
Őszi kalászosok kétszikű gyomjai
Növényvédelem - 2020.11.11
Az állományban áttelelő fajok miatt nő az őszi kezelések szerepe Az elmúlt években jelentős változás tapasztalható az őszi kalászosok gyomnövényeinek körében. Egyre inkább növekszik azoknak a jelentősége, amelyek már az őszi időszakban kicsíráznak, és együtt telelnek át a kultúrnövénnyel. Ez várhatóan hatással lesz az alkalmazott gyomirtási technológiákra is, még inkább előtérbe kerülhet az őszi gyomirtó kezelések kérdése.
Amikor a kalászosok őszi gyomirtásáról beszélünk, nagyon gyakran szinte kizárólag az egyszikű növényekre koncentrálunk, figyelmen kívül hagyva a kétszikű gyomokat. Pedig eközben azok borítottsága egyre nő, és attól, hogy sokuk nem emelkedik látványosan az állomány felé a későbbiekben sem, hanem lent marad a talajszint közelében, jelentős konkurenciát jelentenek a kultúrnövény számára a vízért és a tápanyagokért folytatott versengésben. Ezek közül a legfontosabbak a veronikafélék (Veronica spp.), a mezei árvácska (Viola arvensis), a tyúkhúr (Stellaria media) és az árvacsalánfélék (Lamium spp.). A felsorolás egyben fontossági sorrendet is mutat, bár ez országrészenként, de akár táblánként is változhat.
Borostyánlevelű veronika
A veronikaféle gyomnövények közül fontosságban kiemelkedik a borostyánlevelű veronika (Veronica hederifolia), amelynek borítottsága országszerte egyre nő. Ezt a gyomfelvételezési adatok is alátámasztják, melyek azt mutatják, hogy az 1947–53-as felvételezésnél még csak 101. helyen lévő növény a 2007–2008-as eredmények alapján már a 17. helyre lépett előre. A gyomnövény főként az ősz során csírázik, ehhez már a +2-5 Celsius-fokos talajhőmérséklet is elegendő számára. A kikelt növények együtt telelnek a kalászosállománnyal, majd akár már márciusban virágozhatnak, termést, magot nevelhetnek. Ez részben meg is magyarázza erőteljes terjedését, ami már az alkalmazott gyomirtási technológiával is összefüggésben lehet.
Borostyánlevelű veronika
A veronikafélék sajnos jól tolerálták a kalászosok tavaszi gyomirtásában korábban szinte kizárólagosan használt hormontípusú hatóanyagokat, azonban ez igaz egyes ALS-gátló hatású szulfonil-karbamid hatóanyagokra is. Mivel ez utóbbi hatóanyagok adják jelenleg a kalászosgyomirtás gerincét, a folyamat hosszabb távon mindenképpen problémát jelenthet, segítheti a gyomnövény további felszaporodását. Ezeknek a hatóanyagoknak nagyon nagy előnyük, hogy a kalászos növények fejlettsége szempontjából rendkívül rugalmasan használhatók, némelyiküknél akár a zászlós levél állapotáig is kitolható a velük végzett kezelés. Ez a veronikaféle gyomnövények szempontjából azonban nem kedvező, ugyanis egy későbbi időpontban elvégzett gyomirtás már erőteljes, akár virágzó gyomnövényt talál, amely vagy kinövi a hatóanyag hatását, vagy bár elpusztul, de már beérett, csírázóképes magok (200-300 db/növény) maradnak utána. Ez természetesen igaz az összes ősszel csírázó és áttelelő kétszikű gyomnövényre is.
Borostyánlevelű veronikák, már veszélyes egyedszámban
Mezei árvácska
A mezei árvácska (Viola arvensis) szintén egyre nagyobb borítottságot ér el a kalászosokban. Míg az 1947–53-ban végzett felmérés alapján a 40. helyet foglalta el a kalászosok nyár eleji gyomnövényeinek sorában, a 2007–2008-as felmérésnél már a 13. helyen szerepelt. Ennél a gyomnövénynél is igaz, hogy már az őszi időszakban tömegesen kikelhet, így a kicsi, levélrózsás növények együtt telelnek át a kultúrnövénnyel, áprilisban pedig már virágoznak is az áttelelt egyedek. Így egy később elvégzett gyomirtás ezek ellen a fejlett növények ellen már nem fogja elérni az elvárt hatékonyságot, nem fogja tudni megakadályozni a magok (akár 2500 db növényenként) kinevelését.
Mezei árvácska
Tyúkhúr
A már ősszel csírázó és áttelelő gyomnövények sorában meg kell említeni a tyúkhúrt (Stellaria media) is. Sokunknak talán nem is a szántóföldről lehet elsősorban ismerős ez a nagyon komoly zöldtömeget nevelni képes gyomnövény. Sajnos megjelenésére az őszi kalászosokban is számítani kell. Az őszi búza gyomnövényei sorában a 2007–2008-as felvételezés szerint a 11. helyet foglalja el. A legtöbbször csak a táblaszélekről hatol be a művelt terület szegélyére, de egy ritkább gabonaállományban akár a tábla belsejében is megtalálhatjuk.
Tyúkhúr
Jelentősebb egyedszámnál gyors növekedésével rendkívül komoly konkurenciát jelent a fejlődő gabonának. Csírázása már +2 fokon megkezdődik, így enyhébb, csapadékosabb teleken is képes kikelni. Fejlődése gyors, virágzása nagyon korán, akár téli fagymentes napokon is megtörténhet. Magproduktuma magas, akár 15-20 ezer magot is nevelhet egy növény, amelyek hosszú évtizedekig megőrzik csírázóképességüket.
A tyúkhúr „paplanszerű” tömege
Piros árvacsalán
Nem lehet kihagyni a felsorolásból az árvacsalánféléket (Lamium spp.), amelyek szintén tömegesen jelenhetnek meg az őszi gabonaállományokban. Ez többnyire a piros árvacsalán (Lamium purpureum), amely borítását tekintve a 38. a kalászosok gyomnövényeinek sorában. Mint a korábbiakban már tárgyalt gyomnövények, ez a faj is többnyire ősszel csírázik, majd a kikelt növények telelnek át. Ezek tavasszal nagyon korán, már márciusban virágoznak, de ez akár a téli, fagymentes napokon is megtörténhet. Egy növény akár 500 magot is hozhat.
Piros árvacsalán 1
A fentiekben felsorol gyomnövények, bár tenyészidőszakuk egésze alatt mélyen az állományban növekednek, akár még
a pillantásunkat is elkerülhetik, ez nem azt jelenti, hogy ne okoznának kárt a fejlődő gabonaállományban. Azzal, hogy már az őszi időszakban kicsíráznak, majd áttelelnek és kora tavasszal intenzív növekedésnek indulnak, nagyon korai konkurenciát jelentenek
a fejlődő kultúrnövényeknek, különösen azokban az időszakokban, amikor azok a legérzékenyebbek erre, a kezdeti fejlődéskor, a bokrosodáskor vagy a szárba induláskor. Éppen ezért azokon
a területeken, ahol egyedszámuk jelentős, át kell gondolni a gyomirtási technológiánkat, és lépéseket kell tenni az őszi gyomirtás bevezetésére vagy a kora tavaszi, megfelelően hatékony hatóanyagokkal elvégzett állománykezelések elvégzésére. Ebben az értékelésben viszont nem tekinthetünk el azoktól az – inkább agrotechnikai jellegű – tényezőktől sem, mint a korai vetésidő, a csökkentett vetőmagnorma, a gyakori repce-kalászos növényi sorrend kerülése, valamint a forgatás nélküli talajművelés alkalmazásának átértékelése. Érdemes ezeket komplexen átgondolni, ugyanis a vegyszeres megoldások önmagukban nem fogják tudni megoldani a fenti gyomnövények által okozott problémát.
A felsorolt növényeken túl természetesen sok olyan gyomfaj veszélyezteti még a gabonáinkat, amelyek magasabbra, fejlődésük során akár az állomány fölé is nőhetnek. Következő, a témát tovább taglaló írásunkban ezekkel a gyomnövényekkel foglalkozunk majd.
Piros árvacsalán 2
Szerző: AgrárUnió
Címkék: őszi kalászos, veronika, borostyánlevelű veronika, árvácska, mezei árvácska, kétszikű gyomok, tyúkhúr, piros árvacsalán
Újabb telepeken jelent meg a ragadós száj- és körömfájás

Nézzük, hogy miért/mivel vakcináznak itthon a száj- és ...

Társa a bajban és az aszályban is – Vízszivattyúk a STIHL ...

Barkók a kapásokban – Előfordulásuk, fajtáik, kárképeik, ...

Lássuk, mi történik azután, ha száj- és körömfájás tüneteit ...

Dr. Békési Pál kiemelkedő munkássága és életútja

Baktériumos talajoltás lépésről lépésre: Mit érdemes tudni?

A mezőgépek veteránjai – Próbakörök két Landini traktorral

Az örökség megőrzése, a fenntarthatóság erősítése: Biharugra ...

„Szerencsém volt, hogy parasztnak születtem” – Tradíció és ...