TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.972,12 Ft (tonna)
Napraforgómag: 146.274,96 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 58.281,03 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 54.759,70 Ft (tonna)
Repcemag: 163.971,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 216.932,13 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 615 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,75
USD: 364,04
CHF: 411,3
GBP: 459,82
Hirdetés
Láthatatlan kártevőink, a gabonapoloskák

Láthatatlan kártevőink, a gabonapoloskák

Növényvédelem - 2022.05.17

A cím, annak ellenére, hogy tudományos fantasztikus képeket idéz fel bennünk, nem arra utal, hogy a megnevezett kártevőket ne találhatnánk meg a búzaállományokban. Inkább arra, hogy veszélyességük ellenére a gabonapoloskákról kevés szó esik, a növényvédelem csak esetlegesen foglalkozik a kártételükkel, mintha nem is léteznének. De léteznek és károsítanak!

Hirdetés

Az általuk okozott veszély

Ahhoz, hogy a gabonapoloskák veszélyességét megítéljük, elegendő elővennünk a Magyar Szabvány búzaminősítéssel kapcsolatos előírásait. Azok szerint a poloskaszúrt búzaszemek aránya malmi búzában nem haladhatja meg a 4%-ot, de a javító minőségű tételek egyáltalán nem tartalmazhatnak ilyet. A durumbúza esetén a károsított szemek aránya maximum 2% lehet. Ezek az értékek a gabonapoloskák számára kedvező évjáratokban növényvédelmi beavatkozás nélkül nehezen tarthatók. Felesleges kockázatot jelent annak felvállalása, hogy a terményfelvásárló vizsgáltatja-e majd ezt a paramétert, avagy sem.

A gabonapoloskák kártétele összetett módon jelentkezhet a búzatáblákban. Az a növény minden zöld részére kiterjedhet, azonban valós kárt a kalász, valamint a szemek károsításával okoz. A táplálkozásuk során ejtett szúrások a fejlődő kalászon látványosan megmutatkozó tünetet váltanak ki, ez pedig a „zászlós kalász” (1. kép) jelensége.

gp. kep 100 v

1. kép A zászlós kalászok gabonapoloskák kártételére utalnak

Ennek kialakulásához a kártevők által a kalászorsón ejtett sérülések szükségesek, amely felett az érintett kalászrész kivilágosodik, elhal, messziről mutatva a kártételt. Ezeken a részeken a növény szemeket már nem nevel, az elvész a termés szempontjából. A búzatáblákon más okból is előfordulhatnak a leírthoz hasonló tünetek, amelyeket nem szabad összekeverni a rovarkártétel következtében kialakuló zászlós kalásszal. Amennyiben a búzaállományban a kalászok csúcsi része, felső harmada, esetleg fele tömegesen világosodik ki és marad terméketlen (2. kép), az vízhiányra, tápanyagfelvételi zavarokra utal.

gp2. kep

2. kép A táblaszinten jelentkező kalászfehéredés többnyire vízhiányra utal

A számunkra veszélyesebb kártétel érheti a fejlődésben lévő búzaszemeket is, amelynek következménye attól függ, milyen fejlődési állapotban érte a károsítás. Amennyiben ez a tejesérés időszakában történik meg, a károsított szem nem fejlődik ki, töppedté, aszottá válnak. Ha a poloskaszúrás a viaszérés állapotában éri a búzaszemet, az kifejlődik ugyan, de a táplálkozás során bekerülő enzimek a malomipari felhasználhatóságát megnehezítik, mivel a sok szúrt szemet (5-6%) tartalmazó tétel esésszámát lerontják. Az ilyen módon károsított szemeken jól látható módon világos foltok alakulnak ki, amelyekben sötét színű pontként a szúrási csatorna is megtalálható (3. kép).

gp3. kep 157 v

3. kép Poloskaszúrt búzaszemek, annak jellegzetes tüneteivel

A gabonapoloskák kártételére kevés figyelem irányul, azonban okozhatnak kellemetlen meglepetéseket.

Ismerjük meg a kártevőket

A kártevőket eddig összefoglaló néven gabonapoloskákként említettük, de valójában több faj károsíthat a búzatáblákon. Ezek közül a leggyakoribb a mór (4 kép) és osztrák poloska, valamint a közönséges szipolypoloska (5. kép).

gp4. kep 037 v

4. kép Mórpoloska a búzakalászon

 

gp5. kep 154

5. kép Közönséges szipolypoloska

E kártevők közös jellemzője, hogy évente egy nemzedékük fejlődik. Áttelelésük kifejlett alakban történik az avarszinten, ahonnan általában áprilisban-májusban, a melegedő időjárás hatására települnek be a búzatáblákba. Ugyancsak mindegyik fajra igaz, hogy a kifejlett egyedek és a lárvák (6. kép) egyszerre károsítanak a területen. A lárvastádium általában 30 napig tart, de a közönséges szipolypoloskánál ez akár 45-60 napig is elhúzódhat. A lárvák fejlődéséhez elengedhetetlenek a fejlődő búzaszemekből származó tápanyagok, ezért elsősorban azokon táplálkoznak.

gp6. kep 244 v

6. kép Poloskalárva a búzakalászon

Körülmények, amelyek kedveznek a kártevőknek

A gabonapoloskák melegkedvelő kártevők, fejlődésüknek és felszaporodásuknak a meleg és száraz viszonyok kedveznek. A fajok hőigénye kis mértékben eltér, a legkevésbé melegigényes a közönséges szipolypoloska, a leginkább melegkedvelő az osztrák poloska. Mindegyik kártevő esetében igaz, hogy hűvös és nedves időjárási körülmények között számuk drasztikusan lecsökken, amely a következő évi egyedszámra is hatással van. Felszaporodásukra a meleg és száraz, a nagy mennyiségű, intenzíven hulló csapadékot nélkülöző évjáratokban kell számítani. Amennyiben több ilyen évjárat követi egymást, számuk olyan magas szintre juthat, amely már növényvédelmi szempontból is problémát okozhat.

A védekezésről

A gabonapoloskák ellen abban az esetben kell célzott rovarölőszeres beavatkozást végeznünk, ha egy négyzetméteren kettőnél több kifejlett egyedet és lárvát találunk. Ekkor az okozott kár mértéke már elérheti azt a szintet, amikor a védekezés költségei megtérülnek. Szerencsére erre nagyon ritkán van szükség arra, ugyanis a búzatáblákon más kártevők -pl. vetésfehérítő- kártétele elleni védekezés egyúttal kellő mértékben gyéríti a gabonapoloskák számát is. Ezek a kártevők sokszor tartózkodnak a kalászon, ahol a permetlével könnyen elérhetjük őket, ezért a legegyszerűbb kontakt hatású, piretroid-típusú rovarölő szerekkel is hatékony védekezést tudunk megvalósítani.

A gabonapoloskák kissé elfeledett kártevői a búzatermesztésnek. Azonban azok a gazdálkodók, akik egy-egy hosszan tartó száraz periódust követő aratáskor szembesültek már azzal, mekkora tömegük kerülhet be a tarlóról a szárítóüzembe, saját szemükkel látták, amint a lebillentett termény „fele szétmászik a placcon”, pontosan tudják, hogy ezekre a kártevőkre bizony figyelni kell. A jelenleg látottak alapján száraz év elé nézünk, tartsuk szemünket a gabonapoloskákon.

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: gabona, gabonapoloska
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A kukorica gombabetegségei képekkel

A kukorica az egyik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúránk, amely komoly gazdasági ...