TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 87.550,30 Ft (tonna)
Napraforgómag: 246.506,04 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 78.041,27 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 90.631,67 Ft (tonna)
Repcemag: 226.560,18 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 595 Ft
Benzin ára: 585 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 407,43
USD: 358,02
CHF: 433,07
GBP: 476,24
Hirdetés
Őszi kalászosok kétszikű gyomjai

Őszi kalászosok kétszikű gyomjai

Növényvédelem - 2020.11.11

Az állományban áttelelő fajok miatt nő az őszi kezelések szerepe Az elmúlt években jelentős változás tapasztalható az őszi kalászosok gyomnövényeinek körében. Egyre inkább növekszik azoknak a jelentősége, amelyek már az őszi időszakban kicsíráznak, és együtt telelnek át a kultúrnövénnyel. Ez várhatóan hatással lesz az alkalmazott gyomirtási technológiákra is, még inkább előtérbe kerülhet az őszi gyomirtó kezelések kérdése.

Amikor a kalászosok őszi gyomirtásáról beszélünk, nagyon gyakran szinte kizárólag az egyszikű növényekre koncentrálunk, figyelmen kívül hagyva a kétszikű gyomokat. Pedig eközben azok borítottsága egyre nő, és attól, hogy sokuk nem emelkedik látványosan az állomány felé a későbbiekben sem, hanem lent marad a talajszint közelében, jelentős konkurenciát jelentenek 
a kultúrnövény számára a vízért és a tápanyagokért folytatott versengésben. Ezek közül a legfontosabbak a veronikafélék (Veronica spp.), a mezei árvácska (Viola arvensis), a tyúkhúr (Stellaria media) és az árvacsalánfélék (Lamium spp.). A felsorolás egyben fontossági sorrendet is mutat, bár ez országrészenként, de akár táblánként is változhat.

Borostyánlevelű veronika

A veronikaféle gyomnövények közül fontosságban kiemelkedik a borostyánlevelű veronika (Veronica hederifolia), amelynek borítottsága országszerte egyre nő. Ezt a gyomfelvételezési adatok is alátámasztják, melyek azt mutatják, hogy az 1947–53-as felvételezésnél még csak 101. helyen lévő növény a 2007–2008-as eredmények alapján már a 17. helyre lépett előre. A gyomnövény főként az ősz során csírázik, ehhez már a +2-5 Celsius-fokos talajhőmérséklet is elegendő számára. A kikelt növények együtt telelnek a kalászosállománnyal, majd akár már márciusban virágozhatnak, termést, magot nevelhetnek. Ez részben meg is magyarázza erőteljes terjedését, ami már az alkalmazott gyomirtási technológiával is összefüggésben lehet.

051 min

Borostyánlevelű veronika

A veronikafélék sajnos jól tolerálták a kalászosok tavaszi gyomirtásában korábban szinte kizárólagosan használt hormontípusú hatóanyagokat, azonban ez igaz egyes ALS-gátló hatású szulfonil-karbamid hatóanyagokra is. Mivel ez utóbbi hatóanyagok adják jelenleg a kalászosgyomirtás gerincét, a folyamat hosszabb távon mindenképpen problémát jelenthet, segítheti a gyomnövény további felszaporodását. Ezeknek a hatóanyagoknak nagyon nagy előnyük, hogy a kalászos növények fejlettsége szempontjából rendkívül rugalmasan használhatók, némelyiküknél akár a zászlós levél állapotáig is kitolható a velük végzett kezelés. Ez a veronikaféle gyomnövények szempontjából azonban nem kedvező, ugyanis egy későbbi időpontban elvégzett gyomirtás már erőteljes, akár virágzó gyomnövényt talál, amely vagy kinövi a hatóanyag hatását, vagy bár elpusztul, de már beérett, csírázóképes magok (200-300 db/növény) maradnak utána. Ez természetesen igaz az összes ősszel csírázó és áttelelő kétszikű gyomnövényre is.

046 2 min

Borostyánlevelű veronikák, már veszélyes egyedszámban

Mezei árvácska

A mezei árvácska (Viola arvensis) szintén egyre nagyobb borítottságot ér el a kalászosokban. Míg az 1947–53-ban végzett felmérés alapján a 40. helyet foglalta el a kalászosok nyár eleji gyomnövényeinek sorában, a 2007–2008-as felmérésnél már a 13. helyen szerepelt. Ennél a gyomnövénynél is igaz, hogy már az őszi időszakban tömegesen kikelhet, így a kicsi, levélrózsás növények együtt telelnek át a kultúrnövénnyel, áprilisban pedig már virágoznak is az áttelelt egyedek. Így egy később elvégzett gyomirtás ezek ellen a fejlett növények ellen már nem fogja elérni az elvárt hatékonyságot, nem fogja tudni megakadályozni a magok (akár 2500 db növényenként) kinevelését.

011 2 min

Mezei árvácska

Tyúkhúr

A már ősszel csírázó és áttelelő gyomnövények sorában meg kell említeni a tyúkhúrt (Stellaria media) is. Sokunknak talán nem is a szántóföldről lehet elsősorban ismerős ez a nagyon komoly zöldtömeget nevelni képes gyomnövény. Sajnos megjelenésére az őszi kalászosokban is számítani kell. Az őszi búza gyomnövényei sorában a 2007–2008-as felvételezés szerint a 11. helyet foglalja el. A legtöbbször csak a táblaszélekről hatol be a művelt terület szegélyére, de egy ritkább gabonaállományban akár 
a tábla belsejében is megtalálhatjuk.

030 min

Tyúkhúr

Jelentősebb egyedszámnál gyors növekedésével rendkívül komoly konkurenciát jelent 
a fejlődő gabonának. Csírázása már +2 fokon megkezdődik, így enyhébb, csapadékosabb teleken is képes kikelni. Fejlődése gyors, virágzása nagyon korán, akár téli fagymentes napokon is megtörténhet. Magproduktuma magas, akár 15-20 ezer magot is nevelhet egy növény, amelyek hosszú évtizedekig megőrzik csírázóképességüket.

057 2 min

A tyúkhúr „paplanszerű” tömege

Piros árvacsalán

Nem lehet kihagyni a felsorolásból az árvacsalánféléket (Lamium spp.), amelyek szintén tömegesen jelenhetnek meg az őszi gabonaállományokban. Ez többnyire a piros árvacsalán (Lamium purpureum), amely borítását tekintve a 38. a kalászosok gyom­­­­növényeinek sorában. Mint a korábbiakban már tárgyalt gyom­­növények, ez a faj is többnyire ősszel csírázik, majd a kikelt növények telelnek át. Ezek tavasszal nagyon korán, már márciusban virágoznak, de ez akár a téli, fagymentes napokon is megtörténhet. Egy növény akár 500 magot is hozhat.

087 min

Piros árvacsalán 1

A fentiekben felsorol gyomnövények, bár tenyészidőszakuk egésze alatt mélyen az állományban növekednek, akár még 
a pillantásunkat is elkerülhetik, ez nem azt jelenti, hogy ne okoznának kárt a fejlődő gabonaállományban. Azzal, hogy már az őszi időszakban kicsíráznak, majd áttelelnek és kora tavasszal intenzív növekedésnek indulnak, nagyon korai konkurenciát jelentenek 
a fejlődő kultúrnövényeknek, különösen azokban az időszakokban, amikor azok a legérzékenyebbek erre, a kezdeti fejlődéskor, a bokrosodáskor vagy a szárba induláskor. Éppen ezért azokon 
a területeken, ahol egyedszámuk jelentős, át kell gondolni a gyom­irtási technológiánkat, és lépéseket kell tenni az őszi gyomirtás bevezetésére vagy a kora tavaszi, megfelelően hatékony hatóanyagokkal elvégzett állománykezelések elvégzésére. Ebben az értékelésben viszont nem tekinthetünk el azoktól az – inkább agrotechnikai jellegű – tényezőktől sem, mint a korai vetésidő, a csökkentett vetőmagnorma, a gyakori repce-kalászos növényi sorrend kerülése, valamint a forgatás nélküli talajművelés alkalmazásának átértékelése. Érdemes ezeket komplexen átgondolni, ugyanis a vegyszeres megoldások önmagukban nem fogják tudni megoldani a fenti gyomnövények által okozott problémát.
A felsorolt növényeken túl természetesen sok olyan gyomfaj veszélyezteti még a gabonáinkat, amelyek magasabbra, fejlődésük során akár az állomány fölé is nőhetnek. Következő, a témát tovább taglaló írásunkban ezekkel a gyomnövényekkel foglalkozunk majd.

053 min

Piros árvacsalán 2




Szerző: AgrárUnió

Címkék: őszi kalászos, veronika, borostyánlevelű veronika, árvácska, mezei árvácska, kétszikű gyomok, tyúkhúr, piros árvacsalán
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

„Szerencsém volt, hogy parasztnak születtem” – Tradíció és ...

Az európai mezőgazdaság jelenleg rengeteg kihívással néz szembe. Egyik ilyen nagy megoldandó terület a ...