókára van szükség. Ennek oka, hogy a zászlós levélből vagy a búza bármely zöld részéből még a legmodernebb, felszívódó hatásmódú hatóanyagok sem szállítódnak olyan mértékben a kalászba, hogy ott kellő hatékonysággal védjenek a kalászfuzáriózist okozó kórokozókkal szemben. Az elvárt hatás csak akkor érhető el, ha ezeket a hatóanyagokat közvetlenül a kalászra permetezzük, biztosítva annak teljes, de legalább minél nagyobb felületének permetlével való bevonását. Ezért is kell a fúvóka megválasztásánál jó döntést hoznunk, mert ez akár alapjaiban határozhatja meg a védekezés hatékonyságát.

Komplex technológia

A kalászfuzáriózissal, valamint a káros mikotoxin-felhalmozódással szembeni hatékony védekezés komplex megközelítést követel meg a gabonatermesztőktől. Az nem korlátozódik kizárólag a kalászvédelmi permetezésre, a munka már az előző évi elővetemény betakarításakor kezdődik, akkor kell helyesen megválasztanunk a talajművelés módját, amely a sikeres védekezés alapjául szolgálhat.

 

 




Szerző: AgrárUnió


Címkék: kalászosok, kalászvédelem, gabona, kalászfuzáriózis

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.03.05

ZÖLDSÉGFÉLÉK TÁPANYAGIGÉNYE

TOVÁBB OLVASOM...

2023.02.19

Mit ültessek a kert árnyékos oldalára?

TOVÁBB OLVASOM...

2023.02.17

Miért válasszunk magyar burgonyafajtákat?

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...