Visszatekintés, avagy növényvédelmi kihívások 2020 – Napraforgó

Visszatekintve az elmúlt napraforgó-termesztési szezonra, először mindenkinek az juthat 
az eszébe, hogy nem volt könnyű év, az indulás kifejezetten rosszul alakult.

A gyapottok-bagolylepke lehet a jövő napraforgó-kártevője.

A mezőgazdaságot érintő vadkár egyre nagyobb mértékű! Ki és milyen módon téríti meg a gazdálkodók valós kárát?

Örüljünk-e, ha nyuszi ül a napraforgóban?

Nem! A válasz röviden és tömören: nem! Nem a növényvédelem feladata a vadkárelhárítás, ennek ellenére ezzel kezdjük összefoglalónkat, ugyanis az előző évben nagyon komoly károkat okoztak a napraforgóvetésekben a mezei nyulak (1. kép).

1.kep 018 3 jo

1. kép: Mezei nyulak a napraforgótáblán

Nem ismeretlen jelenség ez, de most a pusztítás mértéke kiemelkedő volt. A tartós csapadékhiány miatt az állományok lassan, vontatottan fejlődtek, ami hosszú időt biztosított a nyulak számára a kártételre, a szár átharapására, a tenyészőcsúcs „kicsípésére” (2. kép). Az egész évet végigkísérte a kártétel miatti sorhiányok, az elágazó, több szárat nevelő növények látványa.

2. kep 067 jo

2. kép: Nyúlkártétel

Mi lesz veled, drótféreg?

Ahogyan arra számítani lehetett, a felszívódó hatású rovarölő csávázó- és talajfertőtlenítő szerek felhasználásának tiltásával egyre erősebben jelentkeznek kapás növényeinkben a talajlakó kártevők. Ennek egyik jele volt az előző évben a drótférgek kártétele a napraforgó-állományokban (3–4. kép). Végül jelentősebb tőpusztulást nem okoztak, aminek oka a nagymértékű tavaszi csapadékhiány volt. A drótférgek érzékenyek a kellő talajnedvesség meglétére, ennek függvényében mozognak a talajszelvényben, ezért a kiszáradó felső rétegekből a kellően nedves mélyebb rétegekbe húzódtak.

3. kep 052 jo

3. kép: A szenvedő növény látványa kártételre utal

Így egy idő után kártételük magától megszűnt, de ez nem volt összefüggésben az állományok fejlődésével, nem arról volt szó, hogy a napraforgó „kinőtt volna a kártevő foga alól”. Tavaly valószínűleg csak szimplán szerencsénk volt a drótféreg mérsékelt kártételével, de kicsi a valószínűsége annak, hogy ez gyakorta megismétlődjön. Árgus szemekkel kell figyelnünk egyedszámának alakulását!

4. kep 057 jo

4. kép: Drótférgek és kezdődő kártételük

Gyapottok-bagolylepke már a napraforgóban is!

Évek óta tapasztalható, hogy egyre több és több a gyapottokbagolylepke-hernyó a napraforgóállományokban. Ebbe a tendenciába az előző évben látottak is beleillenek, kártételük a lombozaton és a tányérokon egyaránt látható volt. Amiben az előző évjárat eltért a korábbiaktól, hogy a nagy egyedszám már a virágzás időszakában is megfigyelhető volt, már a virágzatot és a kaszatokat is károsították (5. kép), megjelenésük és a tányéron megmutatkozó kártételük nem csupán a késői, érési időszakra korlátozódott. A tányérokon rágásukkal okozott sérülések (6. kép) kedvező feltételeket teremtenek a szürkepenészes és fehérpenészes megbetegedéseknek, így, ha a tendencia folytatódik, nem lehet eltekinteni a gyapottok-bagolylepke kártétele elleni védekezéstől napraforgóban sem.

5. kep 215 jo

6. kep 140

5–6. kép: A nagyszámú sérülés fokozza a tányérfertőzés veszélyét

A szártörés sokfelé okozott problémát

Visszatekintve az előző évre, a gombabetegségek terén inkább a szárat betegítő kórokozók jelentkeztek erőteljesebben, aminek következménye sok esetben szártörés (7. kép) volt. Ez azon túl, hogy nehezítette a betakarítást és akár jelentős termésveszteséget is okozhatott, megnövelte annak a veszélyét, hogy a kihullott magokból vagy földre kerülő tányérokból évekre szóló magkészlet alakuljon ki a talajban, hosszan biztosítva a kellemetlen árvakelés megjelenését. A „szokásos” fómás és alternáriás megbetegedések mellett, kihasználva a csapadékos időjárás számára kedvező körülményeit, sok helyen jelent meg a diaportés levél- és szárfoltosság kórokozója is.

7. kep 023 2

7. kép: Gombabetegségek miatti szártörés

A foltokban, de akár táblaszinten megjelenő állománydőlésért és szártörésért az esetek nagy részében ez a kórokozó volt a felelős. A hűvös és csapadékos évjáratban az általában meghatározó hamuszürke szárkorha­dás lényegesen kisebb jelentőségű volt a szokásosnál. Fe­hérpenészes megbetegedéssel főként a szár­alapi részt betegítő primer fertőzés formájában találkozhattunk, a szárközépi rész, valamint a tányér fertőződése kevésbé volt jellemző. A szürkepenészes tányérrothadás fertőzése nem mutatkozott magasabbnak, annak ellenére, hogy a virágzás kezdetekor a kórokozó számára kedvezőek voltak az időjárási feltételek. Ha a szártörésről beszélünk, meg kell említeni azokat a növényeket is, amelyeknél kórtani tünetek nélkül is ezt tapasztalhattuk. Előidézője fajtatulajdonság, tápanyagellátási zavarok vagy élettani okok egyaránt lehettek. A jelenség többnyire a tányérközeli szárrészeken jelentkezett (8. kép), így a betakarítás szempontjából sokkal kevésbé volt veszélyes, mint a kórokozók által előidézett szártörés.

8. kep 011

8. kép: Élettani okok miatti szártörés

Sorozatunk következő részében a kukoricában előző évben tapasztaltakról számolunk be.

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: napaforgó, gyapottok-bagolylepke , drótféreg, szártörés

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom