Kórtani helyzetkép kalászosokban

A korán elvégzett kezeléssel biztonságban tudhatjuk az állományt

A 2020-as ősz csapadékos időjárása megnehezítette a kalászos gabonák vetését, így sok esetben az optimális feltételeknél kedvezőtlenebb körülmények között került a földbe a mag. Március elején járva a határt sajnos ez sok esetben vissza is tükröződik az állományok fejlettségében.

Találunk kellően fejlett, megerősödött vetéseket is, de nem ritkák a bokrosodás elején járó őszibúza-táblák sem. Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest lényeges különbség, hogy az őszi és téli csapadék mennyisége most nagyobb, ami sok helyen belvizek kialakulásához vezetett, ami még tovább rontott a helyzeten.

1. kép

Az őszi–téli hőmérséklet- és csapadékviszonyok viszont nemcsak a növényeinkre, de a károsítók fejlődésére is hatással vannak. A szokatlanul meleg január és február még az időnként erősebb lehűlések ellenére is előrébb hozta a károsítók megjelenését. A cikk írásakor, március elején a hajnali fagyok és a nappali mérsékelt felmelegedések váltogatják egymást. A csapadék vonatkozásában elmondható, hogy a muronyi kísérleti területünkön januárban 61 mm csapadék hullott, míg február már szárazabbnak bizonyult a maga 31 mm-es mennyiségével, melynek nagy része ráadásul a hónap első felében esett. Február közepétől meglehetősen száraz periódus következett. Azt gondolhatnánk, hogy ilyen körülmények között a kórokozók még „nyugalomban” vannak, viszont ha közelebbről megvizsgálunk egy-egy búzatáblát vagy növényt, már találkozhatunk a korai gombafertőzések első tüneteivel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy március 2-án a kísérleteinkben a Systiva^® csávázást nem kapott parcellákban a lisztharmat mellett megtaláltuk az első vörösrozsdatelepeket (1. kép), de a rozsda mellett már a szeptóriafertőzések tü­­­netei is jelen voltak (2. kép).

2. kép

Az ősziárpa-kísérletünkben pedig már február 19-én megtaláltuk a hálózatos levélfoltosság első tüneteit, szintén a Sys­tiva^®-val nem kezelt par­­­­­­­cellákban (3. kép).

3. kép

Mire számíthatunk?

Természetesen alapvetően ezt az időjárás fogja eldönteni. Ha a száraz periódus tovább tart, az alsó levelek elszáradásá­val ezek az első fertőzések eltűnnek a növényekről, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a kórokozók fertőző anyagai továbbra is ott lesznek a területen, és ha az időjárás számukra kedvezően alakul (kellő mennyiségű eső), akkor újrafertőzhetik a növényeket. Viszont amennyiben csapadékosabb periódus következne be, úgy a meglévő fertőzésekből a betegségek gyorsabb felfutása következhet be.

Mit tehetünk őszibúza- és ősziárpa-vetéseinkért?

Most is igaz, hogy a leghatékonyabb védekezés a megelőzés. Ezért érdemes lehet már viszonylag korán, a búza vagy árpa 1-2 szárcsomós fejlettségénél elvégezni az első kezelést a Revycare^® 0,75 l/ha dózisával, így kellő védelmet biztosítunk növényeinknek már a kora tavaszi időszaktól. Ezzel blokkolni tudjuk a már kialakult fertőzéseket, és a zászlós levél megjelenés-kiterülés időszakáig biztonságban tudhatjuk növényeinket, amikor is majd már a legfelső levélszint védelme lesz a cél.

Miért a Revycare^® a jó választás?

Mert formulációjának köszönhetően a ko­­­­­­­­­­­­­­­­­ra tavaszi hűvösebb időben is gyorsan és tökéletesen felszívódik, és kiemelke­­­­­­­­dő hatékonysággal bír a vörösrozsda és a szep­­­­­tória ellen, amit számos hazai kísérlet eredménye is igazol. Ráadásul a korábbi évektől eltérően jelenleg a terményárak is biztatóak, ami még biztosabbá teszi befektetésünk megtérülését.

Molnár Szabolcs, fejlesztőmérnök, BASF Hungária Kft.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio