Ha a nyugodt alvás és a jövedelmezőbb kukorica a cél

Fokozódó molykártétel árukukoricákban is

A kukoricatermesztők évek óta tapasztalják, hogy a molykártevők egyre nagyobb fertőzési nyomással jelentkeznek, így az általuk okozott kár is egyre nő. Melyek ezek a kártevők? A kukoricamoly (Ostrinianubilalis), valamint a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpaarmigera). A termelői tapasztalatokon túl az FMC-Agro által működtetett Evalio^®AgroSystem monitoring rendszer fogási adatai is azt mutatják, hogy országos problémává váltak ezek a kártevők. Míg korábban tapasztalható volt eltérés az egyes régiók között a fertőzés alakulásában, addig a tavalyi évben már például Fejér megyében is közel hasonló mennyiségű gyapottok-bagolylepke egyedet találhattunk a csapdákban, mint Békés megyében. El kell fogadnunk, hogy ezek a molykártevők már jelen vannak az ország egész területén, és csak az évjárathatásokon, valamint 
az agrotechnikán múlik, melyik és mekkora kártétellel jelentkeznek.

Milyen okok húzódhatnak meg a növekvő fertőzések mögött?

Az időjárási körülmények alakulása, az enyhe, komolyabb fagyokat nélkülöző téli időszak, a kukorica vetésterületének növekedése mindenképpen hatással van mindkét kártevő felszaporodására, de a ku­koricamoly (1. kép) esetében ebben más tényezők is szerepet játszanak. E kártevő egyedfejlődése szorosabban kötődik a kukoricához, hiszen annak szármaradványaiban, lárva alakban telel át. Minden olyan helyzet, amely az áttelelés sikerességét elősegíti, növeli a kukoricamoly következő évi egyedszámát, egyben a károsított növények számát. A forgatás nélküli talajművelés során vagy erősen kötött talajokon a nem megfelelő minőségű aláforgatás miatt a talajfelszínen maradó szártömeg, valamint az egyre többször bebálázott kukoricaszár egyaránt növeli az áttelelő egyedek számát. Mára ez odáig vezetett, hogy a korábbi években 20-30%-os fertőzöttséget produkáló térségekben 2020-ban már nem volt ritka a 60%-os fertőzési szint sem, de még a hagyományosan erősen fertőzött területeken is tovább tudott nőni a fertőzött növények száma, elérve akár 
a 85-90%-ot is. Arra kell tehát berendezkednünk, hogy a kukorica molykártevőinek egyedszáma emelkedni, kártételük pedig fokozódni fog.

1. kép: Kukoricamoly-lárvák a címeren –  gyapottok-bagolylepke hernyója társaságában

De miért kellene védekeznünk az árukukoricákban?

Ha röviden szeretnék fogalmazni, akkor azt válaszolnám a fenti kérdésre, azért, mert megéri. Gyorsan és biztosan megtérülő ráfordítás a molykártevők elleni védekezés. Az FMC-Agro számtalan vizsgálatot végzett ezen a területen, amelyek mind azt bizonyították, hogy védelem nélkül hagyva az árukukoricát a kukoricamoly kártétele nyomán jelentős terméskiesés következik be, amely elérheti akár 
a hektáronkénti 1,5 tonnát is. Ez már önmagában is nagyon komoly érték, amely egy rovarölő kezeléssel megmenthető, de most még csak a mennyiségi kárról beszélünk. Mindkét molykártevőnk kártételéhez kapcsolódhat ugyanis minőségi károkozás is. Bár főként a gyapottok-bagolylepkére (2. kép) igaz, hogy károsítása nyomán megnő a toxintermelő gombafajok csőfertőzésének valószínűsége, ez a ri­­­zikó a kukoricamoly esetében sem elhanyagolható. Ez sok esetben az időjárás nyárvégi alakulásától függ: hűvösebb, csapadékosabb körülmények komoly veszélyt jelentenek a sérült csövekre. A határérték feletti toxintartalomra egyre érzékenyebbek a felvásárlók, legyen szó szemestakarmányozásra vagy ipari, bioetanol-előállításra való felhasználásról. Kiemelten igaz ez a tejelő szarvasmarhák takarmányozására szánt, silózott állományokra. A gazdasági kár bekövetkezésének tehát komoly a veszélye, ezért sem hagyhatjuk védelem nélkül 
az áru- és silókukoricáinkat.

2. kép: A gyapottok-bagolylepke lárváinak csőkártétele utat nyit a toxintermelő gombák fertőzésének

A Coragen^® 20 SC biztos támasz a termésmentésben

A molykártevők elleni védekezéskor a gazdálkodók már régóta számíthatnak a Coragen^® 20 SC rovarölő készítmény biztos hatására. Hatóanyaga, a klorantraniliprol, egyaránt rendelkezik érintő, valamint gyomorméreghatással, a növénybe való felszívódása, nedvkeringés általi szállítódása pedig lehetővé teszi, hogy olyan helyeken (például a szárban) is kifejthesse hatását, ahol közvetlenül nem érjük el a permetlével a lárvákat. Rovarölő hatása a tojások ellen ugyancsak megmutatkozik, ezek a hatóanyaggal érintkezve sokszor már ki sem kelnek. A gyakorlati felhasználás szempontjából óriási előnye, hogy kijuttatásának időzítése rugalmasan alakítható. Ezzel biztosíthatjuk, hogy egyetlen kezeléssel akár mindkét molykártevő ellen sikeresen léphessünk fel. Hogyan érhetjük ezt el?

Az FMC-nél szilárd szakmai meggyőződésünk, hogy a kukoricamoly esetében az első nemzedék ellen kell védekezni! Amennyiben ennek egyedszámát kellő mértékben csökkentjük, nem kell tartanunk a második nemzedék károkozásától sem. A rajzás elmúlt években tapasztalt dinamikáját elemezve láthatjuk, hogy a tömeges tojáskelés június 20. környékén következik be. Ha ebben az időszakban juttatjuk ki a Coragen^® 20 SC 0,1 l/ha dózisát, igen nagy biztonsággal fogjuk megvédeni a kukoricánkat a kukoricamoly kártételétől. Azonban ugyanezt az eredményt fogjuk elérni akkor is, ha a gyapottok-bagolylepke megjelenésére számítva kicsit elcsúsztatjuk a védekezés időpontját, és azt július első dekádjában végezzük el. Ebben az időszakban már megtörténik ennél a kártevőnél az első nemzedék tojásrakása, így eredményes lesz a védekezésünk vele szemben is. Ha ezt 
a stratégiát választjuk, akkor tapasztalataink szerint 0,15 l/ha 
Coragen^® 20 SC kijuttatása szükséges. Bár az alkalmazott szermennyiség és annak költsége így magasabb, nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben az esetben mindkét kártevő ellen védekezünk, és hacsak nem beszélünk extrém fertőzést produkáló évről, már ezzel az egyetlen kezeléssel is el tudjuk kerülni a gazdasági kár bekövetkeztét.

A kukoricamoly elleni védekezési stratégiát sok esetben alakítják úgy a gazdálkodók, hogy az első nemzedék alacsony egyedszámát tapasztalva inkább a második nemzedék ellen védekeznek. Ez a gyakorlatban július végén–augusztus elején elvégzett kezelést jelent. A tapasztalataink azt mutatják, hogy sajnos ez a stratégia nem hozza meg az elvárt eredményt. Bár a Coragen^® 20 SC hatása ebben 
az esetben is biztos, jó hatékonysággal fogja akár a 3-4. ízközben lévő, még be nem bábozódott lárvát is irtani, azonban a gazdasági kárt már nem fogja tudni megakadályozni, mivel az a kijuttatás időpontjára már bekövetkezett. Sőt, 
ez a későbbi kezelés már közel sem képes olyan hatékonysággal mérsékelni a gyapottok-bagolylepke csőkártételét sem, mint a korábbra időzített.

Mit nyerhetünk a Coragen^® használatával?

A jelenlegi terményárakat látva könnyen kiszámítható, hogy körülbelül 300 kg kukorica árából megvédhetjük a kukoricánkat, amivel előző évi termelői tapasztalatok alapján akár 1,5 tonnányi termést is megmenthetünk hektáronként, ennyivel többet fogunk betakarítani a kezelt területről. Ezen a ponton tehát terméstöbbletet nyerhetünk (1. ábra)! A csőkártétel megakadályozásával gátat szabunk a toxintermelő gombafajok fertőzésének. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy egyes évjáratokban a toxinokkal szennyezett termény szinte nem vagy csak igen mérsékelt áron értékesíthető. Itt tehát minőséget és értékesítési biztonságot nyerhetünk! Egyre szűkülő vetésforgónkban mind többször fordul elő, hogy a kukorica betakarítása után búza kerül a földbe. Egy molykártétel miatt összedőlt állományban 
a betakarítás is lelassul, időt veszítünk, nem tudjuk kellő időben és minőségben elkészíteni a magágyat és elvetni a búzát, ami kihatással lehet termesztésének eredményességére. Ilyen esetekben tehát értékes időt is nyerhetünk!

A Coragen^® 20 SC felhasználói közül kinek a termék egyik, kinek a másik tulajdonsága fontos, de abban bizonyára mindannyian egyetértenek, hogy ha molykártétel miatti termésmentésről van szó, a készítmény verhetetlen.

A Coragen^® biztos védelmet nyújt 
a kukorica molykártevőivel szemben. 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió